Liszt Ferenc és Ferenc József is vendégei voltak: Vörös ökör, majd Magyar király fogadó

  2021. január 3. - www.sopronmedia.hu

A XVI. század végén először említett Vörös ökör (később Magyar király) városunk legelőkelőbb fogadója volt, jellemzően itt szálltak meg Sopron híres-neves látogatói. 1688-ban három napig a fogadó szállásolta el a városba érkező török követséget, de a XIX. században olyan nagynevű személyiségeket is vendégül látott, mint a világhírű zeneszerző-zongoraművész Liszt Ferenc, vagy Ferenc József király. A mai Várkerület 73. szám alatt működő hajdani fogadónak rövid ideig Széchenyi Ferenc gróf is tulajdonosa volt.

A Vörös ökör fogadó első írásos említése 1595-ből maradt fenn, akkoriban a városi kifőzde mellett ez az egyetlen fogadó működött Sopronban. A XVII. században Czirák András üzemeltette, akinek mesterjegyes sírköve megmaradt az utókor számára. M. Andre Cirak, azaz Czirák András mester (1613–1682) 1645-ben tette le a polgáresküt, foglalkozása kádár volt. Négyszer nősült, második neje után tulajdonosa lett a Vörös ökör nevű vendéglőnek. Sírfeliratában olvasható mindkét foglalkozása. Valószínűleg az ő ideje alatt, 1676-ban, a hatalmas városi tűzvészben égett le először a fogadó. 

Czirák András kádár síremlékének részlete, 1682.

Czirák András kádár síremlékének részlete, 1682.

fotó: Diebold K. 1932

1688 októberében török követség érkezett a városba, akik a Vörös ökörben szálltak meg három napig, és innen igyekeztek tovább Bécs felé. Ekkor Budát már visszafoglalták a töröktől, viszont 1705-ben újabb háborús veszély érte Sopront: Vak Bottyán kurucai ostromolták a város falait, ágyúik a mai Kuruc-dombon álltak és könyörtelenül lőttek. Az ostromlók a fogadót is feldúlták és felégették. A Vörös ökör másodszorra is a tűz martalékává vált.

A korabeli tanácsjegyzőkönyv szerint 1778-ban egy Lendvay nevű tulajdonos építette fel újra, és nem sokkal később, 1793 augusztusában gróf Széchenyi István édesapja, Széchényi Ferenc gróf vette meg a fogadót. Egy Kolb nevű kocsmárosnak adta bérbe, de néhány év múlva, 1801-ben ismét eladta a Vörös ökröt, amelyben akkoriban hét nagyszoba volt a földszinten, és tizenkettő az emeleten.

Az évszázados fogadó időközben elavult és élvonalba csak 1833-ban került, amely évben Hofer Péter vásárolta meg. Régi soproni család sarja volt, nagykereskedő és a maga korában a haladó polgárok vezetője, Széchenyi István kitartó híve. Hofer egyik fő mozgatója volt a helyi takarékpénztár megalapításának, emellett a Zeneegyesületet is támogatta, sőt, mint hegedűs, gyakori szereplője volt az akkori hangversenyeknek is. A rozzant Vörös ökör az ő tulajdonába kerülve megújult, teljesen átalakította, ízlésesen berendezte, kávéházzal kibővítette. Modernizálása után a neve se maradhatott a régi, 1833-tól Magyar király fogadóként folytatta működését. A Magyar király Sopron legelegánsabb szállodája lett, a város neves látogatói általában ott szálltak meg. 1840-ben Liszt Ferencet látta vendégül a fogadó, aki már akkor híres fiatal művész volt. A Magyar király falain belül játszódott le az emlékezetes jelenet, amikor a művészt szülőfalujának, Doborjánnak küldöttsége felkereste, és az ifjú Liszt észrevette egykori tanítóját: székéről felpattanva odasietett hozzá és kezet csókolt neki. Liszt Ferenc nagyon megszerette Sopront és otthon érezte magát a városban, 1846-ban ismét visszatért a Magyar királyba egy hangversenye alkalmából. Sopronba gyülekeztek a zenekedvelők a környező megyékből is, és amikor Liszt megtudta, hogy a szomszédságában egy sereg fiatal hölgy lakik, mindenkit a szobájába invitált és pazar koncertet rögtönzött a tiszteletükre. 

Várkerület (1916)

Várkerület (1916)

Blum Náthán és Fia kiadása (http://magyarok.top/)

A következő év volt a soproni idegenforgalom nagy teherpróbája: 1847-ben országos tudós kongresszust rendeztek. A több száz résztvevőt nem lehetett fogadókban elhelyezni, ezért a jómódú családok több híres vendég elszállásolását vállalták. A Magyar király fogadóba is jutott számos híres vendég, többek között Szelestey László költő, később a Bach korszak bebörtönzött vértanúja, valamint Erdélyből Gyulai Lajos és egy Kemény családból származó gróf.

1884-ben Ferenc Józsefet is vendégül fogadta pár napra a Magyar király, a jeles eseményről kétnyelvű emléktábla emlékezik meg: Őfelsége Ferenc József, Magyarország apostoli királya tartózkodása emlékéül, 1884. május 31-június 1. A Magyar király szállóban öt helyiségből állt a királyi lakosztály: hálószoba, dolgozószoba, fogadószalon, ebédlő és előtér. A királyi lakosztályt és a kíséret szobáit Beer Eduárd soproni bútorkereskedő kölcsönbútoraival − díszesen faragott, nemes fákból készült bútorok − rendezték be. A soproni királylátogatás fő oka a Tiszti Leánynevelő Intézet kápolnájának a felszentelésén való részvétel volt, de az Oedenburger Zeitung Helyi Hírek rovatának tudósítása szerint a király a Szent Mihály templomot, a szegényápoldát, a római katolikus gimnáziumot, az Orsolyita zárdát, az állami reáliskolát, az evangélikus líceumot, az új lovassági laktanyát és esetleg a bánfalvi katonai kórházat is fel fogja keresni. Bár hírlapi tudósítás nem készült róla, a király május 31-én még látogatást tett a Flandorffer borpincében is.

A korabeli újságok hírei szerint a fogadóba özönlöttek az igényes látogatók, egyik vonzereje a nagy árnyas kert lett, amelyet étkező helynek is használtak, de számos hangverseny is zajlott itt nyár idején. 

Jól kivehető a Kino felirat a kapu fölött

Jól kivehető a Kino felirat a kapu fölött

http://culinaricum.blogspot.com/

Amikor 1893-ban a szálló mellett megépült a korszerű Pannónia fogadó, a Magyar király fénye elhalványult, udvarába mind kevesebb fogat járt be. Az egyik használaton kívüli istállóban 1910 körül mozit létesítettek, az utca felől nagy transzparens hirdette: Várkerületi kino. Ez volt a város második állandó mozija. Az egykori kávéház helyén nagy drogéria nyílt, a szálló pedig az első világháború után egybeolvadt a Pannóniával, majd megszűnt egészen.

https://villamosok.hu/

Forrás: Csatkai Endre (1966): A soproni vendégfogadók a 16/19. században. Soproni Szemle

Dávidházy István (2001): I. Ferenc József Sopronban 1884. május 31–június 1.  Soproni Szemle

Borítókép forrása: http://culinaricum.blogspot.com/

Kérem, várjon... Kérem, várjon...