2008. november 17-én tartotta első szülői konferenciáját az EFCNI (Európai Alapítvány az Újszülött Gyermekek Ellátásáért), itt született meg a koraszülöttek napja ötlet (akkoriban még így nevezték). 2009-ben az óceán másik oldalán a  March of Dimes meghirdette a november hónapot a koraszülött babák hónapjává, az európai szülői szervezetek pedig kisebb ünnepléseket, figyelemfelkeltő programokat szerveztek.  2010-ben már a March of Dimes és az afrikai Little Big Souls is csatlakozott az ünnepség-sorozathoz, és 2011-ben már együttesen nevezték koraszülöttek világnapjának november 17-ét. Nem sokkal később az ausztrál National Preemies Foundation is csatlakozott a kezdeményezéshez. A 2009-es March of Dimes - Little Big Souls - EFCNI találkozón határozták meg a szimpátiaszínt, a lilát. 

A Koraszülöttekért Országos Egyesület (KORE) 2012 óta szervez különböző eseményeket a koraszülöttek világnapján, ennek részeként elsőként a budapesti Művészetek Palotája kapott lila megvilágítást. Azóta évről évre egyre több szülőszervezet, intenzív osztályokhoz kapcsolódó alapítvány, intézmény és város csatlakozik a Színezzük lilára az országot! kampányhoz.

Egyesek akkor érkeznek, amikor számítanak rájuk, mások úgy vélik, húzzák az időt, ameddig lehet, és előfordulnak olyanok is, akik úgy gondolják, jobb előbb, mint utóbb. Ők a koraszülött kis hősök.  

Koraszülöttnek a 37. hét előtt születettek számítanak, de hasonlóan veszélyeztettek a 2500 grammnál kisebb súllyal világra jött csecsemők. Az extrém koraszülött babák élete megszületésüket követően az első napokban, hetekben, hónapokban komoly veszélyben van, túlélési esélyük és a későbbi életminőségük alakulása fizikai állapotukon túl a megszületés körülményeitől, a PIC (Perinatális Intenzív Centrum) osztály gyakorlatától és lehetőségeitől is nagyban függ. Ezeknek a PICi babáknak a bőrük alatti zsírszövetük még nem vagy alig fejlődött ki, így vékony a bőrük, izomzatuk tónustalan. Az alvásritmus még nem kialakult, ahogyan az éhség jelzése sem, az újszülöttkori reflexek hiányoznak, ami miatt táplálásuk az első időkben nehézségekbe ütközik, sokszor gépi lélegeztetésre szorulnak, állandó kórházi megfigyelést igényelnek a kezdetekkor.

Átlagosan minden tizedik gyermek koraszülöttként jön a világra, hazánkban évente körülbelül nyolcezer kisbaba, közülük 1300-an még a 1,5 kg-os súlyt sem érik el. Minden tizedik család átéli tehát a koraszülés traumáját, de biztató és reményt adó számukra, hogy napjainkban még ezeknek a legkisebb babáknak is van esélye a túlélésre. Ez pedig annak tulajdonítható, hogy Magyarországon egészen korán, a 70-es évek második felében elkezdték kiépíteni az intenzív koraszülött-ellátó rendszert, ahol a kis hősök megkapják az állapotuknak megfelelő speciális intenzív ellátást. A PIC-ek hálózata egyértelműen csökkentette a csecsemőhalandóságot Magyarországon, ráadásul úgy, hogy nem nőtt a későbbi tartós egészségkárosodások száma.
A PIC-ek hálózata mellett fontos szerep jutott a koraszülöttmentő alapítványok hálózatának, amelyek a PIC nélküli kórházban született, de PIC-ellátásra szoruló újszülöttek biztonságos átszállításáról gondoskodik a PIC-cel rendelkező kórházakba. A Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány évente több, mint négyezer koraszülöttet ment országszerte, tíz mentőautójával több százezer kilométert tesz meg feladata ellátása során. 150 munkatársuk szívvel-lélekkel végzi feladatát a nap 24 órájában.

Az életükért harcoló kis hősök között olyanok is vannak, akiknek sajnos nem sikerül, de számos csodálatos sikertörténettel is találkozhatunk. A világ eddigi legkisebb túlélő újszülöttje Kwek Yu Xuan, aki 2020. június 9-én született a várandósság 25. hetében egy szingapúri kórházban. Az intézmény közlése szerint a mindössze 212 grammos és 24 centiméter hosszú kislánynak születésekor „korlátozott esélyei voltak a túlélésre”, mivel az orvosok szerint ez a súly a 25. héthez képest is nagyon kicsi, 400 gramm körüli gyermeket vártak.  A bátor és kitartóan küzdő aprócska Yu Xuan azonban rácáfolt a jóslatokra, és idén augusztus elején, tizenhárom hónapnyi intenzív kezelés után 6,3 kilogrammosan hazavihették őt a szülei.

Az édesanyán sürgősségi császármetszést kellett végrehajtani a várható szülés előtt négy hónappal, mivel preeklampsziát diagnosztizáltak nála. A száz nőből körülbelül kettőt érintő komplikáció terhességi toxémia néven is ismert, amelyet az emelkedett vérnyomás és a vizeletben kialakuló magas fehérjeszintek jellemeznek. Károsíthatja a létfontosságú szerveket és halálos kimenetelű lehet mind a baba, mind az anya számára.
A kórházban töltött idő alatt a koraszülött baba számos kezelést kapott és több életmentő gép látta el. Egészségének javulása és fejlődése jó ütemben haladt, hazamehetett. Bár továbbra is krónikus tüdőbetegsége van, a légzéshez segítségre van szüksége, a NUH orvosai szerint várhatóan idővel egyre jobban lesz.

A korábbi rekorder is egy kislány volt, akit az édesanyjának a várandósság 23. hetében kellett a világra hoznia a San Diegó-i Sharp Mary Birch kórházban. A sürgősségi beavatkozásra szintén toxémia miatt volt szükség. A kis Saybie 245 grammot nyomott, és az orvosok a szülés után azt mondták az édesapának, hogy nagyjából egy órája lesz a kislánynak, amíg életben marad. Az egy órából kettő lett, majd egy nap, aztán egy hét, majd öt hónap, amikor is 2019. május 30-án a harcos kislány 2500 grammal és egészségesen hagyhatta el a kórházat. Búcsúzáskor az ápolónők apró, négyszögletes kalapot nyomtak a kislány fejébe, amilyet a diplomaosztón viselnek a diákok. Noha a szélsőségesen koraszülött babák általában agyi, tüdő-, illetve szívproblémákkal küzdenek, Saybie esetében ezek csodával határos módon egyáltalán nem jelentkeztek.

A világ legkisebb súllyal életben maradt fiúcskája egy tokiói koraszülött, aki csupán 268 grammal és 22 centivel jött a világra 2018. október elsején. Súlyát orvosai több mint 3200 grammra növelték, és a kis bajnokot csaknem fél év után egészségesen engedték haza a kórházból.

Több a koraszülöttek közt a kisfiú, mint a kislány, és a fiúk később is sérülékenyebbek, ugyanakkor a statisztikák szerint a kislány koraszülöttek túlélési aránya jelentősen magasabb, mint a kisfiúké. A nemek közti különbség egyik lehetséges oka, hogy a fiút váró kismamáknál egyes terhességi szövődmények – többek közt a magas vérnyomás és a méhlepény rendellenességeinek – kockázata nagyobb.

Magyarország legkisebb koraszülött babája is egy kislány, Timike, aki idén február 22-én ünnepelte második születésnapját. Amikor megszületett, olyan kicsi volt, hogy elfért anyukája tenyerében. A terhesség 24. hetében hozták a világra, mert édesanyja Hellp-szindrómás lett, így mindkettejük élete veszélyben volt. Születésekor a kislány 280-290 gramm és nagyjából 24 centiméter volt. A csöpp gyermek azonnal inkubátorba került, ahol másfél hónapig 98 százalékos párában volt. Több mint félévig voltak bent a Szegedi Klinika koraszülött osztályán. Timike hónapokig küzdött az életéért, több beavatkozáson is átesett, közben anyukájának is sok időre volt szüksége, hogy megerősödjön. 40 centisen és 2800 grammal mehetett haza a kórházból 9 hónappal a szülés után. 

Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően az elmúlt évtizedben jelentősen javult az újszülöttek hazai ellátása, nőtt a koraszülöttek túlélési esélye. Az intenzív koraszülött osztályokon mindennapos küzdelem folyik a csecsemők életéért, s amíg korábban az 1000 grammnál kisebb súllyal született babák esetében tízből csak egyet tudtak megmenteni, ma már kilenc koraszülött életben marad. Természetesen az lenne a legjobb, ha tartósan csökkenteni lehetne a koraszülések arányát, és ebben az orvosszakmai szempontokon túl fontos szerepe van a megelőzésnek és az alapos terhesgondozásnak is. 

Forrás: https://www.csaladinet.hu/

https://koraszulott.com/

https://www.mellettedahelyem.hu/

Borítókép: https://www.thewomens.org.au//