Mesés kilátás a Fertő-tájra: a Gloriette és más fertőbozi érdekességek

Fertőbozt a Fertő-part legkisebb településeként tartják számon 280 lakossal. Sokak véleménye szerint a régió egyik legszebb fekvésű faluja. A tó nádasai felé nyitott katlanban, a tóval szemközti domboldalon, valamint az ezek által határolt völgyben fekszik a falu tengelye. A szomszédos településekkel és magával a Fertő tóval együtt része a Világörökség kultúrtáj kategóriájának. Számos izgalmas látnivalóval rendelkezik: a legismertebb ezek közül talán a gyönyörű fertői panorámát kínáló Gloriette-kilátó. De van egy szép régi Szentháromság-temploma, melyhez helyi legenda kapcsolódik és egy hatalmas, díszes vörös gránit sírboltja, amely egyben az örök szerelem jelképe.

Érdekes már maga a község elnevezése is. Több kutatás is azt mutatja, hogy az elnevezés a honfoglalás idejéből származik. Amikor eleink a tóban fürödtek, azt Ferdőnek nevezték el, ami a későbbiekben Fertőre változott. IV. Béla király krónikása ugyanakkor a „Lutum musan” latin nevet adta neki, ami nagyjából az „iszapos terület” megfelelője. Magyar oklevél először 1199-ben említi.
A „Boz” névtag egy 1281-ből származó okmányban bukkan fel először, eredetére vonatkozóan többféle elképzelés is ismert. Ha ezt magyar nyelvű elnevezésnek tekintjük, akkor a környékén húzódó bodzaerdőktől származik. Ha német eredetűnek vesszük, a latin bos (bovis), szarvasmarha jelentésű szóból vezethető le. Észak-Németországban a „bos” szó ma is marhaszállást jelent. E terület is alkalmas volt szarvasmarha-tenyésztésre, és a faluban évszázadokon át használtak Bos feliratú pecsétet. A magyar elnevezésből és a környéken ma is gazdagon termő bodzából kiindulva 2002 óta rendeznek Bodzavirág Fesztivált Fertőbozon, ahol bodzából készült finomságokat is kóstolhatnak a vendégek. A falu körül húzódó domboldalon nagy kiterjedésű szőlőskertek láthatóak. A környék jellegzetes szőlőfajtái a Kékfrankos, a Zöld Veltelini és a Tramini, melyekből hagyományosan finom nedűket készítenek. 

Kép forrása: visitsopron.com

Az idelátogató turisták talán legkedveltebb célpontja a Gloriette-kilátó. A Csúcsos-dűlő 187 méter magas dombjára épített emlékcsarnok Fertőboz címerének is központi eleme. Gyönyörű rálátás nyílik innen a Fertő tóra és nádasaira. Története a napóleoni háborúk idejéig vezethető vissza. A hadi események Sopronban is éreztették hatásukat. A háborús készülődés miatt jött a városba 1800 októberében a hadsereg fővezére, Magyarország nádora, József főherceg. Ebben az időben történt, hogy a nádor több ízben is felkereste Kiscenk és Fertőboz vidékét gróf Széchényi Ferenc kíséretében. Kirándulásaik során a fertőbozi magaslatról gyönyörködtek a tájban. Szép időben 60 kilométerre, akár Pozsonyig is el lehetett látni erről a helyről.

József főherceg tiszteletére és látogatásainak emlékére emeltette gróf Széchényi Ferenc a kupolás kilátót a dombtetőre. A Gloriette fertőrákosi mészkőből valószínűleg Ringer József tervei alapján készült, aki a nagycenki kastély és a mauzóleum építkezésén dolgozott az 1800-as évek elején. A gloriett vagy gloriette szó építménytípust jelöl: parkban álló pavilon- vagy belvedere-szerű épületet jelent. A fertőbozi Gloriette mindkét épületfajta jellegzetességeit egyesíti magában, ugyanis formája pavilonra emlékeztet, míg funkcióját tekintve a belvedere-hez áll közelebb, mert ennek lényege, egyben a megnevezés magyar jelentése is a szép kilátás.

Kép forrása: funzine.hu

A henger alakú, kupolával zárt kilátó klasszicista stílusban épült. A helyiség belső átmérője 3 méter, a falvastagság 50 cm. A keleti, valamint a nyugati ajtónyílás 2-2 oszloppal keretezett, míg az északi oldalon levő csupán sima kőtokkal. A déli oldalon nincs bejárat, itt csak egy félköríves kőtokos ablaknyílás látható. Az idők során megrongálódott épületet gróf Széchényi Endre állíttatta helyre 1943-ban. Ekkor került a főpárkány köveinek belső oldalára a következő felirat:

"EREXIT COMES FRANCISCUS SZÉCHÉNYI. RENOV. COM. ANDREAS SZÉCHÉNYI 1943"

A páratlan kilátás élménye miatt érdemes felkeresni a Gloriettet. A faluból 330 lépcsőfok vezet fel hozzá, Kisboz felől kerékpárral is elérhető. A kilátó makettje látható Sopronban is, a Mini Vármegye Makettparkban.

Kép forrása: fertoboz.hu

Fertőboz központjában egy dombra épült 1732-ben a római katolikus Szentháromság-templom. Mivel Fertőboznak 40 éven át nem volt saját papja, környékbeli papok teljesítettek itt szolgálatot. Fertőboz 1772-ben szerzett magának saját plébánost. A legenda szerint a boziak a község rétjén egy kisgyermeket találtak elhagyva. A falusiak elvitték Széchenyi grófnéhoz, aki a község rétje után Gemendewiese Ádámnak nevezte el. Felneveltette és kitaníttatta plébánosnak. Így lett Fertőboznak saját papja. 1781-es klasszicista síremléke ma is látható a temetőben. A templom eredetileg nagyrészt fából épült és többször leégett az idők folyamán. Utoljára 1903-ban esett át felújításon, de még ugyanebben az évben a búcsú előtt két nappal az újonnan zsindelyezett tető lángra kapott, és az épület ismét a tűz martalékává vált. A legenda szerint a tető beroskadása előtti utolsó pillanatban hozták ki a templomból az Oltáriszentséget. A rekonstrukció a boziak pénzéből és gróf Széchényi Béla adományából azonnal megkezdődhetett. A kivitelezést id. Radics József süttöri építőmester tervei szerint végezték. A helyreállított templom fala már kőből készült. Belsejét ifj. Sterbenz Károly soproni festő díszítette. A főoltárkép id. Stornó Ferenc műve és a Szentháromságot ábrázolja Szűz Máriával. Széchényi Béla adományozott még a templomnak egy Madridban festett képet, amely Szent Erzsébetet ábrázolja és Eduardo Lozano munkája. A templom tornyában eredetileg 3 harang volt, ma már csak 2 van meg belőlük, ezeket Seltenhofer Frigyes fiai öntöttek Sopronban.

Kép forrása: fertoboz.hu

Fertőboz legszebb síremléke Széchenyi Béla és felesége sírboltja. Gróf Széchenyi István idősebbik fia, Béla Erdődi Hanna grófnőt vette feleségül, aki második lányuk születésekor gyermekágyi lázban hunyt el. Hanna halála előtt azt kérte férjétől, hogy ne a Mauzóleumban, hanem a Hársfasor végén temessék el, ahova oly sokszor kilovagolt. Sírboltja valóban a nagycenki Széchenyi-kastélytól kiinduló híres Hársfasor végén, egy kis dombon található. Széchenyi Béla a sír fölé vörös svéd gránitból készült szarkofágot készíttetett egy bécsi szobrásszal, Kundmann Károllyal. Az emlékmű oldalait domborművek díszítik, amelyek a hit, a remény és a szeretet jelképei. Felesége halála után a férj búskomorságba esett és ázsiai körútra indult. Az onnan hozott különleges növénymagokat a sír köré ültette, amelyek szépen megeredtek. Napjainkban már hatalmas fák veszik körül az emlékhelyet. 

A környék különlegességei még az úgynevezett „bozi pengők”. Fertőboz vasútállomásán 1945-ben hat hétig állomásozott a Magyar Nemzeti Bank 30 tonnányi aranytartalékával megrakott aranyvonat. A vonaton az aranyon kívül sok veretlen pénzérme is volt. Ezeket a környék lakosai mind a mai napig meg-megtalálják, mivel a veretlen érméket rejtő vagonokat nem vitték tovább Fertőbozról, s bombatalálat érte őket. Ezeket az érméket nevezik "bozi pengő"-nek.

Források:

ferto-to.hu/fertoboz

fertoboz.hu

nagycenkikirandulas.hu

funiq.hu

hu.wikipedia.org

Borítókép: fertoboz.hu

Legnépszerűbb cikkek