| 3 perc olvasás

Miből jósolható meg, hogy jön-e a tavasz?

Február az utolsó téli hónap, a megújulás és tavaszvárás hónapja. Hagyományosan számos népszokás kapcsolódik hozzá.

Böjtelő hava

A hónap latin neve, Februarius a klasszikus szerzők szerint a szabin februm, „tisztulás” szóból ered. Való igaz, a február már az antik Rómában is a decemberi, januári vigságra következő testi-lelki tisztulás idejének számított. Keresztény időkben a február a böjt első hava lett, mivel a nagyböjt kezdete rendszerint erre a hónapra esik. Erre utal a hónap régi magyar neve: böjtelő hava. Nevezték még halak havának is, mivel február 21-e és március 20-a között a Nap a halak jegyében jár.

 A februári jeles napok jó részéhez időjárásjóslás fűződik, melyből érezhető, hogy elődeink – akárcsak mi – már alig várták, hogy a hideg, a rossz idő végre elmúljék, és ismét kitavaszodjon. Emellett nagy hangsúlyt fektettek még a katolikus, keresztény hagyományokra és az ezekből táplálkozó szokásokra is.

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja

A jeles nap neve beszédes: ezen a napon szentelik meg a gyertyákat. A megszentelt gyertya a katolikus emberek életét a bölcsőtől a sírig elkísérte. A még megkereszteletlen újszülött mellé gyertyát tettek, hogy a rossz szellemek ne hathassanak rá, illetve a haldoklók mellett is szentelt gyertyák égtek. Jól ismert hiedelem még e naphoz kapcsolódóan, hogy ha a medve kibújik barlangjából, és meglátja az árnyékát (tehát napsütéses idő van), akkor ijedtében visszabújik, ami azt jelenti, hogy még sokáig fog tartani a tél.

Február 3. Balázs napja

A balázsolás szokását többek között Babits Mihály is megemlíti egyik híres versében. Szent Balázs legendájában a torkon akadt szálka eltávolítása igen fontos mozzanat. Valószínűleg innen ered, hogy a torokbetegségek idején gyakran fohászkodtak hozzá. Ezt jeleníti meg a már említett irodalmi szöveg is. A katolikusok e napon szolgáltatják ki a Balázs-áldást, mely hitük szerint a különböző légúti nyavalyáktól véd meg. A diákok ezen a napon Balázs-járást tartottak. A település minden házától igyekeztek némi élelmet beszerezni, melyet aztán tanítójuknak adtak jövedelme kiegészítéseként.

Február 14. Bálint napja

Szent Bálint tisztelete hazánkba német nyelvterületről szivároghatott át. Ez azonban inkább a liturgikus hagyományt érintette, ugyanis a nép szokásain nem igazán hagyott nyomot Bálint legendája. Az Alföld egyes részein úgy gondolták, a verebek ezen a napon választanak párt maguknak. Másutt a vadgalambok visszatérését (s így a tavasz eljöttét) várták. Hideg és száraz idő esetén jó termésben reménykedtek a következő nyáron.

Február 19. Zsuzsanna napja

E jeles napon a pacsirták álltak a reflektorfényben: úgy tartották, hogy ha megszólalnak, akkor már igazán rövid ideig tart csak a tél. Ha enyhe idő volt, ilyenkor kezdték meg a tavaszi szántóföldi munkák előkészítését is. A Bánságban és a Felvidék egyes részein szokás volt ilyenkor Zsuzsanna bibliai történetét dramatizált formában, házról házra járva előadni, amiért a háziak ajándékkal is kedveskedhettek.

Február 22. Üszögös Szent Péter napja

 Az üszög szó elszenesedett fadarabot, elhalt emberi szövetet, illetve egy gabonabetegséget is jelent az etimológiai szótár szerint. Hogy akkor mégis hogyan kapcsolódhat Szent Péterhez ez a jelző? Valószínűleg az úgynevezett népetimológiáról, félrehallásról lehet szó. A cathedra Sancti Petri (Szent Péter trónja/székhelye) fordulat régi magyar fordítása Szent Péter ü székössége. Azonban ez a nép számára ritka kifejezés eltorzult az idők folyamán. Az üszög szó jelentéséből kiindulva nem meglepő, hogy rendkívül szerencsétlen napként tartották számon: lehetőleg mindenféle munkát kerültek ilyenkor.

Február 24. Mátyás napja

Mátyást nem véletlenül emlegették jégtörőként: a népi megfigyelések szerint amennyiben Mátyás napjáig fagyott, ezt követően enyhülni kezdett az időjárás. Ugyanakkor egyes területeken közel sem voltak ilyen optimisták. Ugyanis az előbbi megfigyelést kiegészítették azzal, hogy ha Mátyás nem talál jeget, akkor bizony csinál. A napi időjárásból következtetni is próbáltak a nyári termésre, a tojásra. A hideg idő jó eredményekkel kecsegtetett, ám a szél rossz előjelnek számított. Egyes helyeken az e napon fogott hal azt jelezte, hogy egész évben sok halat sikerül a hálóba csalni.

Források: jelesnapok.oszk.hu, nepszokasok.hu, szerkeszto.gportal.hu, unside.hu

Képek forrása: pixabay

Legnépszerűbb cikkek