A medvehagyma (Allium ursinum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó faj.

Egész Európában megtalálható. Magyarországon Baranya, Somogy, Tolna és Veszprém vármegyében elterjedt. A Dunántúl hegyvidéki területeit néhol szinte szőnyegként borítja.

Miért érdemes gyűjteni?

A medvehagyma régóta ismert és előszeretettel fogyasztott zöldség, mely hatóanyagainak köszönhetően gyógynövénynek is tekinthető. Azt mondják, hogy árulkodik a környezetéről: ahol össze lehet futni vele, ott már nagyon régóta nem bolygatták az erdőt. Mint az első virágzó növények egyike, méhlegelőként is fontos, ennek megfelelően olykor medvehagymás mézet is találni a piacon.

A medvehagyma jellegzetesen fokhagymaillatú, ám távoli rokonánál enyhébb és frissebb ízű. Gyógynövényként vér- és vesetisztító hatása, valamint a vérkeringésre gyakorolt pozitív hatása miatt ismert, de vérhígító tulajdonsága miatt – a többi hagymaféléhez hasonlóan – vigyázni kell vele annak, aki vérhígítót szed, vagy épp műtétre készül. Ezek mellett jótékony hatást gyakorol az emésztőrendszerre is.

Hogyan különböztessük meg a medvehagymát a gyöngyvirágtól?

A gyöngyvirágot nem véletlenül hívják májusi gyilkosnak: a növény minden része mérgező, a benne található szteroid, glikozid és más vegyületek pedig már kis mennyiségben is halált okozhatnak. Érdekesség, hogy ennek ellenére a gyöngyvirág is gyógynövény, a belőle kivont összetevők többek között szívgyógyszerek alapanyagai is lehetnek. A gyöngyvirágfogyasztás következményeként gyakori az erős hastájéki fájdalom, a hasmenés, illetve a szívműködés felborulása.

Néhány dolog segíthet, még akkor is, ha kezdők vagyunk:

a medvehagyma erős, fokhagymás illatú, míg a gyöngyvirág teljesen szagtalan,

a medvehagyma tavasz elején, míg a gyöngyvirág tavasz végén jelenik meg,

a medvehagyma gyökérzete – értelemszerűen – egy hagyma, míg a gyöngyvirágé tarackos gyökérzet,

a medvehagyma levele hosszúkás, a gyöngyvirágé középtájon kiszélesedik.

 Ez utóbbi többek közt azért fontos, mert a felületén olyan fertőzések verhetnek tanyát a vadonban, mint a rókagalandféreg. Ez egyébként minden más vadon gyűjtött csemegére is igaz!

Fontos, hogy mindig körültekintően járjunk el! Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy mit szedtünk, inkább ne fogyasszuk el!

Jótékony hatásai

A medvehagymának mint gyógynövénynek számos pozitív hatása van. Ezek közül kiemelkedik a már említett vér- és vesetisztító, valamit emésztésjavító hatása. Megemlítendő ezeken túl, hogy

salaktalanító, méregtelenítő hatású,

gyomor- és bélrendszertisztító,

csökkenti a magas vérnyomást,

enyhíti a krónikus gyulladásokat,

védi az ereket (ezáltal csökkenti a szívbetegségek és az érrendszeri betegségek, a stroke rizikóját),

javítja az inzulinérzékenységet,

normalizálja a koleszterinszintet,

gátolja a vérrögképződést.

A bélrendszeri panaszok jelentős része ellen orvosság lehet, segít a túlzott gázképződésen, használ a hasmenés ellen, és kihatja a bélférgeket. Ha teaként fogyasztjuk, remek köhögés ellen, mert nyákoldó hatású.

Források: greendex.hu, wikipedia.hu

Képek forrása: istockphoto