A farsang neve egy bajor-osztrák szóból eredeztethető, a Faschingból, aminek jelentése böjt előtti éj. A legtöbb helyen a régi szokásokat folytatva az utolsó három nap során zajlanak a mulatságok, amit népiesen farsang farkának neveznek. Régen ezeken a napokon, vagyis farsangvasárnap, farsanghétfőn és húshagyókedden látogatták meg a rokonokat, barátokat az emberek, mentek el a helyi bálokba.

 Mikor kezdődik és mikor ér véget a farsang?

A farsangi időszak vízkereszttel, január 6-ával kezdődik, amikor lezárul a karácsonyi ünnepkör. A vége minden évben változó, hiszen hamvazószerdáig tart, amely a húsvét időpontjához igazodik. Ez az oka annak, hogy a farsang hossza évről évre eltérő lehet, néha rövidebb, máskor egészen hosszú mulatságokra adva lehetőséget.

Farsangi népszokások

A Balaton-felvidék egyik régi hagyománya a farsanghétfőn megrendezett „asszonyfarsang”, amikor a lányok és az asszonyok férfiruhába bújtak, és férfimódra mulattak egész napon át. A Heves megyei Novajon a remélést elevenítik fel. A remélés a farsang végéhez köthető téltemető, tavaszváró, alakoskodó szokás. Egy állakodalmas menet maskarába öltözött, fiatal, még meg nem házasodott legényei végigjárják a falu utcáit csörömpölés, zeneszó közepette, bemennek a lányos házakhoz bekormozva az ott lakó fiatal lányokat, asszonyokat, s cserébe tojást és szalonnát kapnak, melyet összegyűjtve este megsütnek, elfogyasztanak az iskola épületében. Tájegységenként számos népszokás honosodott meg, melyeket még ma is őriznek.

Busójárás

Ha farsang, akkor mohácsi busójárás, mely mondhatnánk, igazi hungarikum: egy egyedülálló farsangi karnevál, ahová ezrek érkeznek kicsiny hazánkon innen és túlról. Az UNESCO Az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára első magyar eseményeként került fel. Érdekessége, hogy ez a hagyományőrző népszokás eredetileg a sokacokhoz, Mohács dél-szláv nemzetiségéhez kapcsolódik. A busójárást „sokacul” pokladénak nevezik, mely ünnep már közel száz éve szerepel a település turisztikai programjában, ahol ilyenkor végeláthatatlan jókedv és mulatozás veszi kezdetét. A busójelmezes felvonulásra, vagyis a karnevál fénypontjára farsangvasárnap kerül sor. Az idei mulatság február 12-én veszi kezdetét, és február 17-ig tart.

Húshagyókedd és hamvazószerda

Idén húshagyókedd, a farsang utolsó napja február 17-re esik. Ezzel a nappal lezárul a mulatságok ideje, és megkezdődik a húsvéti várakozás, a nagyböjt időszaka. A hagyományok szerint mulatozni is csak éjfélig volt szabad ezen a napon. Ahogyan a neve is utal a böjtre, ezen a napon hagyták el a húsevést, mely egészen húsvétig tartott, kivéve a vasárnapokat, amikor engedélyezett volt a húsfogyasztás.

E negyven nap a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a testi-lelki megújulásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadása, a húsvét megünneplésére. Hamvazószerda a nevét onnan kapta, hogy ezen a napon a pap keresztet rajzol a hívek homlokára az előző évben megszentelt barkaágak hamujából, miközben ezt mondja: „Emlékezzél ember, hogy porból lettél és porrá leszel!”

Farsangi fánk: a böjt előtti bőség jelképe

A farsangi időszak egyik legmaradandóbb hagyománya a farsangi fánk, amely a bőség és az utolsó önfeledt lakomák jelképe volt a böjt előtt. A zsíros, tojásos, kelesztett tészta nem véletlenül vált az ünnepkör ikonikus ételévé: a hiedelem szerint minél könnyebb és levegősebb a fánk, annál szerencsésebb lesz az év. A farsangi fánk nem csupán édesség volt, hanem közösségi étel: sütése gyakran összekapcsolódott a bálokkal, látogatásokkal és a párválasztó alkalmakkal is.

Torkos csütörtök

A torkos csütörtök a hamvazószerda utáni első csütörtök, amely a néphagyomány szerint még egy utolsó alkalmat adott a farsangi ételek elfogyasztására. Bár a böjt hivatalosan már megkezdődött, ezen a napon sok helyen engedélyezett volt a maradék húsos fogások és édességek elfogyasztása. A szokás egyszerre tükrözte az emberi gyarlóságot és a gyakorlati gondolkodást: nemcsak az ételek pazarlásának elkerüléséről szólt, hanem arról is, milyen nehéz egyik napról a másikra átállni a negyvennapos önmegtartóztatásra. A torkos csütörtök így a farsangi bőség és a böjti fegyelem közti átmenet sajátos lenyomata lett.

Források: origo.hu, videkielet.hu

Képek forrása: istockphoto