
A nyár legmisztikusabb éjjele
Szent Iván éjszakája a népi hiedelmek szerint különleges, mágikus erővel bír, a nyár legmisztikusabb éjjele. Június 23-áról 24-ére...

Szent Iván éjszakája a népi hiedelmek szerint különleges, mágikus erővel bír, a nyár legmisztikusabb éjjele. Június 23-áról 24-ére...
Tavasszal nyílik a szerelem virága, a tulipán. Szív formája miatt ma a szenvedély, a lángoló szerelem kifejezésének a jelképe, ám ha...

A farsang mint ünnep éppen olyan titokzatos, mint az álarc mögött rejtőzködők a farsangi mulatságokon. Minden évben tartogat meglepetéseket,...

Annak ellenére, hogy emberek milliói ünneplik a szilvesztert minden évben, valószínűleg sok mindent nem tudunk a történetéről – például...

A víz életünk egyik legjelentősebb eleme, mely napjainkban újra növekvő figyelmet kap. Megléte életszükséglet, ugyanakkor túlzott jelenléte...

A farsang mozgó ünnep, vízkereszttől (január 6.) a húsvéti böjtig tart. Csúcspontja az utolsó három nap, amelyet a magyar nyelvben...

Ugyan a közhiedelemmel ellentétben nem ez a nyári napforduló, Szent Iván éjjelét mégis június 23-áról 24-ére virradóra ünnepeljük....

A húsvét utáni ötvenedik napon, idén május 19-én ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját. A pünkösdi...

Bár a farsang világi ünnep, és ősi hagyományai egészen az ókorig nyúlnak vissza, mégis keresztény egyházi ünnepekkel van szoros összefüggésben. Nézzük, hogyan szórakoztak őseinknek ebben az időszakban!

Őseink szilveszteri és újévi szokásainak, hagyományainak célja az volt, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét és boldogságot varázsoljanak. Talán nekünk is érdemes kipróbálnunk valamelyiket!

Évekkel ezelőtt a karácsony elképzelhetetlen lett volna az ünnephez kapcsolódó szokások nélkül. Mindezekből mára kedves emlékek maradtak. A karácsony azonban sokaknak ma is a legmeghittebb ünnep, amikor felelevenítik a régi hagyományokat.

November 11-e Szent Márton napja, melyhez különösen sok babonát, szokást köt a néphagyomány. Ráadásul a 40-napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap ez, amikor a jóízű és bőséges falatozás, vigasság még megengedett.

Az év legrövidebb éjszakáján, június 24-én a nyári napfordulót ünnepeljük. Régen a tűzgyújtással a Napot segítették a sötétséggel vívott küzdelmében. A mágikus éjjel a varázslatoknak is kedvez: főként a szerelemben és a bőségben.

Őszi évnegyedelő nap szeptember 29., Szent Mihály napja, s egyben a gazdasági év nevezetes őszi fordulója. Európa-szerte ismert pásztorünnep, hiszen számos területen még napjainkban is ekkor hajtják be a Szent Györgykor kieresztett jószágot a legelőkről. A régi szokás szerint ilyenkor kezdődött a szüret, országszerte híresek voltak a Mihály-napi vásárok és a lakodalmak őszi évadját Borszűrő Szent Mihály nyitotta. Hagyományosan e nappal veszi kezdetét az ősz, amikor a füvet már „harapófogóval sem lehet kihúzni a földből”. Időjósló napként is ismerik a régiek, számos hasznos népi megfigyelés kapcsolódik Mihály arkangyal neve ünnepéhez.

A pünkösd a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe húsvét és karácsony után. Ilyenkor a Szentlélek eljöveteléről és az egyház születésnapjáról emlékezik meg a keresztény világ.

A farsangról legtöbbünknek az álarcosbál és az ízletes, illatozó szalagos fánk jut az eszébe. Esetleg a velencei karnevál és a mohácsi busójárás fergeteges hangulata vagy éppen a jelmezkészítés a gyerek osztályfarsangjára. De mégis, mióta ünnepeljük a farsangot és meddig tart tulajdonképpen ez az időszak? Milyen élő és mára a feledés homályába merült szokásai, hagyományai vannak?

A Luca-napi szokásokat ápolták az apróságok a Trefort Téri Óvoda Jereváni Kék Tagóvodájában csütörtökön. Az intézményben a gyermekek rendszeresen ismerkedhetnek meg a magyar hagyományokkal és népszokásokkal.

Locsolás, mint elhallgatóeszköz, korbácsolás a nyavalyák ellen és nyúlfejű germán istennő – mindez csupán apró szelete azoknak az érdekességeknek, amelyeket megtudhat cikkünkből a húsvéti szokásokkal kapcsolatban!