Nyulas határában, az Ördögnyílásként (Teufelsjoch) ismert részen kora bronzkori halomsírokra bukkantak; egy közeli területen pedig a hallstatti kultúra idejéből való ház alapjait tárták fel. A római korban itt vezetett át az Itáliából Carnuntumba vezető forgalmas hadiút. Az úttól délnyugatra, egy forrás közelében római villa maradványait és császárkori sírokat találtak a régészek.

A mai települést 1214-ben Nulos néven említik először írásban, amely szerint Osanna, a mosoni ispán felesége mosoni várjobbágyoktól 26 ekényi földet vásárolt itt. 1222-ben már a pannonhalmi apátságé, majd hosszabb ideig a magyaróvári uradalom részeként említették. Közben 1271-ben pár hónapig Ottokár cseh király foglalta el.

A 14-15. századokban gyakran cserélt gazdát a település: volt többször a Wolfurti, a Szentgyörgyi és a Bazini grófi családoké; időnként vissza-visszakerült a királyi uradalmak közé. 1524-től 1531-ig II. Lajos ajándékaként Mária királyné kapta meg. Ezután helyi nemeseké lett.

1529-ben és 1683-ban a környékbeli falvakhoz hasonlóan az erre portyázó török seregek rombolták le, de közben is érte tragédia Nyulas lakóit: 1632-ben a verbuváló katonák gondatlansága miatt a falu 50 zsuppfedeles háza lett a tűz martaléka. A Rákóczi-szabadságharc idején lakói sokat szenvedtek a rendszeresen átvonuló kuruc és labanc csapatoktól. 1765 és 1955 között a Habsburg család birtokaihoz tartozott. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Nezsideri járásának, 1921-től pedig Ausztria Burgenland tartományának volt része.

A kis Fertő menti településnek két római katolikus temploma van, mert külön építettek maguknak templomot a magyar nyelvű katolikusok és külön a német nyelvűek. Az egyik történelmi korokat idéz, a másik modern.

A régi – Szent György tiszteletére avatott – templomot a magyarok építették Wimpassinger mester vezetésével 1757 és 1770 között a lerombolt román kori templom helyére, a település temetőkertjébe. A megelőző épületet és plébániáját már 1450-ben említette írásos forrás, ezt a portyázó törökök pusztították el. A 16. században Nyulas lakói evangélikusok lettek, csak a 17. század közepén tértek vissza a katolikus hitre. Ezután nem sokkal határozták el az új templom építését a falu fölé magasodó dombon. Így építészeti szépségei mellett az innen megnyíló panoráma is megkapó élményt nyújt a látogatónak.

A berendezés különlegessége, hogy főoltárát a soproni Szent Mihály-templomból hozták ide 1865-ben. Sopronban éppen ekkor zajlott a plébániatemplom restaurálása – ez volt idősebb Storno Ferenc soproni mester első komoly épületfelújítási megbízatása. A templom 1749-1752 között készített barokk főoltára nem illeszkedett Storno neogótikus koncepciójába, így azt – Michael Altomonte Istenanyát Szent Mihállyal ábrázoló oltárképe nélkül – áthelyezték Nyulasra. Az oltárkép maradt Sopronban, helyette idősebb Storno Ferenc készített egy másik Istenanya ábrázolást. A kép két oldalán Szent István és Szent László királyok alakja őrködik, kijjebb, a körüljáró felett Szent Rókus és Szent Sebestyén alakja jelenik meg. A főoltár tetején pedig a templom titulusának megfelelően Szent György alakja látható, aki egy kis átalakuláson ment keresztül, mikor ide került: ugyanis a soproni plébániatemplomban eredetileg még Szent Mihályként őrködött.

Mellékoltárai, szószéke és a keresztút stációi az 1760-as évekből származnak és a már rokokóba hajló késő-barokk nagyszerű alkotásai. A Szent György-templomot berendezése és központi hajójának harmóniája miatt Burgenland legszebb barokk templomai közé sorolják.

A német nyelvű katolikusok az 1800-as évek végén kezdték építeni a templomukat, amelyről sokáig úgy tartották, nem jó csillagzat alatt született. Ugyanis röviddel az építkezés megkezdése után elhunyt a plébános, majd a kivitelezővel folytatott vita miatt félbe is maradtak a munkálatok. Közben az építésre félretett pénz is kevésnek bizonyult. 1934-ben Dollfuss osztrák kancellár meggyilkolása kapcsán indult meg a gyűjtés azzal a szándékkal, hogy az avatandó templomot az ő emlékének is szentelik. Így készült el végül fél évszázaddal az építkezés megkezdése után a Jézus szíve templom. Ez a templomhegy lábánál álló neoromán stílusú, bazilikális elrendezésű épület szinte ellenpontozza a templomhegy tetején álló barokk templomot.

A Fő tér a mai település legrégibb része. Ez a szép nagy, nyugodt tér tele van fákkal, élénk színű virágokkal és közepén egy modern kút található. Ezen a központi téren tartják a falu rendezvényeit és közelében ott a falumúzeum, ahol látható többek között egy korabeli osztályterem 1938-ból és relikviák a több mint 100 éves tűzoltó egyesülettől.

A gyümölcstermesztés és a szőlőművelés nagy hagyományokkal bír Nyulason, lakosai közül sokan foglalkoznak a kedvező éghajlati és talajviszonyoknak köszönhetően gyümölcstermesztéssel és minőségi borok készítésével. Itt terem a szívcseresznye, amely a település zászlaját is díszíti. Minden év áprilisában a több ezer cseresznyefa miatt fehér virágba borul a táj, ezért nevezik ezt a vidéket cseresznyevirág régiónak. Szőlőt napjainkban 420 hektáron művelnek. Az itt termesztett fajták a Rizling, a Zöld Veltelini, a Burgundi, a Chardonnay, a Sauvignon Blanc, a Tramini, a Zweigelt, a Kékfrankos, a Merlot és a Cabernet Sauvignon. A szőlőborította lankákon átvezető gyalogos és kerékpárutak hangulatos túrákra biztosítanak lehetőséget, útközben számos kilátóponttal, ahonnan a Lajta-hegység lankáinak köszönhetően nagyszerű kilátás nyílik meg a Fertő-tájra. A borút 10 állomását felkeresve az érdeklődők megismerhetik a vincellérek munkáját, rövid leírások mutatják be az itt termelt borfajtákat. Minden állomást egy speciális, fémből készült felnagyított borospohár jelez, amely kedvelt fotómotívumnak számít az idelátogató vendégek körében.

Források:

ferto-to.hu

Panoráma Regionális Útikönyvek: Burgenland. Írta: Németh Adél. Budapest, 2003.

burgenland.orf.at

hu.wikipedia.org

de.wikipedia.org

Borítókép forrása: funiq.hu