| 2021. március. 26. | 6 perc olvasás

Rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter: Ullein-Reviczky Antal

A soproni születésű magyar diplomata, stockholmi nagykövet meghatározó alakítója volt Magyarország és a világ történelmének a második világháború tragikus éveiben. Ullein-Reviczky Antal 1944 márciusában nyilatkozatban törvénytelennek minősítette a Sztójay-kormányt és megtagadta a németek szolgálatát. Korábban jelentős szerepe volt az 1921-es soproni népszavazás előkészítésében és lebonyolításában.

Kállay Miklós miniszterelnök emlékirataiból ismert, hogy Ullein-Reviczky Antal kezdeményező kulcsszemélyként tűnik fel 1942 tavaszán, különösképpen a kormányfőcsere ügyét tekintve. Kállay szerint Ullein-Reviczky már akkor igen nagy befolyásra tett szert mint a Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője. Ambiciózus, határozott, szókimondó, ugyanakkor intelligens és szellemes, lehengerlő stílusú diplomata volt, akit a külügyi tisztviselők jelentős része kevésbé kedvelt.

Ullein-Reviczky Antal 1894. november 8-án született Sopronban − a Reviczky nevet édesanyja tiszteletére vette fel 1934-ben. A családban többen építészként dolgoztak, a kiegyezés után több bérházat, iskola- és középületet emeltek a városban. Antal a bencés gimnáziumban érettségizett, majd három évet a bécsi császári és királyi Konzuli Akadémián tanult. A háború miatt Debrecenben folytatta tanulmányait, itt szerzett jogi diplomát, 1927-ben avatták doktorrá. Tanulmányai befejeztével, az első világháború után kettős pályán tevékenykedett: mint diplomata Bécsben, Párizsban, Ankarában, Isztambulban és Zágrábban, és mint egyetemi tanár a debreceni tudományegyetemen, ahol a nemzetközi jog tanára volt. Öt nyelven tanult meg magas szinten beszélni. 

Ullein-Reviczky Antal
Ullein-Reviczky Antal
Magyar Front 2010

A tudomány önmagában nem elégítette ki a fiatal Ullein-Reviczky ambícióit, így amikor az első világháború kitört, azonnal, már a mozgósítás első napján, augusztus 1-jén önként jelentkezett katonai szolgálatra. Ő volt Sopron város első önkéntes katonája. Nem sokkal később a pozsonyi önkéntes iskolába került, és 1915 júliusában kérésére a hadszíntérre vezényelték. Az olasz, majd a szerb, végül ismét az olasz fronton harcolt elszántan 1917 októberéig, amikor felmentették a szolgálat alól, és a bécsi császári és királyi Konzuli Akadémiára irányították. 1919-ben a bécsi magyar követségen kezdett dolgozni. 1920 áprilisában a magyar királyi Külügyminisztérium szülővárosába, Sopronba helyezte Ullein-Reviczkyt, kinevezvén őt az osztrák területi követelésekkel szemben folytatandó médiakampány felelősévé. Később ő lett Hegedűs altábornagy helyettese, akit a magyar kormány a Szövetségközi Tábornoki Bizottsághoz delegált. 1921 októberében, a második királypuccs idején, majd Sopron magyar felkelők általi megszállása alatt Ullein-Reviczky egyedül tartotta az összeköttetést az antant tábornokokkal. A soproni népszavazás folyamán a Központi Szavazatellenőrző Bizottság egyik magyar tagja volt, miközben a magyar népszavazási propagandát vezette. Ekkor mindössze 27 éves volt. A város megmentése után tagja lett a Magyar-Osztrák Határmegállapító Bizottságnak is. Báró Villani Frigyes nagykövet kiemelte a tárgyalások során Ullein-Reviczky alkonzul szerepét.
1923-ban a párizsi követségre került, ahol hét évig szolgált, majd áthelyezték Törökországba, ahol 1932-től az isztambuli misszió konzuli osztályát vezette. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Lovice Louisa Grace-szel, Cyril James Cumberbatch angol konzul lányával. 1935-től 1938-ig zágrábi konzul volt. Nemzetközi joggal kapcsolatos tudományos munkákat írt és előadásokat tartott. Jelentős munkája „A trianoni szerződés területi rendelkezéseinek jogi természete” címmel jelent meg 1943-ban. 

Ullein-Reviczky Antal követ és felesége Stockholmban 1943 szeptember 30-án
Ullein-Reviczky Antal követ és felesége Stockholmban 1943 szeptember 30-án
https://www.raoulwallenberg.net/

A széles látókörű diplomata  1938-tól a Külügyminisztérium sajtóosztályát vezette. A legfőbb döntéshozók bizalmasaként szervezte a kormánypropagandát, és „szuperfőszerkesztőként” őrködött a lapok tartalma felett. A németek melletti egyoldalú elkötelezettséget kezdettől fogva ellenezte, híven támogatta Teleki Pál és Kállay Miklós angolszász tájékozódását; 1941-ben nem volt hajlandó betiltani az angolszász orientációjú Magyar Nemzetet. Ugyanebben az évben belépett a Magyar Tűzharcos Szövetségbe. „A szövetség égisze alatt kapcsolatot teremtettem más, már meglévő náciellenes szervezetekkel. Természetesen többéves kitartó munkára lett volna szükségem, hogy az egész elnökség által támogatott erőfeszítéseim valóban gyümölcsöt hozzanak” – emlékezett vissza a diplomata. 1942-től rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter lett. Ullein-Reviczky Antal a Kállay-kormány külügyminisztere is lehetett volna, ha a németek 1942 tavaszán, röviddel az új kormány megalakulását követően kinevezése ellen nem tiltakoznak nagyon határozottan. 1942 októberében Ujszászy István, az Államvédelmi Központ vezetője magánlevélben közölte Ullein-Reviczkyvel (bizonyosan fokozottabb óvatosságra intve őt): német részről tudnak arról, hogy magyarországi „lengyel-szerb emigráns körök” futárai az ő „tudtával és segítségével” jutnak hamis magyar útlevélhez, mégpedig angol és amerikai összeköttetéseik fenntartása végett.  A magyar sajtófőnök szerepe Hitlernek is tudomására jutott, aki állítólag Horthy Miklós 1943. áprilisi németországi látogatásakor a magyar kormány „rossz szellemének” nevezte.

Ullein-Reviczkyt 1943 szeptembertől a stockholmi követség vezetésével bízták meg. Azt a feladatot kapta, hogy Kállay kiváró álláspontját indokolja az angolszász hatalmak svédországi képviselői felé, és a figyelmüket arra is felhívja, hogy számukra mennyire kedvezőtlen lenne, ha Magyarország szétzilált állapotban érkezne a háború végéhez. Ullein-Reviczky stockholmi működéséhez Bethlen István és Bajcsy-Zsilinszky Endre is reményeket fűztek, abban bíztak, hogy az évet talán át lehet vészelni „nagyobb katasztrófa” nélkül. Az óvatos bizakodással szemben azonban a legsötétebb napok következtek. 1944. március 19-én, vasárnap hajnalban a náci Németország csapatai megszállták Magyarországot.  

Dr. Antal Ullein-Reviczky 1944. március 15-én. Stockholm Grand Hotel.
Dr. Antal Ullein-Reviczky 1944. március 15-én. Stockholm Grand Hotel.
https://www.raoulwallenberg.net/

1944. március 22-én este tíz óra előtt futott be a hír a stockholmi követségre Sztójay kormányfői kinevezéséről. Ullein-Reviczky telefonon azonnal kapcsolatba lépett a svéd hírügynökséggel, és a következő nyilatkozatot diktálta be eredetileg francia nyelven: „Ez az úgynevezett magyar kormány törvénytelen, alkotmányos államban, mint amilyen Magyarország, nem egy idegen állam ejtőernyősei azok, akik a törvényes kormányt megbuktathatják, és a kedve szerint azt sem diktálhatja a megszálló, miképpen alakuljon egy új kabinet összetétele. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi kormányt az országra rákényszerítették, a Kormányzó távollétében, erőszakkal való fenyegetéssel és megfélemlítéssel. Magyarország ma egy diktatúra alávetettségébe került, amelyet a megszállók szuronyai támogatnak.”
A Sztójay-kormányt Ullein-Reviczky teljesen törvénytelennek és diktatórikusnak minősítette tehát, s haladéktalanul informálta álláspontjáról a svéd külügyet is. Mivel nem volt hajlandó a Quisling-kormány utasításainak engedelmeskedni, a szolgálatból azonnal elbocsájtották, és állampolgárságától is megfosztották. Később Budapesten sajtókampány indult vele szemben, továbbá Németországban is támadták. 

Ullein-Reviczky csatlakozott a külföldre távozott diplomaták csoportjához, és a fegyverszünet érdekében tárgyalásokat folytatott. Immár disszidens diplomataként 1944. április 8-án − még a deportálások kezdetét bő egy hónappal megelőzően – francia nyelven levelet írt a svéd külügyminiszternek, amiben sürgette a svéd kormányt, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a magyar zsidóság érdekében. A svéd diplomácia később nem is maradt tétlen. Közismert a Budapesten utóbb kiemelkedő mentőmunkát végző Raoul Wallenberg személye.
Az 1945 után létrejött kormány nem tartott igényt Ullein-Reviczky szolgálataira, ezért megvált a diplomáciai pályától, Törökországba, majd Genfbe költözött. Itt 1947-ben jelentette meg francia nyelven emlékiratait Német háború – orosz béke címmel, ez magyarul 1993-ban jelent meg.
1950-ben Londonban telepedett le, ahol elvállalta a New York-i Magyar Nemzeti Bizottmány képviseletét, később a Menekült Egyetemi Oktatók Szövetségének elnökévé választották.
Ullein-Reviczky, aki műveltségben, tájékozottságban, felkészültségben felette állt a kor vezető politikusainak, Londonban hunyt el 1955. június 13-án.
Sopronban emléktáblát avattak tiszteletére 2001 decemberében az Erzsébet utca 13. szám alatt. Nevét viseli egy leánya által létrehozott alapítvány.

Lovice Maria Ullein-Reviczky
Lovice Maria Ullein-Reviczky
http://helenahistorypress.com/
Ullein-Reviczky Antal követ színes portréja korabeli protokolláris diplomata öltözetben
Ullein-Reviczky Antal követ színes portréja korabeli protokolláris diplomata öltözetben
https://veritasintezet.hu/

Forrás: Czink Péter: Dr. Ullein-Reviczky Antal, a magyar tűzharcos szövetség társelnöke. Magyar Front. XII. évf., 4. szám, 2010.

Joó András: A diplomata és a nemzeti sorskérdések: ecsetvonások Ullein-Reviczky Antal portréjához. VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár.

https://www.szivk.hu/

Borítókép forrása: https://xpatloop.com/ 

Legnépszerűbb cikkek