Soproni és környékbeli földrengések a múltban

  2021. április 23. - www.sopronmedia.hu

Helyenként rémületet és kisebb pánikot keltett a lakosság körében, hogy Sopronban többször is rengett a föld az elmúlt hetekben. Bizonyára sokakban felmerült a kérdés, hogy miért van ennyi érezhető földmozgás mostanában térségünkben, vagy az, hogy vajon a múltban is zajlottak-e hasonló természeti jelenségek ezen a vidéken. Bár Sopront és körzetét nem sorolják Magyarország ismert földrengés-forrásterületei közé, a hazai viszonyokat figyelembe véve viszonylag gyakoriak a rengések errefelé: a krónikák feljegyzései és a Magyar földrengés katalógus alapján mintegy 150 esemény fordult elő a történelem során. A városban észlelt földrengések többségükben nem Sopron területén pattantak ki, hanem a város közeli-távoli környezetében.

A földrengések, földrengéshullámok és egyéb, a földrengésekkel kapcsolatos jelenségek vizsgálatával a szeizmológia tudománya foglalkozik, az elnevezés a görög seismos − rázkódni szóból ered. A korszerű szeizmológia viszonylag fiatal tudományág, csak mintegy százharminc éves, így a történeti rengésekkel kapcsolatos információk meglehetősen szűkösek, illetve a történelmi forrásokból megismert földrengésekre vonatkozó adatokat óvatossággal kell kezelni, mert nem arról tudósítanak, hogy a földrengések hol pattantak ki, hanem arról, hogy hol érezték őket (tehát csak azokról tudunk, amelyek lakott területek közelében keletkeztek). A múltban az írástudók figyelme a legtöbb esetben csak a közvetlen környezetükben megfigyelt eseményekre terjedt ki, így a régi rengésekre vonatkozó leírások általában bizonytalanok, pontatlanok, a történelmi rengések mérete és epicentrális intenzitása a korabeli leírások alapján becsült érték.

Műszeres regisztrálás csak a XX. század eleje óta létezik. A földrengés erősségének műszeres megfigyelésen alapuló mérőszáma a magnitudó, vagy más szóval méret. Míg a magnitúdó értékét a rengés során felszabaduló energia nagysága szabja meg, az intenzitás a földrengésnek egy adott helyen az emberekre, illetve az emberi építményekre gyakorolt hatásának mértéke. Globális viszonylatban az 5-ös magnitudójú rengést közepesnek, a 6-ost erősnek, a 7-est nagyon nagynak, a 8-ast vagy nagyobbat, óriási rengésnek nevezik. 8-as vagy annál nagyobb méretű rengésből évente átlagosan egy pattan ki a Földön. Egy 4,5-ös méretű földrengés kipattanásakor nagyjából akkora energia szabadul fel, mint egy kisebb (20 kilotonnás, nagasaki méretű) atombomba robbanásakor. Magyarországon M 7-nél nagyobb rengések nem fordulnak elő, már az 5-6-os magnitudójú rengéseket is nagynak értékelik. A 12 fokozatú intenzitás-skálán az I-es fokozat az emberek által az adott helyen nem érzékelhető rengést jellemzi, a II-IV-es fokozatúakat több-kevesebb ember már érzi, de károk még nem keletkeznek. Az épületsérülések az V-ös fokozattól jelennek meg, a XII-es fok a teljes pusztulást jelzi.

A Kárpát-medencében és környékén keletkezett 456 és 2015 között kipattant földrengések térképe

A Kárpát-medencében és környékén keletkezett 456 és 2015 között kipattant földrengések térképe

http://www.seismology.hu/

A digitális technika elterjedése és az állomások számának növekedése mind jelentősen hozzájárult a szeizmológia fejlődéséhez, és Magyarországon 1995 óta olyan sűrű a hálózat, hogy minden érezhető rengés paraméterét meg tudják határozni.

A legelső hazai földrengés, amiről tudunk, Kr.u. 456-ban Savariában, a mai Szombathely környezetében volt, Avitus uralkodásának idején. A legerősebb rengés pedig 1763. június 28-án következett be Komáromban, aminek magnitúdóját 6,3-ra becsülik. Ekkor a rengés során 63-an meghaltak meg, és súlyos károk keletkeztek a városban.

Sopron és környéke földrengéseivel kapcsolatosan egy század eleji tanulmányból (Varga Péter − Szeidovitz Győző) ismerjük, hogy 2002-ig 137 földmozgás érintette térségünket. A kutatók olyan 30 kilométeres körön belül keletkezett eseményeket gyűjtöttek ki a Magyar földrengés katalógusból, amelyeknek középpontjában Sopron helyezkedik el. A legrégebbi 1230-as keltezésű. A legnagyobb epicentrális intenzitásérték 8 (1443., 1585. és 1768. évekből), míg a legkisebb 3 (1843., 1951. és 1991. évekből származó adatok).  A rengések –, amelyeket Sopron lakói viszonylag gyakran érzékelnek – nem a város területén belül, hanem azon kívül pattannak ki, és elsősorban a Lajta hegységhez kötődnek.

A Sopron, mint középpont körül rajzolt 30 km sugarú körön belül kipattant földrengések feltételezett epicentrumainak területi elhelyezkedése

A Sopron, mint középpont körül rajzolt 30 km sugarú körön belül kipattant földrengések feltételezett epicentrumainak területi elhelyezkedése

Varga Péter – Szeidovitz Győző, 2002

A Magyar földrengés katalógusban nem szerepel a legrégebbi ismert soproni rengés, amelyre Bruckner Gottlieb krónikájában olvasható egy rövid utalás: “1201. május 4-én itt földrengést éreztek.” Ugyancsak ő említi az 1230. évi, Fertő vidékén érzett földrengést: “1230. év. Nagy földrengés volt, amely a Hanság felé erejéből veszített. A Fertő vize megemelkedett, végre a Rába felé nyerte el lefolyását”. 1485. június 1-jén erős rengés pusztította Bécs környékét, amely minden bizonnyal Sopronban is jól érezhető volt. Bonfini írja: “Midőn Bécs éhség következtében június első napjaiban Mátyás magyar királynak meghódolt: borzasztó földrengés pusztított ugyanazon a napon…”. 1768-ban komoly károkat okozó rengés volt Alsó-Ausztriában, Bécsújhely közelében lévő fészekkel. “Sopron. 1768. február 27-én reggel 3 órakor oly erős földrengés volt, hogy a szobákban és a házakban minden megrázkódott, sőt még a városháza tornyán a tűzjelző harang is megkondult.”; “… földalatti rugás, … erős anyagból épült házak omlottak be, öregebb és rosszabb épületek vagy bedőltek, vagy le kellett őket rombolni.” 1888-ban a Sopron című lap erős földrengésről tudósít Sopronban, amely valójában Cinfalván pattant ki (M=4,4). Cinfalván 1898. szeptember 29-én is rengés következett be (M=3,2), amelynek következtében Sopronban erős dörgést hallottak, az órák leálltak, lámpák inogtak. Ugyancsak ez a lap tudósít arról, hogy az 1901. augusztusi ausztriai rengés (M=5,0) hatása olyan volt Sopronban, hogy miatta sokan az utcára menekültek. 1908-ban ismét riadalom volt a város lakói között, a breznicei rengés (M=4,7) hatására a házak inogtak, az edények csörömpöltek, és az emberek az utcára menekültek. (Erről az eseményről nem tud a Magyar földrengés katalógus.) A Sopron című lap 1927. október 9-i száma arról számol be, hogy az előző napon 9 óra előtt néhány perccel két erős lökést és mennydörgésszerű zajt észleltek Sopron lakói. “A várostorony harangja ötször kondult.

Az 1201-es és 1908-as földrengéseken kívül még további nyolc olyan eseményről tudunk 1712 és 1908 között, amelyek csak soproni forrásokban fellelhetők, a Földrengés katalógusban vagy más helyről származó forrásban nem szerepelnek. Például erős rengés volt 1763 áprilisában: a mozgás a várostornyot meglengette, és az őr segítségért kiáltott, illetve 1899 júniusban is, amikor erős, két lökésből álló földrengést éreztek a város környékén.  

volcanodiscovery.com

A következő évtizedek sem teltek eseménytelenül, a XXI. században már eddig is többször földrengés ringatta meg Sopront. Például 2000. június 11-én Ebreichsdorf környékén, városunktól mintegy 60 kilométerre keletkezett a Richter-skála szerinti 4,7 fokozatú földrengés. Sopronból, Jánossomorjáról és a Fertő tó környékéről többen telefonáltak, és arról számoltak be, hogy érezték a föld mozgását. Megmozdultak a csillárok, a szekrények, tányérok, poharak koccantak össze. Tizenhárom év múlva, 2013 szeptemberében szintén Ebreichsdorf határából jelentettek 4,3 erősségű földrengést, ezúttal egymás után háromszor is megremegett a föld, és mindezt Sopronban is érezni lehetett.
Amint azt tapasztalhattuk, rengések tekintetében jelenleg is kifejezetten mozgalmas időszakot élünk − az elmúlt hetekben több alkalommal 4-esnél nagyobb erősségű földrengés pattant ki Ausztriában, a magyar határ közelében. A legfrissebb földrengés április 20-án keddre virradó éjszaka az alsó-ausztriai Bécsújhely néhány övezetében, a Bécsi-medence déli peremén, a magyar országhatártól mintegy 25 kilométerre volt. A hét kilométeres mélységben keletkezett, 4,3-as magnitúdójú földrengést Sopronban is sokan érezték. Március 30-án is volt egy 4,3-as földrengés Bécs közelében, szintén Wiener Neustadt közelében. A ZAMG geofizikai osztálya vezetőjének elmondása alapján hasonló erősségű földrengések 10-20 évente fordulnak elő ebben a régióban. Ennek oka az a törészóna, amely az alpesi hegyvidék képződésekor alakult ki.
A hazai kutatók (2002) szerint Sopron térségének szeizmicitása a hazai aktív területekéhez hasonló, ami azt jelenti, hogy a város közvetlen környezetében évente számíthatunk M=2 méretű rengésre, 10 évente M=3-ra, és kisebb pusztulással járó 4-4,5 méretű esemény bekövetkezte egy évszázadon belül egyszer valószínűsíthető.

A várost eddig nagyobb rengés nem sújtotta, de kétségtelen, hogy Sopronban voltak, vannak, és a jövőben is lesznek földrengések. 

A 2021. április 20-án Bécsújhely közelében keletkezett földrengés a soproni mérőállomás szeizmogramján

A 2021. április 20-án Bécsújhely közelében keletkezett földrengés a soproni mérőállomás szeizmogramján

ELKH Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium

Forrás: Varga Péter – Szeidovitz Győző: Történelmi földrengések Sopronban és környékén. Soproni Szemle, LVI. évfolyam 1. szám. 2002.

http://www.seismology.hu/

Borítókép forrása: https://www.sonline.hu/

Kérem, várjon... Kérem, várjon...