Soproni összefogás az Ukrajnából érkezett gyermekekért

Csaknem 70 önkéntes vett részt annak a nyári iskolának a szervezésében, ami pénteken ért véget a Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskolában. A gyerekek nemcsak számtalan élménnyel, hanem használható tudással is gazdagodtak, az önkéntesek nem különben.

Két sokgyermekes anyuka és segítő adománygyűjtő akciója nőtte ki magát annyira, hogy végül hathetes nyári iskolát szerveztek csaknem harminc különböző korú gyermeknek.

Fotó: Bóta Luca

– Amikor meghallottuk, hogy kitört a háború, rögtön úgy döntöttünk, hogy a baráti körünkben gyűjtést szervezünk és a két hétszemélyes autónkkal elküldjük a férjeinket a határhoz – mesélte Kasnya-Kiss Dalma és Márkus-Zalatnay Fruzsina. – Végül hét autónyi, köztük egy kisteherautónyi adomány jött össze, ugyanis a gyűjtés hónapokig folytatódott. A pénzadományokból olyasmiket vásároltunk, amikre a befogadóállomások jelzése alapján a háború elől menekülőknek éppen szükségük volt.

Fotó: Bóta Luca

A lelkes önkéntesek kaptak egy nagyobb pénzösszeget is, amit olyasmire szerettek volna fordítani, ami maradandó élményt jelent a családoknak. Így merült fel a nyári iskola ötlete. Dalma a kolléganőjével, Molnár Eszterrel elkezdett tarumafeldolgozó foglalkozásokat tartani a menekült gyerekeknek, melyek pár hét után átalakultak olyan csoportalakalmakká, ahol a különböző pedagógusok, anyukák és egyéb önkéntesek a gyerekekkel játszottak, kézműveskedtek stb. és heti rendszeresség kijártak hozzájuk. Mögéjük állt az Alternatívák Alapítvány is, melynek segítségével felvették a kapcsolatot más segítő szervezetekkel, plébániákkal, amelyek vállalták egy-egy hét étkeztetésének a költségeit. Mivel a Hunyadi-iskola tanárai és az oda járó diákok szülei már az adománygyűjtésben is részt vettek, a nemes cél érdekében szívesen rendelkezésükre bocsájtották az intézmény épületét.

Fotó: Bóta Luca

– Különböző  iskolákban meséltünk a kezdeményezésünkről, és végül majdnem 70 önkéntes jelentkezett, főként pedagógusok, pszichológusok, egyetemi hallgatók, közösségi szolgálatukat teljesítő diákok – folytatta Dalma és Fruzsi. – Rendkívül pozitív visszajelzés volt számunkra, hogy az első hetek résztvevői közül csaknem mindenki később is vissza-visszalátogatott. Külön kiemelnénk Nagyné Tóth Zitát, aki a hat hét során majdnem mindennap foglalkozott a gyerekekkel és Nagyné Hartai Andreát, aki valóságos „tündérkeresztanyjaként” az utaztatásukat vállalta. A mindennapok része volt Weiczer Miklós bácsi is, a sofőr.

Fotó: Bóta Luca

A nyári iskolát különlegessé tette az is, hogy a részt vevő gyerekek nagy része mélyszegénységből jövő, roma családból származik - tették hozzá. - Ez a fajta nagy társadalmi különbségből eredő másság félelmet kelthet az emberben. Mi azt gondoltuk, hogy ha közel megyünk a félelem tárgyához és megismerjük a családokat, akkor rájövünk, hogy nem is olyan félelmetes ez a különbség, sőt felismerjük, hogy mennyi mindenben hasonlítunk. Velünk mint sokgyermekes anyukákkal olyan kérdésekről és problémákról tudtak beszélni, miközben a gyerekeink közösen játszottak, amelyek a világon minden anyát érintenek (például az éjszakai kialvatlanság vagy a testvérek megállás nélküli veszekedése), és innentől kezdve megvolt az az alapvető bizalom, ami lehetővé tette, hogy ránk merjék bízni legféltettebb kincseiket.

Fotó: Bóta Luca

A szervezők alapkoncepciója az volt, hogy készség- és képességfejlesztéssel foglalkoznak majd a néhány hét során, ám a 9-12 éves gyerekeket annyira fűtötte a tudásvágy, hogy végül a valódi tanulást is el tudták kezdeni velük. Az eredmények magukért beszélnek: a tábor elején és végén tesztekkel mérték fel a gyermekek képességeit, és a zárótesztek eredményei még a várakozásaikat is felülmúlták! A változás azonban a mindennapi tevékenységekben is tetten érhető volt: teljesen átalakultak a gyerekek utazási, tisztálkodási szokásai, az eszközökhöz, a játékokhoz, a birtokláshoz, a szabályokhoz és az egymáshoz való viszonyuk: elkezdek egymásra is odafigyelni. Valódi kis közösséggé kovácsolódtak össze, ami talán még a megszerzett tudásnál is fontosabb. És az sem mellékes, hogy a nyári iskola mindenkiből, aki csak részt vett benne valamilyen módon, kihozta az eleve benne rejlő jóságot.

Fotó: Bóta Luca

A borítóképet készítette: Bóta Luca

Legnépszerűbb cikkek