Széchényi-kastély az egyik legkisebb Rába-menti településen

Rábasebes a Rábaköz egyik legkisebb települése. És a legszerethetőbb, teszik hozzá gyorsan a helyiek, akik egyre kevesebben vannak, számuk alig éri el a hetvenet. A falu a Rába bal partján helyezkedik el és határát, melynek „róna és elég termékeny erdeje tölgy, vadkörte és alma, s szilfákból áll”, 1780-tól a soproni káptalan birtokolta. Talán épp a zsákfalu csendje, békéje, a környék kedvező természeti adottságai, a Rába árterének zöldje fogta meg sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Jenőt is, aki 1901-ben vásárolta meg a soproniaktól a rábasebesi birtokot és 3 esztendővel később már el is készült vadregényes, angolparkkal körülvett látványos vadászkastélyával.

Kép forrása: hu.wikipedia.org

A település első írásos említése Sebös (írásban: Sebus) alakban 1263 óta ismeretes oklevelekből. A 14. századtól a pápóci pálos rendi perjelség birtoka volt. A Rába közelsége, gazdag növény- és állatvilága, jó minőségű termőföldje kiváló lehetőséget biztosított a mezőgazdálkodás és állattartás számára. Az urasági major 1548 körül jött létre. 1594-ben a törökök elpusztították és még a 17. század közepén is csak néhány család lakta. Ők azonban nem földesuruk, a pápoci perjelség katolikus vallását vették fel, hanem evangélikusok lettek a szomszédos Vág település protestáns leányegyháza révén. Ez feltételezhetően annak volt köszönhető, hogy akkoriban betöltetlen volt a pápoci perjel tisztsége, helyette a birtokokat adminisztrátorok irányították. Őket pedig csak a birtok javadalma érdekelte, népe és a nép vallása nem. A kuruc időkben a falu ismét elnéptelenedett: a lakosok egy része a pestis áldozatává vált, másik része Szentpéterfára menekült. 1725-ben Sopron vármegye felszólította a pápoci perjelség birtokait irányító adminisztrátort, Orosz urat, hogy a korábban Szentpéterfára menekült lakosokat telepítse vissza Sebesre. 1726-ban a visszaköltözés megtörtént, megindult a falu újjáépítése, fejlődése.

Sebest 1780-ban II. József a soproni társaskáptalannak adományozta, amely ezután gyors fejlődésnek indult. A soproni társaskáptalan 1851-ben erdővel és malommal is rendelkezett sebesi birtokán, melyhez 1893-ban összesen 456 katasztrális hold föld tartozott. Érdekesség még, hogy Rábasebes mindhárom, a Habsburg Birodalom területéről készült katonai felmérés térképén szerepelt, tehát stratégiailag jelentős helyen feküdt.

Kép forrása: digitalisrabakoz.hu

A 20. század elején birtokosváltásra került sor: a soproni káptalantól 1901-ben sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Jenő (1836–1911), a Magyar Nemzeti Múzeumot és az Országos Széchényi Könyvtárat alapító Széchényi Ferenc unokája vásárolta meg a rábasebesi birtokot. A következő években Franz Jozef Engel tervei alapján felépíttette a négy hektáros park közepén álló neobarokk kastélyt, amelyet azután 1911-ben bekövetkezett haláláig lakott. Utána a fia, ifj. gróf Széchényi Jenő (1872–1935) örökölte a birtokot. Habár nincs adat arra nézve, hogy pontosan mikortól, de 1925-ben már biztosan nem a Széchényi család a tulajdonos: vélhetően valamivel 1923 előtt eladták –, illetve ismeretesek szóbeszédek arra vonatkozóan, hogy ifj. Széchényi Jenő elkártyázta a birtokot. Csak feltételezik, hogy ezután egy ideig a gróf feleségének családjáé, a törökszentmiklósi Almásy grófoké lett. 1926-ban viszont már biztosan Dobos Gábor, Vág és Rábasebes korábbi főjegyzője a tulajdonos. Ő 1935-re már csak az eredeti birtok területének egynegyedével, 100 katasztrális holddal rendelkezett, ám sokat tett a park értékes faállományának gondozásáért. Az ő idejében a helyiek visszaemlékezései szerint gyakran volt fényes és zajos mulatságok helyszíne az épület. Dobos egy osztrák báró családnak, a Wildburgoknak adta tovább a birtokot, akik a II. világháború végén, amikor a szovjetek az 1945. március 27-ről 28-ra forduló éjszakán átkeltek a Rábán és elfoglalták Rábasebest, értékeiket hátrahagyva menekültek el a kastélyból és hagyták el végleg az országot.

Kép forrása: rabasebes.hu

A kastély és kertje ezután állami tulajdonba került, a rendszerváltásig működött falai között termelőszövetkezet, de volt itt orvosi rendelő, fodrászműhely, könyvtár, nyári óvoda és községi tanács is. Az 1993-98 közötti rekonstrukció során 72 apartmanból álló kastélyszálló lett a műemléki gyöngyszemnek tekinthető épületből. 2014-ben vásárolta meg egy ingatlanfejlesztéssel foglalkozó cég, akik a turizmus területén szeretnék hasznosítani.

Az angol stílusú tájképi kastélypark a csendes, alig 50 házból álló kisközség belterületének szélén, a Rába gátja mellett helyezkedik el. A gáton gyakran birkák legelnek békésen. Keményfás liget megritkításával alakították ki, még ma is szép számmal láthatóak a parkban 150-200 éves kocsányos tölgyek, 100 év körüli kőrisek és szilfák, idős fekete és szürke nyárfák. A legöregebb lombos őshonos fafajták közé tartoznak a nagyjából 150 éves platánok is. A két világháború között Dobos Gábor főjegyző kezdeményezte vadgesztenyék, nemesnyár-hibridek, szomorú füzek és zöld juharok telepítését. Néhány erdei- és feketefenyő is található a parkban. Cserjeszintje a szokásos magas ártéri fajokból áll, különösen sok a mogyoró. A terület védettségét elsősorban a lágyszárú növényfajok indokolják: medvehagyma, gyöngyvirág, odvas keltike, hóvirág, tavaszi tőzike, erdei szélfű, széleslevelű salamonpecsét található itt nagy mennyiségben, évről évre látványosan köszöntve a tavasz érkezését.

Fotó: Sopron Média

Szintén műemlék jellegű a falu 1780 körül épített késő barokk stílusú római katolikus temploma, benne szép barokk freskókkal és főoltárral. A történelme folyamán árvizekkel is fenyegetett Rába-parti településen nem véletlen, hogy templomukat a helyiek Nepomuki Szent János tiszteletére avatták. Még a mai öregek is úgy tartják, hogy a község nevével is emlékeztet a Rába gyors folyására, veszélyeire. Él egy kedves régi mondás is az itteniek körében, mely Rábasebes szomszédaira: a tőle nyugatra található Vág településre és a folyó másik oldalán vele szemközt elhelyezkedő Kemenesszentpéterre utal: „Hol Szentpéter Vág, ott Sebes” – mondják ma is Rábasebesen.

Számos rendezvény is színesíti a kis falu életét. Ezekre a Rábasebesről elkerülők is rendre hazatérnek. Ilyen a február eleji disznóölés, amikor a falu pálinkáit is elbírálják. A község ugyanis kiváló gyümölcstermő hely. A disznóvágás estéjén disznótoros vacsorát tartanak. Pünkösd szombatján rendezik a búcsúi bált vadvacsorával, ilyenkor nagy sátrat is állítanak. Augusztus második szombatján kenutúrára várják az érdeklődőket a sebesiek: a Rábán a nicki gáttól eveznek hazáig. Ilyenkor kóstolható meg egy helyi specialitás, mégpedig a sebesi hot dog: vékony, csípős kolbász puha kenyérrel, ketchuppal, mustárral. Októberben pedig Csülökfesztivál van Rábasebesen. Így aki még nem járt erre, bizony érdemes felkeresni az egykor a soproni káptalanhoz is tartozó hangulatos rábaközi települést.

Források:

rabasebes.hu

kastelyok.com

kastelyok.eu

amultemlekei.hu

telepulesek.legifoto.com

Borítókép forrása: Sopron Média

Legnépszerűbb cikkek