Szilsárkány: a rábaközi település, mely neves emberek sokaságát adta hazánknak
Szilsárkány, az alig 700 lelkes község a Rábaköz szívében fekszik, Csornától délre 10 km-re. Első érdekessége talán a neve, melynek...
9 hónapja
kastély - cikkek
Jobba tölgy és Bartók: érdekességek Jobaházáról
A Rábaköz egy-egy településén járva, ha utánanézünk a helység történetének, látnivalóinak, meglepően sok érdekesség és izgalmas történet...
2 éve
Kastély és lovagok – újdonságok Egyházasfaluban
Egyházasfalu a Kisalföld nyugati peremén, Dél-Alpokalján fekszik, lélekszáma 900 fő alatt mozog. 2023 decemberében új látnivalóval...
2 éve
A Barthodeiszky-kastély: egy letűnt kor szép emléke Beled főutcáján
A Rábaköz délnyugati részén, a Kis-Rába mentén elnyúló 2500 lelkes Beled város jellegzetes szép épülete, jelképe a Barthodeiszky család...
2 éve
Vízfakasztó szent és román kori templom Storno-festménnyel
Bük nevét hallva, ami azonnal eszünkbe jut, az a bükfürdői gyógyvíz, holott Bük települést már 1265-ben megemlítették oklevélben, gyógyvizet...
2 éve
Lidérces kastély egy rábaközi falu közepén: Egyed és főurainak különös története
Az alig félezer lakosú Egyed település a Rábaköz szívében, Csornától 15 kilométerre délkeletre található. Központjában szép zöld park...
3 éve
Füles, ahonnan a művészi szálak Sopronba vezetnek
Sopronkövesdtől 6 kilométerre nyugatra, de már a határ túloldalán, az osztrák Burgenland tartományban fekszik a soproni vonatkozásokban...
3 éve
Érdekességek Röjtökmuzsajról
Röjtök és Muzsaj évszázadokon át két külön település volt. A két falu egyesítése Röjtökmuzsajjá csupán 1927-ben történt. Soprontól...
3 éve
Széchényi-kastély az egyik legkisebb Rába-menti településen
Rábasebes a Rábaköz egyik legkisebb települése. És a legszerethetőbb, teszik hozzá gyorsan a helyiek, akik egyre kevesebben vannak, számuk alig éri el a hetvenet. A falu a Rába bal partján helyezkedik el és határát, melynek „róna és elég termékeny erdeje tölgy, vadkörte és alma, s szilfákból áll”, 1780-tól a soproni káptalan birtokolta. Talán épp a zsákfalu csendje, békéje, a környék kedvező természeti adottságai, a Rába árterének zöldje fogta meg sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Jenőt is, aki 1901-ben vásárolta meg a soproniaktól a rábasebesi birtokot és 3 esztendővel később már el is készült vadregényes, angolparkkal körülvett látványos vadászkastélyával.
3 éve
Kapu várának fordulatos története
A Kisalföld két kistája, a Rábaköz és a Hanság találkozásánál fekszik Kapuvár városa. Neve az egykori nyugati gyepűrendszer megerősített átjárójára, azaz kapujára utal. Első, napjainkig fennmaradt okleveles említése 1162-ből származik, formája alapján jellegzetes Árpád-kori fa-földszerkezetű ispánsági vár lehetett. Sokáig egyszerűen csak Kapunak hívták. A Kapuvár elnevezés a 17. századtól kezdett terjedni, általánossá száz évvel később vált. Erődítménye az idők folyamán számos főúr tulajdonában fordult meg, kiállt jónéhány ostromot, tűzvészt és egyéb pusztítást, míg aztán az Esterházyak a 18. század derekán várkastéllyá alakították. Mai formája leginkább ennek az átalakításnak az emlékét őrzi. A város szívében elhelyezkedő épület otthont ad többek a Rábaközi Múzeumnak, a Polgármesteri Hivatalnak; a körülötte az egykori várárok helyén elterülő hangulatos park árnyat adó famatuzsálemeivel pedig a kapuváriak kedvelt zöldterülete és számos szabadtéri rendezvény otthona.
3 éve
A Dőry-várkastély: „kétarcú” úrilak Mihályiban
Az 1100 lakosú rábaközi Mihályi település közepén, négy utca találkozásánál érdekes műemlék kastély magasodik. 1860 táján került Jobaházi Dőry Miklós tulajdonába. Az utcára néző kékre festett, díszes neogót homlokzat kialakítása az ő nevéhez köthető, közepén kőbe faragott címere látható. A kerítéskapun belépve viszont érdemes először megkerülni az épületet, mert a másik oldalán egészen más kép fogadja a látogatót. Ott két kerek saroktorony zárja az erődített hátsó szárnyat. Ez a várrész még 1560 körül épült, a falu akkori birtokosa, Ládonyi Demeter lakóhelyének. A „kétarcú” építmény izgalmas történelmi fordulatok emlékét őrzi.
4 éve
Fejezetek a nagylózsi Solymosy-kastély történetéből
A Kisalföld peremén fekvő, valamivel több mint 1000 fős lakossággal rendelkező Nagylózs távoli múltra tekint vissza és meglepően érdekes látnivalókkal rendelkezik. Ezek közül is kiemelkedik a műemléki védettség alatt álló kastély, melynek tulajdonosa, egyben Nagylózs földesura 600 éven keresztül a Viczay család volt. A család utolsó tagja, Viczay Héder gróf gyerektelen lévén, szerette volna biztosítani szeretett kastélya sorsát. Így halála közeledtét érezve eladta azt Solymosy Lászlónak. Tudta, hogy az új tulajdonos jól fog bánni a birtokkal, és ez így is lett: az ő nevéhez fűződik az utolsó nagy átalakítás, és leszármazottjai egészen 1945-ig lakták a palotát.
4 éve
Emlékhelyek napja - programkínálat a kastélyokban
Idén az Emlékhelyek napját a Nemzeti Összetartozás Évéhez kapcsolódva rendezi meg augusztus 29-én a fertődi és a nagycenki örökséghelyszínein az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Nonprofit Kft.
5 éve