| 2022. január. 6. | 6 perc olvasás

Vízkereszt – a karácsonyi időszak zárónapja

Január 6-a több szempontból is nevezetes: ma zárul a karácsonyi ünnepkör, és kezdődik a farsangi időszak, hagyományosan sokan ekkor bontják le az ünnepi díszbe öltöztetett fenyőfát, továbbá számos népi hagyomány is kötődik vízkereszthez, de kevesen tudják, hogy a keresztény kultúrkörben pontosan mit takar ez az ünnep.

Vízkereszt az egyik legrégebbi keresztény ünnep, nyomai már a Kr. u. 3. századtól felfedezhetők. Eredetileg Krisztus születésének az ünnepe volt. Mivel az evangéliumok nem nyújtottak támpontot Jézus születésnapjának pontos megállapításához, kezdetben több időponthoz kötötték, majd évszázadokon keresztül január 6-án ünnepelték. A karácsony időpontja az első niceai zsinaton (325-ben) különült el a vízkeresztétől, és került át december 25-re. A világon több millió ortodox hívő (pl. Oroszországban, Grúziában, Örményországban, Fehéroroszországban, Szerbiában, Egyiptomban, Etiópiában, Kazahsztánban) azonban ma is január 6-án ünnepli a karácsonyt.  

Résztvevők gyertyát gyújtanak az orosz nyelvű ortodox liturgia előtt a hévízi római katolikus Szentlélek-templomban január 6-án, az ortodox karácsony előestéjén. Több száz orosz turista ünnepli a pravoszláv karácsonyt Hévízen.
Résztvevők gyertyát gyújtanak az orosz nyelvű ortodox liturgia előtt a hévízi római katolikus Szentlélek-templomban január 6-án, az ortodox karácsony előestéjén. Több száz orosz turista ünnepli a pravoszláv karácsonyt Hévízen.
Galéria: Ortodox karácsony Moszkvától Betlehemig (FOTÓ: VARGA GYÖRGY / MTI)

Vízkereszt ünnepe ma már jelentősen eltér a nyugati és a keleti egyháznál. A Gergely-naptár bevezetése óta (1582) időpont tekintetében is különbség van köztük (január 6., január 19.), és az eltelt évszázadok alatt az ünnep más-más jelentéstartalmait domborították ki.
A magyar vízkereszt szavunk a vízszentelésre utal, ugyanakkor az eredeti egyházi ünnep latin és görög megfelelője az epifánia (jelentése: megjelenés, jelenlét) azt jelöli, hogy Isten megjelenik dicsőségében; Jézus Krisztusban Isten megjelent emberként, eljött közénk és elhozta nekünk az üdvösséget. A keleti egyházban ilyenkor szentelik meg a tömjént és a vizet. Utóbbit a középkor folyamán a nyugati egyház is átvette.

Vízből bort: A kánai menyegző
Vízből bort: A kánai menyegző
https://keptar.oszk.hu/
Diego Velázquez: A Háromkirályok imádása, Prado, Madrid
Diego Velázquez: A Háromkirályok imádása, Prado, Madrid
Wikipédia

Vízkereszt tehát Jézus Krisztus megjelenését, kinyilatkoztatásait kapcsolja egybe. Eredetileg ilyenkor három jelentős eseményt ünnepelt a keresztény egyház: a napkeleti bölcsek imádását, Jézus megkeresztelését a Jordánban, valamint Jézus első csodáját a kánai menyegzőn, amikor a vizet borrá változtatta. Ezek közül később keleten Jézus keresztsége lett hangsúlyos (erre emlékeztet a vízszentelés), nyugaton pedig a napkeleti bölcsek látogatása került előtérbe – olyannyira, hogy a római katolikus egyház a második vatikáni zsinat óta csak ezt ünnepli vízkeresztkor, a többit más napokra helyezték át.

Háromkirályok vagy napkeleti bölcsek? – hiszen általában napkeleti királyokról hallunk a karácsonyi ünnepkörben. A napkeleti bölcsek egy ragyogó csillagot követve elindultak Betlehembe és elsőként köszöntötték a megtestesült Megváltót a pásztorok mellett. A hagyomány szerint a nevük: Gáspár, Menyhért és Boldizsár (mindhárom névnapot ma, január 6-án ünnepeljük). A napkeleti bölcsekről Máté ír evangéliumában, csak jóval később, a középkorban cserélődött fel alakjuk királyokéra. Az idegen bölcsek hódolatának üzenete az, hogy más nemzetek felismerték Jézusban a Messiást, míg a zsidóknak, a választott népnek a szeme zárva maradt.

„Mire emlékeztet minket az epifánia? Arra, hogy Isten nem csak önmagunkért hívott meg bennünket, hanem azért, hogy mi is csillagok, fénylő jelek legyünk, tanúk azok számára, akik még nem hisznek. Tanúk arra, hogy Jézus szeret minket, ő megváltott. Ha Krisztust beengedjük az életünkbe, ha az ő nyomába lépünk, akkor mindannyian csillagokká válunk ott, abban a környezetben, ahol élünk: a családban, a munkahelyen, bárhol." (Schönberger Jenő püspök, Szatmárnémeti - 2017.)


https://minalunk.hu/

A magyar néphagyományban számos szokás alakult ki vízkereszthez kapcsolódóan. Ekkor a megszentelt vizet hazavitték, mert gyógyító erejében hittek: a tisztaszobában lévő házi szenteltvíztartóba öntötték, hogy áldás legyen a házon. A magyar néphiedelem szerint a szenteltvíz jó dögvész ellen, férgek ellen, és egész évben romlatlan marad – feltéve, ha azt igaz szívű, jó pap szentelte. Az emberek magukra locsolták betegségek vagy rontás ellen, ráhintették a bölcsőre, de megitatták szenteltvízzel az állatokat is, hogy ne legyenek az év folyamán betegek. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták vele.


https://www.magyarkurir.hu/

A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is. Az első hazai házszentelésről Mátyás király korából van írásos tudósítás, mely arról számol be, hogy a helyi plébános meglátogatta híveit és felszentelte azok otthonait. A protestánsok között a házszentelés szokását betiltották, így elsősorban a katolikus településeken terjedt el. A helyiek a házszenteléstől nemcsak védelmet, hanem bőséget és termékenységet is reméltek az új évben. A házszentelést végző papot gyakran megkérték, hogy a gazda vagy éppen a gazdasszony helyére üljön, ezáltal is hozzásegítve a ház lakóit a szerencséhez, gyermekeiket a sikeres házasságkötéséhez. 
Szokás szerint a házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a Háromkirályok nevének kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 22. Az eredeti értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat („Krisztus áldja meg e házat”). A közös imádság mellett a személyes találkozás fontos napja is a házszentelés ideje, hiszen a híveket ekkor ismerheti meg igazán a pap. Vendégül látják, együtt esznek és isznak.

Kocsis Fülöp, a hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegye érsek metropolitája ősi keresztény szokás szerint megszenteli a Duna vizét vízkereszt ünnepén a Batthyány téri Duna-parton
Kocsis Fülöp, a hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegye érsek metropolitája ősi keresztény szokás szerint megszenteli a Duna vizét vízkereszt ünnepén a Batthyány téri Duna-parton
(Fotó: MTI/Czimbal Gyula,2018)

Keleti keresztény szokás, hogy ilyenkor a pap a folyókat is megszenteli, így a Dunára is áldást kér Budapesten. Az előesti vízszentelés a görögkatolikus egyházban templomokban történik, de január 6-án néhány pap és a püspök a folyókhoz is kimegy, hogy megszenteljék azok vizét, ezáltal még inkább bekapcsolódva a Jézus Krisztus megkeresztelkedésekor megvalósuló eseménybe.

A 16. századtól hagyomány a mesébe illő csillagének vagy csillagozás is: a háromkirályjárás a napkeleti bölcsek látogatását eleveníti fel, a kisgyermekek ilyenkor beöltöznek királyoknak, és Heródest is megelevenítve bekopogtatnak minden házba, hogy a betlehemi imádást rövid színdarabban előadhassák. Legfőbb szimbólumuk a csillag, ezzel is utalva a betlehemi csillagra, amely a bölcseket útjukon vezette.

Az időjóslást is előszeretettel alkalmazták ezen a napon: ha január 6-án havazott és hideg volt, akkor rövid évszakra számítottak, ha viszont sütött a nap, az a hosszú telet jelezte.

Háromkirályjárás
Háromkirályjárás
Fotó: tudasbazis.sulinet.hu
Házszentelés
Házszentelés
Photo: Bálint Előd Erdély/szekelyhon.ro
Ortodox hívők hagyományos jeges fürdőzése vízkereszt éjszakáján, Oroszországban
Ortodox hívők hagyományos jeges fürdőzése vízkereszt éjszakáján, Oroszországban
Wikipédia

Forrás: https://katolikus.hu/

https://vasarnap.hu/

Borítókép: https://katolikus.ma/

Legnépszerűbb cikkek