Miért fontos a fényvédelem?

Megóvhatjuk a bőrünk fiatalságát, hiszen az UVA-sugarak az első számú okai a korai bőröregedésnek. A ráncok kialakulását megelőzni mindig könnyebb, mint kisimítani azokat.

Megelőzhetjük – vagy ha már foltos a bőrünk – eredményesebben halványíthatjuk a májfoltokat és a pattanások utáni pigmentfoltokat a mindennapos fényvédelem segítségével. 

Miért van szükségünk mégis napfényre?

A napfénynek számos pozitív hatása van a szervezetünkre. A napfény természetes antidepresszáns, hiszen növeli a szerotoninszintünket, ezáltal javul a hangulatunk. Nagyban hozzájárul a D-vitamin termelődéséhez, ami az immunrendszerünk számára létfontosságú. Emellett a napsütés segíthet enyhíteni a pikkelysömör, illetve számos autoimmun betegség tüneteit is.

A mindennapi fényvédelem

A bőr öregedését okozó tényezők közül a napfény az egyik, amit mi magunk tudunk befolyásolni. Ez azt jelenti, hogy a fényvédelem beépítése a mindennapi rutinba felettébb hasznos szokás, így sohasem késő elkezdeni a fényvédő krémek használatát. Érdemes fényvédőt használni akkor is, ha felhős az idő, hiszen ilyenkor ugyanúgy éri sugárzás a bőrünket, még ha nem is érezzük. A fényvédő használatáért a bőrünk sokáig hálás lesz.

Mi történik fényvédelem nélkül a bőrünkkel?

A bőr a test legnagyobb szerve, mely véd bennünket a környezeti hatásokkal szemben. A testhőszabályozás mellett a bőrünknek elsősorban a szabadgyökökkel kell harcolnia.

Mindent támadnak és tönkretesznek, amit érnek, miközben a folyamat révén maguk is elpusztulnak (ezért egyes szakemberek a kamikaze harcosokhoz hasonlították őket, akik úgy pusztították el az ellenséget, hogy közben maguk is meghaltak). Tehát károsítanak olyan létfontosságú anyagokat a szervezetünkben, mint a kollagén, az elasztin, a lipidek és a sejtszervecskék.

A szabadgyökök elsősorban a modern élettel összefüggő környezeti ártalmak által jutnak a testünkbe: dohányfüst, szennyezett élelmiszerek, a képernyők kék fénye, illetve a napsugárzás.

A napfény UV-sugarai megfelelő „otthont teremtenek” a szabadgyököknek. A szabadgyökök láncreakciót indítanak be a bőrben, amikor az UV-sugárzás a bőrrel érintkezve kölcsönhatásba lép a levegőben lévő oxigénnel. A szabadgyökök bejutásával és „működésbe lépésével” károsodik a sejtmembrán, a proteinek, végül pedig a bőr is.

Mit érdemes tudni az UV-sugárzásról?

A napfény három összetevőből áll: látható fényből, infravörös fényből és ultraibolya fényből. Az UV-sugárzás a látható fénynél kisebb hullámhosszúságú, elektromágneses sugárzás, ennek is három fajtáját különböztetjük meg.

UVA-sugárzás

Ez a sugárzás teszi ki a földfelszínre érkező sugárzás legnagyobb részét, és ez felelős leginkább a bőröregedésért. Nagy hullámhosszú sugarak (320-400nm), ezért a bőr mélyebb rétegeibe is képesek behatolni. Ez azért fontos, mert az UVA-sugárzás könnyen elérheti a kollagén- és elasztinrostokat (ami a bőr kötőszövetének egy lényeges alkotóeleme, és a bőr feszességéért, rugalmasságáért felelős). Ha ezek a rostok roncsolódnak, a bőr „tartóváza” egyszerűen összeomlik, és emiatt lesz ráncos, megereszkedett és petyhüdt a bőr.

Az UVA-sugárzás hatásait nem érezzük azonnal (mint a napégésnél), csak az évek múlásával tűnik fel a tükörben, hogy a bőrünk kevésbé feszes és sima, mint korábban. Érdemes megjegyezni, hogy az UVA-sugarak az ablaküvegen keresztül is áthatolnak.

UVB-sugárzás

Az UVB-sugárzás felelős a bőr leégéséért. Kisebb hullámhosszúak (280-320nm), ezért nem hatolnak a bőr mélyebb rétegeibe, csak a bőr felső részét (a felhámot) károsítják. Viszont az UVB-sugárzás ezerszer erősebb, mint az UVA, ezért fokozottabban pusztítja a sejteket – és sajnos ez a bőrrák elsődleges okozója.

UVC-sugárzás

Az UVC-sugarakat teljesen elnyeli a földi légkör, csak az űrbe kilépő embereknek kell az UVC elleni védelmet biztosítani. De ha valami miatt egyszer csak eltűnne az ózonréteg, az UVC-sugárzás végzetes lenne az élőlényekre.

A következő cikkünkben olvashatnak arról, hogy hogyan vegyük fel a harcot az UV-sugarak ellen.

Források: benu.hu, szepsegcenter.hu

Képek forrása: istockphoto