Mi a stressz?

Hogy mi is az a stressz, nehéz megfogalmazni, hiszen teljesen egyéni. Valaki már attól is ideges lesz, ha a boltban az eladó mogorván szól hozzá, és ez az egész napjára rányomja a bélyegét, míg másoknak „fát lehet vágni a hátukon”. Egy dolog biztos: a stressz mindannyiunk életében jelen van. Éppen ezért nem is a stressz megszüntetése a cél elsősorban, hanem azoknak a kis mindennapi bosszúságoknak az azonosítása és kezelése, amelyek sokszor összeadódnak, hatnak ránk és megnehezítik az életünket.

A fizikai és lelki egészségünk megőrzése szempontjából valamennyi stresszre mindenféleképpen szükségünk van. Kihívást jelentő helyzetekben sokszor a vártnál jobban teljesítünk. Ezt az úgynevezett pozitív stresszt eustressznek is szokták nevezni, amely növelheti a teljesítményünket és sokszor motiválóan hat ránk. Mindenkinél létezik tehát egy saját, optimális tartomány, ha azonban a stressz ezt krónikusan túllépi, akkor az gyakran testi és lelki betegségekhez vezethet, amit pedig distressznek nevezünk.

A stresszhelyzetre adott válaszreakciót "küzdelmi vagy menekülési" ösztönnek is nevezhetjük. Bár manapság a stresszt okozó élethelyzetek ritkán jelentenek közvetlen életveszélyt, szervezetünk mégis úgy reagál, mintha az ténylegesen fennállna. Előidézheti az üzletek zsúfoltsága, a forgalom lármája, a szomszéd hangoskodása, a folyton zajos családi környezet és sok minden más. Az ilyen zavaró körülmények túlterhelik az idegrendszert; nyugtalanságot, türelmetlenséget, sőt szorongást, súlyos esetben depressziót válthatnak ki.

A stresszérzésnek egy másik változata inkább lelki eredetű. Egy-egy élethelyzet (például válás, munkahely-változtatás, haláleset) feszültséget idézhet elő. Manapság közismert az a fajta feszültség, amely az elfoglalt – menedzser típusú – emberek körében gyakori. Az érintett úgy érzi, állandó nyomás alatt van, nem tud megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek, vagy ehhez minden energiáját mozgósítania kell.

Stresszkezelés automatikusan és tudatosan

Valójában mindannyian végzünk stresszkezelést valamilyen formában, de sokszor automatikusan, így nem is feltétlen vagyunk a tudatában. Amikor feszült helyzetben például futunk két kört, egy dohányos rágyújt, vagy egy hosszú nap után  felhívjuk egy barátunkat, hogy megbeszéljük a történéseket, akkor tulajdonképpen mindannyian stresszkezelést végzünk.

Léteznek konstruktív és nem konstruktív feszültséglevezetési formák. A testmozgás vagy a szociális támasz keresése általában aktív megküzdési forma, míg a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás inkább passzív, elkerülő. A stressz következtében kialakuló zavarok nem enyhíthetőek nyugtató- vagy élénkítőszerekkel. A kávé, a cigaretta, az alkohol, a kábítószer, a túlzásba vitt evés átmenetileg enyhítheti a panaszokat, de hosszú távon súlyosbítja a tüneteket, és még több szenvedést okoz. Az egészségünk és a hosszú távú hatás érdekében éppen ezért érdemes a konstruktív stresszkezelési formák elsajátítására és tudatos alkalmazásukra törekednünk.

Stresszkezelő technikák

A feszültség egy határig aktivizál: az életünk unalmassá válna kihívások, megoldandó problémák nélkül. Ugyanakkor időnként úgy érezzük, „besokalltunk”. Az, hogy kinek milyen stresszkezelési forma válik be, szintén egyéni: függhet az életkortól, a személyiségtől és az adott helyzettől is, éppen ezért nincs egyetlen üdvözítő módszer.

Mérlegelés

Az első lépés a stressz legyőzésére a józan mérlegelés. Tudnunk kell, mi okozza a feszültséget, mit kell megváltoztatni az életvitelünkben ahhoz, hogy csökkentsük.

Önmegfigyelés

A stressz kezelésére kiváló módszer a naplóírás, ami sokat segíthet önmagunk megismerésében, a stresszorok beazonosításában, és így a hozzánk legközelebb álló stresszkezelési forma megtalálásában. Vezessünk néhány napig stressznaplót, ami egy táblázatba foglalva a következőket tartalmazza: időpont, kiváltó körülmény (azaz mitől lettem stresszes), testi tüntetek, érzések/gondolatok, mi segített megnyugodni. Meg fogunk lepődni, mennyi minden segít a hétköznapokban megnyugodni, amiket eddig nem is használtunk tudatosan.

Testmozgás

Hasznos lehet, ha a napi programunkba beiktatunk valamilyen testmozgást, sportot, mivel serkenti az "örömhormon-termelést", ezért javulhat a hangulatunk. Rengeteg lehetőségünk van arra, hogy átmozgassuk magunkat és megtaláljuk a nekünk megfelelő mozgásformát. Kezdésként érdemes lift helyett a lépcsőt választanunk, autó helyett pedig biciklivel/gyalog menni a boltba vagy a munkahelyre. Keressünk az interneten egy 5-10 perces átmozgató tornát, amit beiktathatunk a reggeli rutinunkba. Jó hatása van a biciklizésnek vagy egy kellemes sétának is a friss levegőn.

Relaxáció

Relaxációnak nevezzük azokat az eljárásokat, amelyek a testi-lelki egyensúly kialakítását segítik elő. Az izomtónus szabályozásában, áthangolásában játszanak szerepet, ami feszültséget old és nyugalmat teremt. Ide tartozik az autogén tréning, amely Schultz módszere alapján hat különféle gyakorlatot tartalmaz: nehézségérzést, melegérzést, szív-, légzés-, napfonat-, homlokhűvösség gyakorlatokat.

Az idegesség, a fáradtság, a feszültség egyik biztos jele, ha felszínesen, kapkodva vesszük a levegőt. A tudatos légzés könnyen megtanulható, és ezzel gyorsan és látványosan csökkenthetjük a modern életformából adódó stresszhelyzetek következményeit. A hasi légzés is nyugtató hatású: ezt a legkönnyebben úgy végezhetjük, ha a kezünket vagy egy könyvet a hasunkra tesszük, és követjük, amint belégzésnél mindig megemelkedik.

Alkotás

A kreativitás csökkenti a mindennapi stresszt. A rajzolás, festés, színezés, írás, zenélés mellett az olyan hétköznapi tevékenységek is ide tartoznak, mint a sütés, a főzés, a varrás, a barkácsolás vagy a lakásunk szépítgetése.

Örömet szerző tevékenységek

Végezzünk minél több olyan tevékenységet, ami jó érzéssel tölt el. Ez van, akinél egy jó könyvet, egy gyertyafényes vacsorát vagy egy habos fürdőt jelent, míg másoknál a főzést.

Barátok

Ne egyedül szenvedjünk, hanem merjünk beszélni a problémáinkról. Látogassuk meg vagy hívjuk fel valamelyik családtagunkat vagy barátunkat, és mondjuk el, hogy mi bánt. Sokszor már attól jobban leszünk, ha kibeszélhetjük magunkat.

Környezetváltozás

Minél többet van lehetőségünk zöld és nyugodt környezetben lenni, annál jobban fogjuk érezni magunkat a bőrünkben is. Vegyünk ki néhány szabadnapot és látogassuk meg valamelyik barátunkat vagy rokonunkat.

Amikor a stressz már bőven túllépi az adott személy optimális tartományát, azaz tartósan befolyásolja a hangulatát, a mindennapi tevékenységeinek az elvégzését és az egészségét, akkor érdemes szakemberhez fordulnia.

Forrás: hazipatika.com, webbeteg.hu

Képek forrása: pixabay