Mit jelent a laktózintolerancia?

A laktóz a tejben és a tejtermékekben előforduló diszacharid, egy természetes összetett cukor, amit a laktáz nevű emésztőenzim alakít át a vékonybélben felszívódó egyszerű cukrokká. A lebontáshoz szükséges enzim teljes vagy részleges hiánya laktózintoleranciát, más kifejezéssel laktózérzékenységet, tejcukor-érzékenységet okoz. Ekkor a tejcukor nem emésztődik meg, és ez (az elfogyasztott laktóz mennyiégétől, illetve az enzimtermelés szintjétől függően) változatos emésztőrendszeri panaszokat okoz.

A laktózérzékenység okai, típusai

Felmérések szerint jóval többen gondolják magukról azt, hogy laktózérzékenyek, mint ahány embernél ténylegesen jelentkezik a betegség. Ebben szerepe lehet annak, hogy egy-egy túlzott tejfogyasztást vagy átmeneti laktázhiányt követően tartósnak gondolják állapotukat az érintettek.

Veleszületett laktózintolerancia

Az öröklődő laktázhiány nagyon ritka, genetikailag meghatározott kórkép, amikor egy génmutáció miatt nem termelődik laktáz. Ebben az esetben már az anyatejes táplálás alatt hasmenéses panaszok jelentkeznek, és rendszerint korán diagnosztizálják a betegséget. A laktázhiány az öröklődő forma esetén teljes, azaz egyáltalán nem termelődik enzim, és tartós állapot.

Tejfogyasztást követően sok csecsemőnél és kisgyermeknél jelentkezhetnek panaszok, de ebben az életkorban ezt többnyire a jóval gyakrabban előforduló tejfehérje-allergia okozza.

Elsődleges (primer) laktózintolerancia

A laktáz enzim termelődésének szintje a születés után a legmagasabb, ezután az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken, genetikailag meghatározott, egyéni ütemben. Egyes kutatók nem is betegségnek, hanem természetes élettani folyamatnak tekintik az enzimszint csökkenését.

A laktózérzékenység ezen formájában az enzimtermelés csökkenése fokozatos, az enzimtermelés fennmarad, nem alakul ki teljes laktázhiány. A panaszok kezdetben csak nagy mennyiségű tej- vagy tejtermékfogyasztás után jelentkeznek, majd az életkor növekedésével egyre kisebb mennyiség után is jelentkezhetnek a panaszok. Az életkorral összefüggő elsődleges laktózintolerancia tartós állapot.

Másodlagos laktózintolerancia

A másodlagos vagy szerzett laktózérzékenység egy, a vékonybelet (is) érintő betegség következménye, azaz valamilyen más egészségügyi probléma okozza a laktáz enzim hiányát. A másodlagos laktózérzékenység életkortól független, azaz felnőtteknél és gyermekkorban egyaránt jelentkezhet. Érdekesség, hogy a laktázhiányos nők egy része a terhesség alatt visszaszerzi a laktózbontó képességet, ennek oka valószínűleg a lassabb bélmozgás és a megváltozott bélflóra lehet.

Hogyan lehet felismerni a laktózérzékenységet?

Abban az esetben gondoljunk laktózintoleranciára, ha tej vagy tejtermék fogyasztása után 30-120 perces időtartamban emésztési problémák jelentkeznek:

• hasmenés, laza széklet,
• haspuffadás,
• gyakori teltségérzet,
• hasi fájdalom,
• hányinger, hányás,
• a fentiek következtében kóros fogyás.

A tejtermék fajtájától is függhetnek a panaszok, a laktózintoleráns betegek többsége a savanyított, erjesztett formákat (tejföl, túró, joghurt) jobban tolerálja, mint a nyers tejet. A tehéntej mellett a kecske- és a juhtej is tartalmaz laktózt, így ezek fogyasztása után is jelentkeznek a tünetek.

Kivizsgálása

A laktózérzékenység diagnosztizálására funkcionális tesztek használhatók, ezek a következők:

Hidrogén kilégzési teszt: a páciens laktózt tartalmazó tesztitalt fogyaszt el. Három órán át félóránként a kilélegzett levegőmintákban mérik a hidrogén-koncentrációt. A kiindulási értékhez képest 20 ppm koncentrációnövekedés a laktáz hiányára utal.

Laktóztolerancia teszt: laktóz fogyasztását követően mérik a vércukor emelkedésének mértékét vénás vérvétellel. A vizsgálat két órán át tart, és félóránként történik a vérvétel.

Tejtolerancia teszt: a fentihez hasonló, csak nem tiszta laktózt fogyaszt, hanem tejet iszik a beteg.

A laktózérzékenység kezelése

Laktózmentes diéta

A tejcukor-érzékenység elsődleges kezelési módja a tejtermékek fogyasztásának kerülése, a növényi alapú tejhelyettesítő készítmények fogyasztása. A laktózmentes vagy prehidrolizált tejek, tejhelyettesítő növényi italok ma már gond nélkül hozzáférhetők. Diéta esetén a betegeknek más módon kell gondoskodniuk a szervezet számára elengedhetetlen kalcium, riboflavin (B2-vitamin), niacin, folsav, B1-vitamin, fehérje, A-, D-, B12-vitamin, kálium, magnézium, valamint cink beviteléről.

Nem mindenkinek fontos szigorú laktózmentes diétát követnie. Az erjesztett tejtermékeket, például joghurtokat és sajtokat a laktózintolerancia enyhébb formájában szenvedők jól tolerálják. Egyes tejtermékek fogyasztása olyan kultúrákban is jellemző, ahol a felnőttek nagy része laktózérzékeny. A részleges enzimhiánnyal élők kis mennyiségű tejet is panaszok nélkül el tudnak fogyasztani, érdemes kitapasztalni a még tolerálható mennyiséget.

Fontos tudni

Számos gyógyszer vivőanyagaként laktózt használnak, emellett salátaöntetek, instant levesek és italporok, margarinok, felvágottak, mesterséges édesítőszerek is tartalmazhatnak tejcukrot.

A laktáz enzim pótlása

A másik lehetőség a laktózintoleranciával járó panaszok kezelésére laktáztabletták vagy -csepp szedése a tejtermékek fogyasztása előtt. Megfelelő dózisban ezen enzimpótló készítmények segítségével vihető be a szervezetből hiányzó laktáz.

Érdekesség:

A Föld népességének 75 százaléka laktázhiányos: az ázsiai és afrikai rassz esetén szinte biztosan számíthatunk a laktózintolerancia megjelenésére, a kaukázusi népcsoportban a teljes népesség 10-15 százaléka körül alakul az előfordulás, a magyar felnőttek 20-30 százalékánál van kisebb-nagyobb mértékű laktázhiány. Férfiak és nők egyforma gyakorisággal érintettek.

Források: benu.hu, webbeteg.hu

Képek forrása: istockphoto