Örökségek és hagyományőrzés a Rábaköz szívében, Szanyban
A 2000 lelkes Szany Csornától 20 kilométerre délre, a Rába folyó közelében helyezkedik el. Természeti környezete, épített öröksége...
A 2000 lelkes Szany Csornától 20 kilométerre délre, a Rába folyó közelében helyezkedik el. Természeti környezete, épített öröksége...
A Széchenyi téren áll Sopron belvárosának egyetlen kéttornyú temploma, a domonkos templom. A forgalmas helyen álló épületet szokták...
A nevezetes őrvidéki Mária-kegyhely első okleveles említése 1222-ből származik. A Lánzsér várához tartozó magyar település már a középkorban...
Bük nevét hallva, ami azonnal eszünkbe jut, az a bükfürdői gyógyvíz, holott Bük települést már 1265-ben megemlítették oklevélben, gyógyvizet...
Vadosfa egy ma alig több mint száz lakossal rendelkező, Kapuvártól 15 kilométerre délre fekvő rábaközi település különleges helyet...
Az 1921-ig Sopron vármegyéhez tartozó Loretto (Lorettom) temploma híres búcsújáróhely. A ma 480 lakosú település Kismartontól (Eisenstadt)...
A sopronbánfalvi Mária Magdolna-templom városunk és környékünk egyik legrégebbi és legértékesebb, 12. századból származó katolikus...
Nagycenket szokás a Széchényiek falujaként emlegetni, hiszen a család több mint két és fél évszázados jelenléte meghatározó volt Nagycenk...
Boldogasszony - más néven Fertőboldogasszony, németül Frauenkirchen - a Fertő tó keleti oldalán, a történelmi Moson vármegyében, hazánk egykori területén található, a nezsideri járásban. Nevét a Nagyboldogasszonynak szentelt plébániatemplomáról kapta, mely évszázadok óta jelentős búcsújáróhely. A bazilika és a mellette található ferences kolostor számos viszontagság után Esterházy Pál hercegnek köszönhetően nyerte el mai nagyszabású méreteit, pompás berendezését. Ő adományozta a kegytemplom messze földön híres Mária-szobrát, mely eredetileg a fraknói vár kápolnájában állt. De oldalkápolnáinak alapítói között soproni polgárt is találunk Löwenburg Jakab személyében, aki fiatalon elhunyt felesége, Thököly Katalin emlékének szentelte adományát. Sopron a Szentháromság-oszlopot köszönheti a házaspárnak.
Ruszt (németül Rust) középkori eredetű település a mai osztrák Burgenland tartományban, a Fertő-tó nyugati partján, a magyar határ közelében. Csupán 2000 lakosával ma Ausztria legkisebb törvényes városa, mivel 1681-ben a soproni országgyűlésen I. Lipót szabad királyi város jogaival ruházta fel. Így lett akkor a történelmi Magyarország legkisebb szabad királyi városa és napjainkban is a magyar múlt számtalan emlékét őrzi. A legrégibb és egyik leglátványosabb ezek közül a Halásztemplom. További szembeötlő ruszti jellegzetesség, hogy a hagyomány szerint minden kéményén gólya fészkel.
Kőszeg közelében, Léka (ma: Lockenhaus) főterén emelkedik a magasztosan egyszerű külsővel és gazdagon díszített belső térrel épített Szent Miklós búcsújáró- és plébániatemplom. Építtetője az egykor fényes gazdagsága miatt „Magyarország krőzusának” nevezett Nádasdy Ferenc gróf volt. A templom számos magyar vonatkozású emléket vonultat fel, így egyebek közt látható benne egy Buda visszafoglalásának ábrázolását is magában foglaló Mária-oltár. Különlegessége, hogy alatta található a történelmi Magyarország egyik legnagyobb, mindenki számára szabadon látogatható és rendkívül misztikus hangulatú családi kriptája. Itt nyugszik a Nádasdy család jónéhány kiemelkedő tagja, a templom mellett alapított kolostorban szolgáló szerzetesek földi maradványaival körülvéve.
A szomszédos osztrák tartomány, Burgenland legszebb gótikus templomával egy a Kőszegi-hegység nyugati lankáin fekvő kicsiny település, Máriafalva (Mariasdorf) büszkélkedhet. A község mai nevét is a Mária Mennybevitele (Nagyboldogasszony) tiszteletére szentelt római katolikus templomáról kapta, mely a falu szélén emelkedő dombon nyúlik kecsesen a magasba. A késő gótikus templom mai csodás formáját a magyar Országház épületének alkotója, Steindl Imre művészeti vezetése alatt kapta a 19. század végén. Az ablakokat Róth Miksa készítette; főoltára, szószékének oldalsó borítása és a keresztelő medencéje majolikából készült a pécsi Zsolnay-gyárban.
A Hanság déli peremén fekvő 900 fős Osli község a legrégebbi magyarországi zarándokhelyek egyike. Első kis templomát még Kanizsai János esztergomi érsekprímás, Kapuvár ura építtette 1390-ben Szűz Mária tiszteletére. A kápolnában őriztek egy Mária-képet, amely előtt a hagyomány szerint már abban az időben is sok csodás gyógyulás történt. A 17. század vége óta pedig Esterházy Pál nádornak köszönhetően egész különleges kinccsel büszkélkedhet az azóta kibővített templom: a Mosolygó Szűzanya kegyszoborral, akit „Rábaköz védasszonyának” is szoktak nevezni. Osli más érdekességekkel is kitűnik: napjainkban reneszánszát éli a csuhéfonás, a falu különleges terméke pedig a csuhépapucs.
Mekszikópusztán, kissé magányosan áll a templom, amely mellett elhaladva talán nem is gondolnánk, hogy az épület egykor magtárként funkcionált. Az átalakítás 1948-ban kezdődött, és végül a templomot 1950-ben szentelték fel. A Világ Királynéja katolikus templom mostani alakját a 2009-es felújításnak köszönheti.
A Soprontól nyugatra, festői, erdős környezetben megbúvó Brennbergbánya napjainkban elsősorban mint kiránduló célpont kedvelt és ismert. Több látványos túraútvonal is érinti, a település emlékei pedig a kétszáz éves bányász múltat idézik. Brennberg szinte ikonikussá vált épülete a Szent Borbála római katolikus templom. Ez Magyarország egyetlen olyan temploma, amelynek felső helyiségében miséznek, alsó helyiségében pedig a Bányász Pince működik, azaz egyazon épületen belül található egy imaház és egy borozó.
A 3900 fős Fertőszentmiklósra általában nem úgy gondolunk, mint turisztikai célpontra. Legtöbbször inkább áthaladunk rajta vagy most már - az M85 főútnak köszönhetően - mellette, amikor valamely közelében elhelyezkedő nevezetes helyre, például Eszterházára vagy Nagycenkre igyekszünk. Pedig mint írásunkból kiderül, érdemes rászánni az időt, hogy itt is megálljunk kicsit körülnézni, hiszen a városka is rendelkezik jó néhány érdekes történettel, műemléki látnivalóval.
Fertőd felől érkezve az 1300 lakosú Fertőszéplakra, megkapó látvány fogadja az utazót. Távolabbról nézve még éppen az út tengelyében emelkedik az a helyiek által Hármashalomnak nevezett domb, melynek tetején két szép fazsindelyes toronnyal egy barokk templom nyújtózkodik az útnak háttal a magasba. Közelebb érve az út szinte körbeöleli a dombot, és feltűnik a templom főhomlokzatával szemben a Széchényiek egykori kastélya, illetve a halom túloldalán a látványos 18. századi Szent Szív emlékmű és a Kálvária. Utóbbiakhoz a hagyomány szerint még maga Széchényi Zsigmondné is hordta 1736-ban kötényében a földet. De számos érdekes legenda kötődik a fenséges Mindenszentek-templomhoz is, melynek alapítása szintén a Széchényiek nevéhez kapcsolódik.
Soprontól 20 kilométerre, Nagylózson található egy kuriózumnak számító, aprócska kápolna a falu felett magasodó temetődombon. Születésének pontos ideje kérdéses, István király 1083-as szentté avatása és a 13. század közepe között épülhetett. Akkoriban még Lous község plébániatemploma volt, ám később Lózs mezővárossá válásának és síkság felé való terjeszkedésének következményeképp elvesztette eredeti funkcióját. Az új településközpontban új templom is épült, ez lett a ma szintén műemlékileg védett Szent Lőrinc templom elődje.
Sopron legismertebb jelképei közé tartozik a Tűztorony és a Lőverek mellett a Kecske templom. A helyiek egyszerűen így emlegetik kiemelkedő Fő téri műemlékünket, amely országos szinten jelentős történelmi események: koronázások és országgyűlések helyszínéül is szolgált csaknem hét és fél évszázados fennállása során. Hivatalos neve Nagyboldogasszony-templom, de ugyanerre az épületre gondol az is, aki soproni ferences vagy bencés templomot emleget. Cikkünkből kiderül, története mely fordulatainak köszönhető a számos ma is élő elnevezés, és hol láthatunk, ha nem is igazi, de kőből faragott kecskéket az épületen.
Sopron belvárosában számos történelmi épület őriz különleges értékeket, országos vagy városi „legeket” és érdekes történeteket a több évszázados falai között lejátszódott eseményekről, ott megfordult emberekről. Mindkét vonatkozásban kiemelkedik a soproni evangélikus templom épülete. Tudta, hogy a templomhajó égerfa cölöpökön áll, vagy hogy egy dán hercegnő is járt ide istentiszteletre?
A tavasz beköszöntével, ahogy a nappalok hosszabbodnak és egyre többet süt a nap, rohamosan éled újra a természet. Egyre több színes virág bontja ki szirmait, duzzadnak a rügyek a faágakon, és a fű is élénkebb zöldbe öltözik. Jólesik ilyenkor léleknek-testnek egy kis felüdülés a szabadban. Ehhez kínál ideális helyszínt városunk közelében, Hidegségen a nemrégiben teljes egészében megújított Papkert. Nem véletlenül kapta a „Lelki fürdő az élő vizek kertjében” mottót.
Az Alpokalján, festői és dimbes-dombos környezetben, Soprontól 5 kilométerre délre, közvetlenül az osztrák határ mellett helyezkedik el Harka. A szőlőterületek és a természet zöldje szinte körbe ölelik az immár 3000 főt meghaladó népességgel rendelkező települést. A természetjárók, a kerékpározást kedvelők előszeretettel választják úti célként Harkát, vagy a környékét, ám tartogat a község érdekességet a kulturális turizmus híveinek is: két temploma közül a Szent Péter és Szent Pál római katolikus templom védett, Árpád-kori részletekben is gazdag műemlék.
Festői környezetben fekvő település a közel ezer lakosú Balf: a Fertő-tó déli partján, a szőlővel borított Balfi-dombság lejtőin helyezkedik el. A Soprontól 7 kilométerre található, közigazgatásilag a városhoz tartozó helység felé közeledve már messziről az érkező szemébe ötlik egy titokzatos, tornyos kőépület a szőlősdombok között: ez pedig a hajdanán Balf nevét is adó Szent Farkas tiszteletére szentelt erődtemplom alakja. Vajon miről mesélnek az épület sok évszázados falai?
Városunk Bécsi úti lakóépületeinek sorából szinte váratlan meglepetésként bukkan elő egy kecses, gótikus templomépület. Első pillantásra is látszik, hogy ez a kis ékszerdoboz már hosszú időt élt meg, és sok érdekességről tudna mesélni. Ez az épület a Szent János-templom, melyet a Jeruzsálemi Szent János Lovagrend városunkban megtelepedett képviselői emeltek a 13. században. Ez Magyarországon az egyetlen fennmaradt johannita egyházi épület, amely megalapítása óta folyamatosan működik, és átvészelte a történelem viharait.
Egy jó téli sétához kiváló célpontot jelent a lőveri Nepomuki Szent János kápolna. A magas fenyőkkel körbevett kecses rokokó épület szemet gyönyörködtető látványa kiválóan illeszkedik az ünnepi időszak hangulatához, akár nappal, akár már az alkony időszakában látogatunk el hozzá. A Villa soron, közvetlenül a Várisi út torkolata mellett találjuk. Előle mesés rálátás nyílik a medencében fekvő városa, akkor is, mikor épp a téli nap süti meg tornyait, de az esti kivilágítás fényfüzéreivel átszőtt utcák is nagyon hangulatosak. Ha olyan szerencsénk van, hogy még egy kis hó is ül a színes mázas cseréptetőn és a környező fenyőfák ágain, szebb látványt már nem is kívánhatunk.
Sopronban a Szentlélek-templom felé járva különleges alakú emlékmű hívja fel magára a figyelmet az épület bejárata mellett. Közelebb lépve Dorfmeister István nevét olvashatjuk rajta. Számos nagyszerű alkotás őrzi dunántúli templomokban, rendházakban, nemesi otthonokban a barokk festőművész emlékét. A 18. században mind az építészet, mind a festészet magyarországi alkotásai többnyire a bécsi Képzőművészeti Akadémián végzett osztrák származású művészektől eredtek. Azok közül a festők közül, akik akkortájt Magyarországon működtek, a Sopronban otthonra lelt Dorfmeister volt az egyik legtermékenyebb.
Sopronból a 84-es úton autózva kis kitérővel érhető el Lövő és Újkér között a 220 lelkes település, Nemeskér. Megéri megtenni a pár száz méteres odavezető utat: országosan egyedülálló látnivalóval büszkélkedhet ez a kis falu, amely a múltban nagy jelentőséggel rendelkezett: 130 éven át Sopron vármegye gyűléseinek is helyet adott. Az országútról már látszik a fehér tornyos evangélikus templom: mielőtt egyszerű, magtárszerű külseje kétséget ébresztene, jó helyen járunk-e, érdemes benyitni és lenyűgőző látvány fogad: a templom belseje a magyar faépítészet felemelő remekművét rejti.
Ma ünnepli 70.születésnapját Turner Lajos plébános. Az atya nevéhez fűződik a Soproni Szent Imre-templom építése, napjainkban Fertőd, Fertőszéplak Sarród, Nyárliget és Süttör szolgálatát látja el. Sopron városa 2011-ben Sopron Emlékérmet adományozott a város és a plébániaközösségéért végzett munkájáért. Barcza Attila, a térség országgyűlési képviselője közösségi oldalán köszöntötte a plébánost.
Több mint 400 millió forintos kormányzati támogatásból megújul 23+1 soproni és térségbeli templom – jelentette be a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. Soltész Miklós soproni sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az evangélikus templom teljes körű felújítása is elkezdődhet, erre külön keret áll rendelkezésre.
A magyar kormány támogatásával 23 soproni és térségbeli templom újul meg a jövőben közel 400 millió forintból. A Magyar Templomfelújítási Programban megvalósuló beruházások Sopron és térségének turisztikai vonzerejét is növelik – jelentette be Barcza Attila, Sopron és térsége országgyűlési képviselője.
A katolikus templomokat továbbra sem zárják be, nyilvános istentiszteleteket is lehet tartani, de a megyés püspökök felmentést adnak a vasárnapi szentmisén való részvétel kötelezettsége alól - tájékoztatta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) pénteken az MTI-t.
Soprontól kb. 30 km-re a főútvonal mentén haladva a fák mögött egyszer csak feltűnik egy kiemelkedő jelentőségű, egyedi megjelenésű építészeti emlék sok különlegesen szép részlettel. Az ország nyugati peremvidékén elhelyezkedő kis lélekszámú Sopronhorpács község a magyar kultúra egyik nagy kincsét tudhatja magáénak, a több mint 800 éves román stílusú műemlék templomot.
Remekül halad a Szent Mihály-templom felújítása, már a harangokat helyezik üzembe, hogy a megújult épület szentelésére már megszólalhassanak.
Ismét a városba látogatott dr. Veres András megyéspüspök. A különleges alkalom apropója, hogy az Orsolyita templom padsora felújításon esett át, és egy nagylelkű adományozónak hála a közösségi tér egy sípos orgonával is gazdagodott.
Nagyon rossz állapotba került az utóbbi években a Bánfalvi Evangélikus templom tetőszerkezete, elkerülhetetlenné vált a felújítása. A soproni egyházi felekezetek és a civilek, valamint a város önkormányzata összefogásának is köszönhetően most renoválhatják az épületet. A több mint húsz millió forintos rekonstrukció néhány hete kezdődött, a tervek szerint szeptemberben már a megújult templom várja a híveket.
Egy trónörökös és szeretőjének öngyilkossága, különleges visszatérés 300 év után és egy viaszból készült Szűzanya szobor, amelyet több tulajdonsága is egyedivé tesz. Mindezek részei annak az évszázados történetnek, amely rendkívül fontos a bánfalvi pálos-karmelita épületegyüttes és ezzel együtt szinte az egész ország történelme szempontjából.
Kettő rendkívül régi, környékünk múltjában jelentős szerepet betöltő épületet rejtenek magukban az ágfalvai Szent György plébánia falai – de a templom felújítása során nem csupán ezekre az érdekességekre derült fény, hanem megdőlt egy régi teória is. Az épület példátlan összefogás során megfogant összegekből nyerheti vissza régi pompáját!