Örökségek és hagyományőrzés a Rábaköz szívében, Szanyban
A 2000 lelkes Szany Csornától 20 kilométerre délre, a Rába folyó közelében helyezkedik el. Természeti környezete, épített öröksége...
A 2000 lelkes Szany Csornától 20 kilométerre délre, a Rába folyó közelében helyezkedik el. Természeti környezete, épített öröksége...
Sopron közelében, a Fertő-táj Világörökség területén fekszik Fertőrákos, mely pár évszázada még városi rangban a környék meghatározó...
Az 1700 lelkes Hegykő a Fertő hatalmas nádasokkal övezett déli partja felett emelkedő, kavicstakaróval borított dombvonulat oldalán...
A nagycenki Széchenyi-kastély a 18. század középső évtizedeiben épült késő barokk, klasszicizáló stílusban. A magyar történelemben...
Egyházasfalu a Kisalföld nyugati peremén, Dél-Alpokalján fekszik, lélekszáma 900 fő alatt mozog. 2023 decemberében új látnivalóval...
A közigazgatásilag Vitnyédhez tartozó, szép erdős-rétes környezetben fekvő Csermajort magas színvonalon működő tejipari szakiskolájának...
Szeptember közepén szomorú látványban fogadta a 85 -ös főút vitnyédi erdő melletti szakaszán közlekedőket: a 15-re virradó hajnalon...
A nevezetes őrvidéki Mária-kegyhely első okleveles említése 1222-ből származik. A Lánzsér várához tartozó magyar település már a középkorban...
A hangulatos 2400 lelkes Ágfalva közvetlenül a magyar-osztrák határ mellett, Soprontól 4 km-re helyezkedik el. Szokás német nevén, Agendorfként is emlegetni, hiszen lakosságának 15 %-a német ajkú család sarja, akik hűen őrzik nyelvi és kulturális hagyományaikat. Nyugodt környezetben, a Liget-patak völgyében nyúlik el a település, fölé emelkednek a Soproni-hegység árnyas lankái, melyeket őshonos gesztenyések borítanak. Több mint 800 éves fennállása során sok érdekes és jelentős esemény helyszíne volt; úgy vallás-, mint ipartörténet vagy éppen a történelem alakulása szempontjából. Ezen eseményeknek szép számmal maradtak fenn emlékei Ágfalván.
Kabold (Kobersdorf) egykori Sopron vármegyei vízivára, a Pauliberg vulkanikus eredetű bazaltoszlopainak árnyékában, a Fekete-patak partján terül el. Építtetője a 13. században soproni származású nemesúr volt. Később a környéken az évszázados viszálykodásról, számos tulajdonosváltásról és az itt zajlott furcsa, lidérces eseményekről vált hírhedtté. Volt rablóvár, működött itt hamis pénzverde, a vendégjog semmibe vételével árultak el főurakat és történt sógorgyilkosság is. Ma e lidérces események legfeljebb a nyaranta megrendezett várszínházi előadásokon térnek vissza, a kaboldi várkastély pedig az egykori nyugati védelmi vonal tagjaként szép és izgalmas látnivalókkal teli kirándulási célpontot jelent.
A rábaközi Szil településről szólva az első különlegesség, ami feltűnik, hogy bár első ránézésre magas hangrendű tulajdonnévről van szó, a helyiek és környékbeliek mégis a Szilban, Szilba, Szilból stb. alakot használják. A település nevében ugyanis eredendően a mély hangrendű i szerepel - akár az ín, íj, híd stb. szavainkban. Az 1400 lelkes falu utcái ma is visszatükrözik a régi szép időket. A Kisalföld középső részén, a Rábaköz szívében található Szil egykor virágzó mezőváros volt, s ez a jellege egészen a 19. század végéig fennmaradt. A gazdaság virágzása magával hozta a kultúra, oktatás fellendülését is: Szil nyugalmazott lelkipásztora 1900-ban alapítványt hozott létre zárdaiskola létesítésére. Az intézmény 1903-ban meg is kezdte működését az Isteni Megváltó Leányai közösség kedvesnővéreinek vezetése alatt, s gondoskodott évente 300 leány képzéséről egészen 1948-as államosításáig.
1989. augusztus 19-én a Fertőrákoshoz tartozó Piuszpusztán, egy rendezvény keretében, kelet-német állampolgárok törték át a magyar-osztrák határt Ausztria felé, hogy az NSZK területére jussanak. A határőrök nem avatkoztak közbe, így több százan épségben átjutottak Ausztriába, majd onnan Nyugat-Németországba. Ez a rendezvény volt a Páneurópai Piknik, az Európát kettéosztó vasfüggöny átvágásának és Németország egyesülésének legfontosabb előzménye. A címben idézett megállapítást Lothar de Maiziere, Kelet-Németország utolsó miniszterelnöke tette 1990-ben. De ugyanígy nyilatkozott Helmut Kohl kancellár is, amikor a két Németország egyesítésének ünnepén kijelentette: "A Brandenburgi kapu alatti föld: magyar föld." A Páneurópai Piknik és a határáttörés az európai újraegyesítés egyik jelképévé vált. A történelmi esemény helyszíne ma kedvelt turistacélpont, Fertőrákostól északra, a határ magyar oldalán, a Piknik helyszínén emlékpark várja a látogatókat.
A soproni határtól alig 10 kilométernyire nyugatra, a Vulka folyó partján fekszik egy 1200 lelkes kis település, amely ma a Zemendorf-Stöttera elnevezést viseli. 1918 előtt Sopron vármegyéhez tartozott: a történelemi időkben még két különálló települést Zemenye és Selegd néven volt szokás emlegetni. Most hozzájuk tartozik közigazgatásilag Kisboldogasszony, régies nevén a Pázsiton lévő Boldogasszony búcsújáróhely is, mely bár még a 19. században is jelentős zarándokhelynek számított, napjainkra viszont szinte feledésbe merült. Ma is látható kegyképét, mely a czestochowai „Fekete Madonna” másolata, 1694-ben akkori birtokosa, Esterházy Pál nádor Fraknó várából vitette oda. A kegytemplom mai formájában 1785-ben épült fel, és a soproni művész, Dorfmeister István olajfestményei díszítik mellékoltárait.
A Rába folyó régiónk sok szempontból meghatározó élővize, a körülötte fekvő területek gazdasági ütőere, a Rábaköz kistérség földrajzi arculatának kialakítója. Évszázadokon keresztül Sopron vármegye déli határvonalát is jelentette; a rajta és mellékfolyóin, a Kis-Rábán és Répcén működő vízimalmok pedig nemcsak meghatározó gazdasági jelentőséggel bírtak, hanem még a 19. századi folyószabályozási munkálatoknál is szerepet játszottak.
A Rábaköz délnyugati részén, a Kis-Rába mentén elnyúló 2500 lelkes Beled város jellegzetes szép épülete, jelképe a Barthodeiszky család egykori kastélya. A főutcán emelkedő látványos, historizáló stílusú kúria korát tekintve a fiatal kastélyok közé tartozik, csak a 19. század végén épült a nyugat-dunántúli munkáiról híres bécsi építész, a Sopronban is alkotó Ludwig Schöne tervei alapján. Utcai és udvari homlokzata is hűen őrzi eredeti kialakítását, ám belsejét már jó pár évtizede gyerekek zsivaja tölti be, hiszen ma a helyi általános iskola működik falai között.
Bük nevét hallva, ami azonnal eszünkbe jut, az a bükfürdői gyógyvíz, holott Bük települést már 1265-ben megemlítették oklevélben, gyógyvizet pedig csak majd 700 évvel később találtak. Első temploma már a 12. században állhatott, ennek védőszentje lett Szent Kelemen vértanú, aki az egyház legkorábbi szentjei közé tartozik. Ő volt az, aki forrást fakasztott a szomjazóknak – így talán az sem véletlen, hogy amikor jóval később, a 20. században kőolajat kerestek, és gyógyvizet találtak, a forrás is az ő nevét kapta meg. A mai templom Szent Kelement ábrázoló oltárképét a soproni id. Storno Ferenc festette.
A helyiek által Hármashalomnak nevezett domb tetején, a főút kanyarulatától kissé beljebb emelkedik és farkasszemet néz a Mindenszentek templomával az épület, ahol gróf Széchényi Ferenc, a későbbi Országos Széchenyi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum alapítója 1754-ben meglátta a napvilágot. Ebben az időben, közel másfél évszázadon át Széplak és kastélya a Széchényiek lakhelye volt. A család a települést kultúrközponttá tette: itt tartózkodásuk szűk száz esztendejében megfordultak Széplakon neves politikusok, zenészek, irodalmárok. Ebben az időben Széplak a Fertőmellék legnagyobb és leggazdagabb településeként jeleskedett.
A jogász szakmának másfél évszázaddal ezelőtt is magas presztízse volt, így Chernel István édesapja úgy gondolta, hogy jogászként nemcsak szép és megbecsült hivatása lesz a fiának, de rengeteg értékes lehetőséget is tartogat számára a végzettség. Az ifjú Chernel azonban a könyvtárban a jogi szakkönyvek mellett már akkor elkezdte tanulmányozni a madártan irodalmát. Egyetemi hallgatóként bejárta a Velencei-tó környékét, ellátogatott a Hanságba és a Kis-Kárpátokba, ahol madártani megfigyeléseket is végzett, 1887-ben Erdély madárvilágát tanulmányozta. 1890-ben már országosan is ismert kutató, sőt, az 1891-es budapesti II. Nemzetközi Ornithológiai Kongresszust előkészítő bizottság tagjává is megválasztották. Chernel István kiváló természettudósunk, a legnagyobb magyar ornitológus 158 éve, 1865. május 31-én Kőszegen született.
Felsőkismartonhegyen (Eisenstadt Oberberg) található a háromszög alakú Kálváriahegy tér. Itt emelkedik a mesterséges Kálvária-hegy, a kegykápolna és a Hegyi vagy Haydn-templom. A festői elrendezésű barokk épületegyüttest Esterházy Pál herceg álmodta meg az 1700-as évek elején, aki ismert volt mély vallásosságáról és kiterjedt birtokain számos egyházi épület, szobor létesült és újult meg bőkezű adományainak köszönhetően. A Fertő-táj egyik legkülönlegesebb műemlékét hozta itt létre.
A magyar-osztrák határ mindkét oldalán, egymástól alig néhány kilométerre, de a trianoni döntés miatt elválasztva egy-egy kőfejtő található. A határ osztrák oldalán elterülő szentmargitbányai kőfejtő Európa legrégibb és egyik legnagyobb kőbányája, melyet már a rómaiak is használták, a XV. légió kőbe vésett nyomai máig felfedezhetők a sziklákon. Az itt kitermelt lajtamészkőből épült fel később Bécsben a Szt. István dóm, a Schönbrunn kastély, az Operaház és a Várszínház is. Az egykori római kőfejtő ma a Fertő kultúrtáj elemeként része a Világörökségnek és otthont ad az egyik legszebb és legimpozánsabb szabadtéri színpadnak Európában.
Soprontól közel 30 kilométerre, Fertőszentmiklóson található ez az érdekes történetű kápolna, amely több mint fél évezrede zarándokhely. A kegyhelyhez fűződő csoda szerint a XV. században az erdő közepén álló Szűzanya szobrát egy nagy vihar alkalmával villám sújtotta, az alapzat romjai közül a szobor azonban sértetlenül került elő. A csoda hírére kápolnát építettek a szobor fölé, mely azóta is neves búcsújáró hely. A Szeredi-kápolna és környéke a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Értéktárat gazdagítja.
Németújvár, német nyelven Güssing az egykori Vas vármegyében, a szép nevű Östörmén- és Szék-patakok összefolyásánál fekszik. A település ma Dél-Burgenland 4000 lelket számláló kulturális és gazdasági központja. Halastavai fölött magasodik egy meredek vulkáni kúpon a környék egyik legősibb és legnagyobb kiterjedésű vára. 900 éves történelméből fél évezred összefonódik a Batthány családdal, akik 1524-től kezdve voltak a vár birtokosai, és leszármazottaik máig ott élnek a vár alatti, jóval kényelmesebb és komfortosabb kastélyukban.
Vajk Artúr 1922-től 25 éven át a brennbergi szénbánya vezetője volt. Mély elkötelezettséggel és magas szakmai tudással rendelkezett, több új eljárást vezetett be, például a gépesítést korlátozó gőzüzem helyett villamos energiát, a széles homlokú frontfejtést, illetve az addig csak külföldön alkalmazott sűrített levegős fúvótömedékelést. Kiváló bányamérnök és bátor, humánus vezető volt, aki 1922-ben küzdött az osztrákokkal Brennbergért, gondot fordított a bánya szociális-kulturális létesítményeire is, és 1945 után részt vett Brennbergbánya helyreállításában.
Ritka kincset rejt a Rába déli oldalán fekvő, alig 300 lakosú kis falu: Pápoc. Négykaréjos, kétszintes 13. századi temploma a román kori egyházi építmények látványos példája – előképül szolgált már a jáki Szent Jakab-kápolna tervezéséhez is. Pápoc jó pár századon át jelentős településnek számított gazdasági és kulturális szempontból is, köszönhetően a 14. század derekán itt alapított Ágoston-rendi kolostornak és a perjelségnek, mely az ország egyik legrégebbi plébániaiskolájaként is működött.
A 350 fős Und község az Alpokalján, az egykori soproni járásban, közel az 1921-es országhatárhoz helyezkedik el. A főutaktól távolabb fekvő, zárt települést sokáig nehezen lehetett megközelíteni. Ez az elhelyezkedés a múltban egyben biztonságot is jelentett. Így talán nem véletlen, hogy a helységbe 800 éves fennállása során több hullámban telepedtek be horvátajkúak, magukkal hozva gazdag nyelvi, kulturális, zenei, néprajzi és gasztronómiai hagyományaikat. Ezeket folyamatosan ápolva és megőrizve Und ma is érdekességek gazdag tárházával büszkélkedhet.
Soprontól alig félórányi autóútra, a természet ölelésében bújik meg egy kis csoda, a lövői Kármelhegyi Boldogasszony kápolna. A helybeliek által Kolics-kápolnának nevezett kedves építmény a Kígyósdomb festőien szép környezetében, a település szélén található. Szántók, erdősávok oltalmazón fogják körbe, s hozzá még csodás panoráma kínálkozik előle a falu szőlőire, diós kertjeire és az elterülő határra.
Vadosfa egy ma alig több mint száz lakossal rendelkező, Kapuvártól 15 kilométerre délre fekvő rábaközi település különleges helyet tölt be a nyugat-magyarországi evangélikus egyház történetében. 1912-ben avatott neogótikus templomát a Rábaköz evangélikus katedrálisaként is emlegetik, tornya messze vidéken a legmagasabb. Érdekessége, hogy a településen áthaladó négy út találkozásában kialakult, nyújtott háromszög alakú téren az evangélikus templom tőszomszédságában egy szintén impozáns méretekkel büszkélkedő római katolikus templom is emelkedik. Vajon hogyan épülhetett egy ilyen kicsiny, zárt településen két ekkora imaház? Annak külön története van.
Bredeczky Sámuel 251 évvel ezelőtt született Jakabvágáson, 1798-tól Sopronban tanított. Szabadidejében ásványokat gyűjtött a soproni hegyekben. Alapvető tanulmányt írt Brennbergről, és Sopronban adta ki első topográfiai zsebkönyvét (Topographisches Taschenbuch). 1809-ben megjelent Úti megfigyelések Magyarországról és Galíciáról című kötetében Sopron tájainak szépségeit is örökíti meg. A soproni líceumi tanár és földrajztudós maradandó értékű műveket alkotott, amelyek a topográfusok, történészek és pedagógusok számára egyaránt figyelemreméltóak, de tudományos tevékenysége mellett - szuperintendensként - a galíciai evangélikus egyház egyik megteremtője is volt.
A soknevű Sopronkeresztúr - 1899-ig Németkeresztúr, németül Deutschkreutz, horvátul Kerestur, héberül Zelem – egy valamivel több, mint 3000 lakosú mezőváros Ausztria Burgenland tartományának magyar határán. Elnevezését a középkorban a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére emelt templomáról kapta. Régen ugyanis a keresztfát is úrként szólították. Keresztúr különleges értéke az 1625-ben épült Nádasdy-kastély, mely az itáliai reneszánsz várkastélyok egyik legszebb példája a nyugati határszélen. 20. század végi lelkes tulajdonosának, Lehmden festőművésznek köszönhetően megújult köntösben látható a közép-burgenlandi Kékfrankos-ország szívében.
Az alig félezer lakosú Egyed település a Rábaköz szívében, Csornától 15 kilométerre délkeletre található. Központjában szép zöld park vonja magára az arra utazó figyelmét. Közelebb érkezve a fák mögül kísérteties hangulatú kúria homlokzata villan elő. Alkonyat idején a lenyugvó nap meleg fénye még előcsalja hajdani szépségét, melyet sajnos már jócskán megrágott az idő vasfoga. Az egykori barokk Festetics-Batthyány-kastély mai romantikus külsejét akkor kapta, amikor a 19. század végén a gazdag budapesti szeszgyáros család sarja, Stern Artúr vásárolta meg. Versenylótenyészete, hajtóvadászatai még Angliába is elvitték Egyed hírét.
Varázslatos vidéken: a Kisalföld és az Alpokalja találkozásánál, a Fertő lapályától délre helyezkedik el Fertőszéplak. Számos nagyszerű látnivaló tanúsítja a település gazdag múltját, a kastély és a gyönyörű Széplaki Hármashalom: a templom, Kálvária és Szent Szív-emlékmű együttese -, annak az időnek az emlékei, amikor Széplak majd egy évszázadon át a Széchényi család birtokközpontja volt. A közelben a Fertőszéplaki tájházak különleges, fűrészfogas beépítésű épületei az országban szinte egyedülálló módon őrizték meg a település tipikus 19. századi utcaképét. Berendezésük a Fertő-vidékiek életét, népművészetét, lakberendezéséi szokásait, munkaeszközeit mutatja be gazdag összeállításban. A falu területe 1993 óta a Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz tartozik; északra eső szikes rétjein védett növények és állatok élnek. 2001 óta a Fertő-Neusiedlersee kultúrtájhoz tartozó településként része a Világörökségnek.
Lakompak hangulatos kastélya valószínűleg az Esterházy család kényelmes lakhelyeként épülhetett a zord lánzséri vár mellett. A reneszánsz stílusú épület a család egyik legrégebbi székhelye, fekvése idilli: egykor Sopron vármegye, napjainkban Burgenland középső részének a Soproni-hegység déli lejtőinél elterülő lapályos vidékén áll. A kastély az 1620-as lakompaki csata kapcsán írta be nevét a történelembe, az ezt követő években magyar nádori székhelyként különleges kisugárzással bírt.
A történelmi Sopron vármegye határai messzire nyúltak, egészen le a Rába folyóig. A Rábaköz termékeny déli peremén fekszik egy barátságos 600 lakosú község, Vág, mely egykor szintén Sopron vármegyéhez tartozott. Volt ennek a településnek egy neves fia, akinek köszönhetően Vág Magyarország történelmébe és irodalomtörténetébe is beírta a nevét: Wathay Ferenc végvári vitéz. Ő nem más, mint az 1602-ben rövid időre visszafoglalt Székesfehérvár alkapitánya, aki később a hírhedt konstantinápolyi börtön, a Fekete-torony foglyaként írta meg irodalmi és nyelvtörténeti szempontból is jelentős művét, a Wathay-kódexet. A 28 vallásos és szerelmi tárgyú éneket is magába foglaló kalandos önéletrajza jelentős kordokumentum, melyet saját kezű színes illusztrációkkal díszített.
Az 1921-ig Sopron vármegyéhez tartozó Loretto (Lorettom) temploma híres búcsújáróhely. A ma 480 lakosú település Kismartontól (Eisenstadt) 15 kilométerre északra, a Lajta-hegység előterében helyezkedik el. A kegytemplom és a régi szervita kolostor építésében komoly szerepet vállalt a Nádasdy és az Esterházy család több tagja, orgonáját pedig soproni mester készítette. A templom külső és belső díszítésében egyaránt fontos szerepet kapnak magyar szentek ábrázolásai.
1892. január 30-án hunyt el dr. Lumniczer Sándor, Kapuvár neves szülötte és kórházának névadója, aki felső gimnazista tanulmányainak egy részét a soproni evangélikus líceumban végezte. A 19. századi Magyarország nagy orvosnemzedékének tagja, a magyar sebészet egyik legkiválóbb képviselője volt. Kora meghatározó személyiségei közé tartozott. A plasztikai sebészet hazai megalapozója, az elsők között méltatta Semmelweis sorsfordító felfedezését a gyermekágyi láz okairól, és kezdeményezte a Lister-féle antiszeptikus sebkezelés bevezetését. Nevét egy vérzéscsillapító sebészi segédeszköz, a Lumniczer-fogó is őrzi.
Titokzatos alagút, bedőlő templomtorony, török kút és egy világhírű fizikus, akinek fia lett az első magyar „űrturista”. Mindezzel egy alig 900 fős, a Dél-Alpokalján elhelyezkedő település, Egyházasfalu büszkélkedhet. Már a létrejötte is különleges, három korábbi község - Egyházasfalva, Dasztifalu és Kisgógánfa - egyesítéséből keletkezett 1933-ban, majd 1950-ben Keresztényt is hozzácsatolták. Így itt még búcsút is évente négyszer tartanak.
Nagycenket szokás a Széchényiek falujaként emlegetni, hiszen a család több mint két és fél évszázados jelenléte meghatározó volt Nagycenk fejlődése és településképe szempontjából. Egykori kastélyuk és a számos családtag végső nyughelyét jelentő mauzóleum mellett mindenképp érdemes a látogatók figyelmére a település központjában, a templomdombon büszkén magasba törő Szent István Király plébániatemplom is. Tervezésére élete utolsó hónapjaiban, 1860 elején gróf Széchenyi István kérte fel a kor népszerű építészét, Ybl Miklóst. Sajnos Széchenyi sem az alapkőletételt, sem a felszentelést nem élhette már meg, ám ez a műve is méltón őrzi a „legnagyobb magyar” emlékét szeretett falujában.
A 900 lakosú, egykor Sopron vármegyéhez tartozó Sopronkertes - ma Baumgarten im Burgenland - változatos történelmi múlttal büszkélkedhet. Ennek már több mint fél évezrede tanúja a misztikus kertesi kolostor. 1475-ben a korábban soproni ispánként is működő Grafenegg Ulrik és fia adományozta a pálos rendnek. Miután 1493-ban a tűz martalékává vált, 250 évig elhagyottan és siváran állt, így kapta a „Sivár kolostor" vagy „Öreg kolostor” nevet. 1743-ban aztán a remeték visszatelepültek, azóta zarándoktemplommá és Mária-búcsújáróhellyé vált. Az 1986-ban történt felújítás óta Burgenland egyik legértékesebb egyházi műemléke. A pálos rend védőjeként, szellemi atyjaként tisztelt Remete Szent Pál ünnepe január 15. A szent Nagy Lajos király rendelkezése óta egyben Magyarország második védőszentje is.
A soproni Tűztoronyból vagy lőveri kilátóinkból nyugatra elpillantva jól látható az 1921 óta Burgenlandhoz tartozó Rozália-hegység jellegzetes vonulata. A Lajta folyóval együtt ezer éven át jelentette a természetes határvonalat Sopron vármegye és Alsó-Ausztria között. A dimbes-dombos, erdő borította hegylánc előterében egy dolomitsziklán Fraknó robusztos középkori vára uralkodik a vidék nyugalma felett. A vár ura, Esterházy Pál építtette a 17. század derekán azt a Rozáliának szentelt kápolnát, mely később a hegységnek is a névadója lett. Ám a hagyomány más izgalmas történetet is őriz e névadásról.