Egyik legősibb kultúrnövényünk, a szőlő

A szőlőt kezdettől fogva szent és isteni növénynek, életfának tekintették. Számtalan színű, ízű, bogyónagyságú fajtája ismert, egy azonban mindegyikben közös: tele van a szervezetünk számára hasznos anyagokkal.

A sumér ékírás az élet szót szőlőlevél alakú jellel ábrázolta. Egy zsidó hagyomány szerint az édenkerti fa szőlőtőke volt, amely ott zöldült, virágzott, termett az olaj-, füge- és gránátalmák között. A vízözön után Noé első teendői közé tartozott, hogy elültesse a bárkáján megmentett szőlővesszőket. A vegetáriánus életmódú esszénusok – kiknek gyülekezetéhez egykor Jézus is tartozott – híresek voltak bölcsességükről és hosszú élettartamukról. Nem véletlenül. A szőlő nyersen és aszalva alapélelmük volt, és úgy tartották, hogy ez a gyümölcs táplálék és gyógyszer is egyben. Az ősi népek bölcsességének igazát napjaink tudománya is igazolja.

A bogyós gyümölcsűek családjába tartozó szőlő (vitis vinifera) Kis-Ázsiából származik, de a Kárpát-medencében korán meghonosodott, a legrégebben termesztett gyümölcseink közé tartozik. Magyarországon már a rómaiak, az avarok is foglalkoztak vele.

Számtalan színű, ízű, nagyságú fajtája ismert, az apró szemű, szinte fekete félvad fajtától az ujjbegynyi sárga "kecskecsöcsű" nemesített csemegeszőlőig. Megkülönböztetünk bor- és csemegeszőlő fajtákat, de sok fajta ún. kettős hasznosítású.

Miért fogyasszunk szőlőt?

A szőlőt nem véletlenül nevezik latinul vitisnek (a vita életet jelent), ugyanis tele van értékes anyagokkal. Nagy víz- és káliumtartalmának köszönhetően jó vízhajtó, méregtelenítő, nagyobb mennyiségben fogyasztva csökkenti a vér, illetve a vizelet savanyúságát, segítve a köszvényes fájdalmak, panaszok megszűnését. A szőlőtermés magas A-, B-, C-, K-vitamin-, továbbá kálium-, szelén-, biotin-, vas- és folsavtartalma elősegíti a vérképzést, a szellemi és fizikai erőnlét fenntartását, erősíti az immunrendszert.

Elsősorban a vörös és a bíbor színű fajták rendkívül gazdagok flavonoidokban, amelyek antioxidáns hatása megvédi a szervezetet a szabad gyökök roncsoló hatásától. A flavonoidok csoportjába tartozó fisetin amellett, hogy hátráltatja a daganatképződést, javítja a hosszú távú memóriát. A procianidin megőrzi az erek rugalmasságát, semlegesíti a szabad gyököket, megelőzheti az érelmeszesedést, csökkenti a vérnyomást, gátolja a vérlemezkék összetapadását, a vérrögök kialakulását, véd a szívinfarktustól, mérsékli az allergiás tüneteket. A quercetin nevű természetes, organikus festőanyag csökkenti a szívinfarktus kockázatát és antioxidánsként az LDL (rossz) koleszterin káros hatásai ellen is védelmet nyújt.

A szőlőben lévő anyagok kozmetikai hatása sem elhanyagolható: lassítják a bőr elöregedési folyamatait, vagyis a ráncképződést. A szőlőben található természetes savak megfiatalítják a bőrsejteket. A C-vitamin elősegíti a kollagén képződését, ami nemcsak a bőrünk szempontjából fontos, hanem a sejtek, az erek, az ízületek és a porcok számára is elengedhetetlen.  Azt is meg kell említenünk, hogy a szőlő – méregtelenítő és antibakteriális hatása miatt – távol tartja a bőrbetegségeket.

A szőlő fogyasztása több szempontból is jótékony hatással van a hajra is. Serkenti a hajnövekedést, élénkíti a fejbőr vérkeringését, segít a hajhullás megszüntetésében.

A szőlőmag pycnogenolt is tartalmaz, ami erős antioxidáns hatású vegyület. Csökkenti az ízületi fájdalmakat, jó hatással van a szív- és érrendszerre. Oldja a stresszt, mérsékli az allergiát.

A szőlő kifejezetten hatékony gyógyír a fáradtság ellen. A benne lévő magnézium, foszfor, vas és réz energetizál, így könnyebben vesszük a hétköznapi akadályokat.

Kedvenc bogyós gyümölcsünk gazdag forrása a réznek, a vasnak és a mangánnak, amelyek mind-mind elengedhetetlenek az erős és egészséges csontokhoz. A szőlő fogyasztásával megelőzhetjük a csontritkulást is, magnéziumtartalma segíti a fehérje anyagcseréjét és hasznos az idegrendszer működése szempontjából is.

Hogyan fogyasszuk?

Vásárláskor fordítsunk figyelmet a fürtök épségére és a bogyók feszességére. A szőlőszemeket bevonó vékony, fehéres lepedék a jó minőség jele lehet. Ne válasszunk félig érett fürtöket, mert a leszedett szőlő már nem érik tovább, valamint minél érettebb a szőlő, annál több benne az antioxidáns. Minél sötétebb árnyalatú a szőlőszem, annál értékesebb a szervezet számára, a színes szőlő ugyanis antioxidánsokat tartalmaz.

Akár mindennapra ajánlható egy pohár frissen préselt szőlőlé vagy egy fürt egészséges, érett szőlő reggel éhgyomorra vagy fél órával az étkezések előtt. Étkezés közben vagy utána azonban ne együnk szőlőt, mert magas cukortartalma miatt igen könnyen megerjed, így nem segíti, hanem akadályozza az emésztést.

A biológiailag fontos hatóanyagok főleg a szőlőhéjban és a magokban találhatók. Tartózkodjunk hát a magnélküli fajtáktól, és ugyanezen meggondolásból ne héjazzuk le a bogyókat, és ne kaparjuk ki belőlük a magvakat, hanem rágjuk össze azokat alaposan, hogy minél több biológiailag hasznos anyag szabadulhasson fel belőlük az emésztés során!

Források: ceumedika.hu, hazipatika.com, webbeteg.hu

Képek forrása: pixabay

Legnépszerűbb cikkek