Maga a stressz definiálása meglehetősen nehéz feladat. Van, aki már attól is feszült lesz, ha lekési a buszt reggel, míg másoknál ez a határ sokkal kijjebb tolódik. Egy dolog biztos: ilyen vagy olyan formában, de a stressz alapvetően mindannyiunk életében jelen van. Éppen ezért a cél nem is feltétlen a stressz megszüntetése (hiszen ez lehetetlen), hanem azoknak a kis mindennapi bosszúságoknak az azonosítása és kezelése, amelyek nem feltétlen tudatosak, de sokszor mégis összeadódnak, hatnak ránk, és olykor eléggé megnehezítik a mindennapokat.

Mikor van "baj"?

Fontos hangsúlyozni, hogy a fizikai és lelki egészségünk megőrzése szempontjából valamennyi stresszre mindenféleképpen szükségünk van. Bizonyára sokan ismerik azt az érzést, amikor egy kihívást jelentő helyzetben, pl. munkahelyen, gyerekneveléssel kapcsolatban a vártnál jobban teljesítünk vagy reagálunk. Ezt az úgynevezett pozitív stresszt eustressznek is szokták nevezni, amely növelheti a teljesítményünket, és sokszor motiválóan hat ránk.

Mi az a stresszkezelés?

Valójában mindannyian űzünk stresszkezelést valamilyen formában, de sokszor automatikusan, így nem is mindig vagyunk tudatában. Amikor feszült helyzetben egy dohányos rágyújt, amikor egy hosszú nap után futni megyünk, vagy felhívjuk egy barátunkat „panaszkodni”, akkor tulajdonképpen mindannyian stresszkezelést végzünk. Láthatjuk azonban, hogy léteznek konstruktív és nem konstruktív feszültséglevezetési formák, amelyeket tudatosan vagy tudattalanul, de mindannyian alkalmazunk. Az előbbi általában egy aktív megküzdési forma (pl. testmozgás, szociális támasz keresése), míg az utóbbi inkább egy passzív, elkerülő megküzdési forma (pl. dohányzás, körömrágás). Mindkettő lehet rövid távon célravezető, ugyanakkor a hosszú távú hatás érdekében érdemes a konstruktív stresszkezelési formák elsajátítására és tudatosabb alkalmazására törekedni.

Ötletek a konstruktív stresszkezeléshez

Az, hogy kinek melyik stresszkezelési forma válik be, valójában nagyon egyéni. Függhet az életkortól, a személyiségtől vagy az adott helyzettől is, éppen ezért senki ne gondolja, hogy a meditáció és a jógatanfolyam az egyetlen jó megoldás (bár valóban mindkettő jó módszer).

Önmegfigyelés

A stressz kezelésének hasznos és jó módszere a naplózás, ami sokat segíthet önmagunk megismerésében, a stresszorok beazonosításában, és így a hozzánk legközelebb álló stresszkezelési forma megtalálásában. Vezessünk néhány napig stressznaplót, ami egy táblázatba foglalva a következőket tartalmazza: időpont, kiváltó körülmény (azaz mitől lettem stresszes), testi tüntetek, érzések/gondolatok, mi segített megnyugodni. Meg fogunk lepődni, mennyi minden segít a hétköznapokban megnyugodni, amiket eddig nem is használtunk tudatosan.

Testmozgás

Ne gondoljuk, hogy a testmozgás csak a sport szerelmeseinek való! Egy 10 km-es táv lefutásán túl rengeteg lehetőségünk van arra, hogy átmozgassuk magunkat, és megtaláljuk a nekünk megfelelő mozgásformát. Kezdésként érdemes lift helyett a lépcsőt választani, autó helyett pedig biciklivel/gyalog menni a boltba vagy az óvodába. Keressünk az interneten egy 5-10 perces átmozgató tornát, amit beiktatunk a reggeli rutinunkba (és ami nem mellesleg jóval kevesebb időt emészt fel, mint az internetes hírek böngészése, ráadásul a stressz-szintünkre is jóval kedvezőbben hat). Ha tehetjük, akkor a hétvégén menjünk el sétálni, biciklizni!

Meditációs és relaxációs módszerek

Nem feltétlenül kell egyből beiratkoznunk egy jógatanfolyamra vagy egy hangtálas meditációra, ahogyan azt sem várja senki, hogy egész nap lótuszülésben üljünk. Ugyanakkor köztudott tény, hogy már a légzésünk lelassításával is sokat tehetünk azért, hogy megnyugodjunk. Biztos sokan megfigyelték már, hogy amikor idegesek vagyunk, akkor a levegőt is szaporábban, felületesebben vesszük, ami fenntartja a feszült, stresszes állapotot. A legjobb módszer ez ellen az úgynevezett hasi légzés. Ezt legkönnyebben úgy végezhetjük, ha a kezünket vagy egy könyvet a hasunkra tesszük, és követjük, amint belégzésnél mindig megemelkedik.

Alkotás

Nem szükséges tehetségesnek lennünk ahhoz, hogy a kreativitás csökkentse a mindennapi stresszt. A rajzolás, festés, színezés, írás, zenélés mellett az olyan hétköznapi tevékenységek is ide sorolhatók, mint a sütés, a főzés, a barkácsolás vagy a lakásunk szépítgetése.

Örömteli tevékenységek

Ebbe a kissé nehezen megfogható kategóriába tartozik minden olyan dolog, ami jó érzéssel tölt el. Ez van, akinél egy jó könyvet, habos fürdőt vagy valami társasági eseményt jelent, míg másoknál meglepő módon a takarítást.

Társas támasz

Merjünk a problémáinkról beszélni, és ne magunkban szenvedjünk csendesen! Hívjuk fel valamelyik családtagunkat vagy barátunkat, és mondjuk el, hogy mi az, ami bánt. Ha nem is feltétlen tudnak segíteni, sokszor már attól jobban érezzük magunkat, ha kibeszélhetjük a problémáinkat.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Láthattuk, hogy a stressz valahogyan minden ember életében jelen van. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mikor van szükség szakemberre, és hol van az a határ, amikor már a fentebb említett stresszkezelési technikák nem bizonyulnak elegendőnek. Amikor a stressz már bőven túllépi az adott személy optimális tartományát, azaz tartósan befolyásolja a hangulatot, a mindennapi tevékenységek elvégzését (pl. nem tudunk bemenni az iskolába vagy a munkahelyünkre) és az egészséget (pl. szív- és érrendszeri betegségek, mondjuk magas vérnyomás, gyomorbántalmak, migrén, alvási zavarok, pánikroham jelentkeznek), akkor mindenféleképpen érdemes szakemberhez fordulni.

Források: zaol.hu, webbeteg.hu

Képek forrása: istockphoto