Az alma az egyik legismertebb gyümölcsünk. Szerte a világon termesztik, fogyasztják a több ezer fajta valamelyikét. Az alma becsét, jó hírét, a gyógyító erejébe vetett ősi hitet jelzi az is, hogy több nép mitológiájában is szerepel.

A rózsafélék családjába tartozó almafa minden kontinensen megtalálható, több mint hétezer fajtáját ismerik. Leginkább a mérsékelt éghajlati övben termesztik, Európából a világtermelés fele származik. Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala vármegye a leghíresebb almatermelő vidék, de egy-egy almafa majd minden szőlős- és házi kertben megtalálható. A statisztikák szerint fejenként évente 23 kg almát fogyasztunk el. A "népszerűségi listán" még mindig vezet a jonatán, de a golden és az idared, idagold, valamint a starking és a zöld alma is előkelő helyen áll a fajták között. Nyári változatai (a borízű és a rétesalma) is kedveltek, de az alma igazi szezonja a tél: egyes fajták az őszi szüret után akár tavaszig is eltarthatók, olcsó, de annál értékesebb táplálékot és vitaminforrást biztosítva.

Húsa 8-13 százaléknyi gyümölcscukrot tartalmaz, egy közepes nagyságú nyers almában 80 kalória van, 21 gramm szénhidrátot, 3,7 gramm rostot, és 10-15 mg C-vitamint tartalmaz. A- és B-vitamin-, folsav-, kalcium-, magnézium-, kálium-, kéntartalma is jelentős. Vízoldékony rostanyaga, a pektin sokféle jótékony hatást gyakorol az emberi szervezetre: rendezi a székletet (a tapasztalatok szerint főve, párolva a hasmenés, nyersen a székrekedés ellen vethető be), kedvezően hat a bélflórára, csökkenti a vér koleszterinszintjét, magas káliumszintje a magas vérnyomásúaknak segíthet.

A fogyókúra egyik hasznos segítője, sőt ha valaki egy-két napos almakúrát tart, nemcsak a súlycsökkenéshez járul hozzá, hanem egyben méregteleníti is a szervezetét. Legértékesebb, legtáplálóbb, ha a héjával együtt, nyersen fogyasztjuk, így tartalmazza a legtöbb élelmi rostot. Nem kell feltétlenül a legszebb, viaszosan fénylő, darabonként selyempapírba csomagolt, méregdrága import, zöld vagy mélyvörös almákat vásárolni, hiszen kora ősztől késő tavaszig kapható a kevésbé látványos, ám annál egészségesebb, ömlesztve kilózott magyar termék, és az sem baj, ha netán már kissé ráncos némelyik a tél végén.

Hogyan tároljuk az almát?

Ha legalább öt-tíz kilogramm vagy annál több almát vásárolunk, már gondoskodnunk kell a raktározásáról is. Hogy melyik alma meddig tartható el, az a fajátjától függ.

– A friss nyári alma süteménynek kiváló, viszont egyáltalán nem áll el – tudtuk meg dr. Tuba Katalintól, a Soproni Egyetem Erdő- és Természeti Erőforrás-gazdálkodási Intézetének egyetemi docensétől. – Az őszi almákat (például elstar, gála) egészen decemberig el lehet tartani, de hosszú távú tárolásra leginkább a téli almák alkalmasak (például idared, jonatán, granny smith, jonagold, starking). Ha „szedd magad!” akcióban szüretelünk néhány kilót, legyünk tisztában azzal, hogy a gyümölcsök biológiai érési folyamatait nem lehet késleltetni. Lehetőleg több fajtát válasszunk vegyesen, és nézzünk utána, hogy melyik meddig tartható el!

Amikor hazavisszük az almát, válogassuk át, és vizsgáljuk meg, hogy kívül egészségesek-e! A száracskánál vagy a csészeleveleknél lévő lyuk almamoly jelenlétére utal. A var és a sárgászöld foltok ugyancsak a tárolás akadályát jelenthetik. A hibás almákat minél előbb el kell fogyasztani, de aszalógépbe is tehetjük azokat, és nagyon finomak lesznek majd a reggeli müzliben.

– Minél több almát raktározunk el télire, annál fontosabb, hogy méret szerint helyezzük el őket, a kicsik és a közepesek ugyanis jól tárolhatók, a nagyok viszont magas nitrogéntartalmuk miatt hamarabb tönkremennek – tette hozzá az egyetemi docens. – Előre tegyük a hibás almákat (ezeket kell legelőször felhasználni), aztán következhetnek a nagyok, hátulra pedig a közepesek és a kicsik. Természetesen az sem hátrány, ha fajta szerint is szétválogatjuk a gyümölcsöt. Tárolásra a legalkalmasabb a 4 és 8 fok közötti hőmérséklet, és a 70-90 százalék közötti páratartalom, efölött ugyanis penész, ez alatt pedig fonnyadás veszélyezteti a gyümölcsöt. Éppen ezért lényeges, hogy azt a helyiséget, ahol az almát tároljuk, rendszeresen szellőztessük! A fagytól úgy tudjuk megvédeni a gyümölcsöt, ha összegyűrt újságpapírt helyezünk közéjük. Egyébként is az a legjobb, ha az almák nem érnek egymáshoz, ezért kartonpapírt lehet tenni közéjük. Még így sem biztos, hogy a tárolási betegségektől – kórokozók, illetve tápanyagutánpótlási problémák – meg tudjuk védeni a gyümölcsöt.

Források: hazipatika.com

Képek forrása: pixabay