A D-vitamin nélkülözhetetlen szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez: szükség van rá egyebek mellett a csontok és a fogazat fejlődéséhez és fennmaradásához, az ezt elősegítő ásványi anyagok, például a kalcium és a foszfor felszívódásához és hasznosulásához, valamint az immunrendszer és az izmok hatékony működéséhez.
Gazdag D3-vitamin-forrás a tojás, egyes tejtermékek, halfajták – a csuka, a pisztráng, a lazac – és a belsőségek, mint például a máj.
A napfényes órák számának csökkenésével – vagyis a természetes D-vitamin-forrás kiesésével –megnő a D-vitamin-hiány kialakulásának esélye, ami egyes kutatások szerint népbetegség. Egy nemrégiben lezajlott átfogó magyarországi kutatás kimutatta, hogy tél végére a magyar lakosság minden ötödik tagjánál súlyos D-vitamin-hiány mutatható ki, így a lakosság 94%-a D-vitamin-pótlásra szorul. Ahhoz, hogy ezt megelőzzük, érdemes időben gondoskodni erről: ennek kézenfekvő és hatékony módja valamelyik speciálisan e célra kifejlesztett étrend-kiegészítő szedése.
A D-vitamin-hiány jelei
Vitaminszintünk ellenőrzésére ajánlott vérképet csináltatnunk, és megkérdezni a háziorvosunkat, hogy mit javasol. Addig is az alábbi lista egyértelműbbé teheti, hogy van-e D-vitamin-hiányunk, avagy sem.
1. Törékenyebb csontok
Harmincéves korunk környékére már nem épül tovább a csonttömegünk, a D-vitamin hiánya pedig csak gyorsítja a csontritkulás megjelenését. A fokozott D-vitamin-bevitel képes visszafogni a csontritkulást, ehhez azonban nem elég az étkezés révén bevitt vitaminmennyiség: napsütésre és étrend-kiegészítőkre is szükségünk van.
2. Krónikus fájdalmak
A D-vitamin hiánya csontfájdalmakat is okozhat (ezt nevezzük osteomalaciának). Az arthritisben vagy fibromyalgiában szenvedőknek szintén okozhat hasonló, izmokban vagy ízületekben jelentkező fájdalmakat. Ha ezek nem egyszeriek, hanem hosszabb időn át érezzük őket, akkor a D-vitamin hiánya is kiválthatja. Azt is érdemes tudnunk, hogy a D-vitamin megfelelő mennyiségű adagolása megakadályozhatja az edzések utáni izomfájdalmakat, valamint gyorsítja az izomregenerációt is.
3. Depresszió
A depressziót gyakran kötik a kutatók a D-vitamin hiányához. Ez valószínű, hogy azért van, mert a D-vitamin az agynak ugyanazon hormonjait befolyásolja (a szerotoninnal együtt), mint a hangulatot módosító hormonok.
4. Erős izzadás
Felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt árulkodó lehet a homlokon tapasztalható erős izzadás . Ha nem edzünk, testhőmérsékletünk is normális, és a környezetünk sem indokolja, hogy izzadjunk, akkor érdemes egy D-vitamin-tesztet csináltatnunk.
5. Szokatlan gyengeség
A D-vitamin hatására testünk minden egyes sejtje meg tudja tartani az energiaszintjét. Ha nem szedünk eleget, akkor kifejezetten gyengének érezhetjük magunkat, még akkor is, ha fiatalok vagyunk, és ha eleget alszunk.
Mire figyeljünk, ha D-vitamint szedünk?
A legfontosabb, hogy ne lépjük túl az ajánlott napi mennyiséget. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) ajánlása szerint D-vitaminból 1 éves kortól 70 éves korig – korcsoportonként – napi 600 NE (nemzetközi egység) bevitele javasolt, 70 év felett pedig ennél valamivel több: 800 NE. A Semmelweis Egyetem oldalán feltüntetett ajánlás szerint viszont a téli hónapokban jóval nagyobb dózisra lehet szükség ahhoz, hogy meg tudjuk előzni a hiányállapot kialakulását: egészséges felnőttek esetében ez napi 2000 NE. Ennél több viszont alapesetben, vagyis normális körülmények között nem ajánlott.
Csak mértékkel!
A D-vitamint túl lehet adagolni, ami számos egészségügyi panasszal járhat. Ezek közé tartozik az étvágytalanság, a gyengeség, a bőrviszketés, a fejfájás, az émelygés vagy a hányás, a gyakori vizeletürítés, súlyos esetben pedig – amennyiben hosszú időn át a napi ajánlott mennyiség sokszorosát visszük be a szervezetünkbe – veseelégtelenség vagy vesekövesség kialakulását is elősegítheti. Éppen ezért, ha valaki eleve veseproblémákkal küzd, a D-vitamin rendszeres szedése előtt mindenképpen konzultáljon háziorvosával a lehetséges hatásokról és mellékhatásokról. Sokan tévesen azt hiszik, hogy ha vitamint szednek, azzal mindent megtesznek az egészségükért. A különféle vitamintartalmú készítmények azonban nem helyettesítik az egészséges táplálkozást és életmódot.
Ne dőljünk be a megtévesztő információknak!
Még mindig számos tévhit él a köztudatban arról, hogy milyen súlyos betegségek előzhetők meg, illetve kezelhetők nagy dózisú D-vitamin szedésével: sokan ezek közé sorolják például a koronavírus-fertőzést is. Ám ennek nincs tudományos alapja.
Vannak olyan életszakaszok és egészségügyi állapotok, amelyek szükségessé teszik az ideiglenesen megnövelt dózist: például a várandósság vagy az idős kor, amikor a szervezet már nem képes annyi D3-vitamint elraktározni, amennyire szüksége lenne. Télen is jól jöhet a megnövelt mennyiség, amikor nem jutunk elegendő napfényhez.
Az is fontos, hogy a D-vitamint ne ad hoc jelleggel szedjük, hanem rendszeresen: iktassuk be a napi rutinunkba. Előfordulhat, hogy elfelejtjük a napi mennyiség bevitelét, ám ettől még nem alakul ki tartós hiányállapot. Arra viszont nem érdemes rászokni, hogy ritkán, nagy mennyiségben – mondjuk egyszerre tízszeres dózisokban – juttatjuk a szervezetünkbe, mert így könnyen túladagolhatjuk.
Források: hazipatika.com, tosport.hu
Képek forrása: istockphoto