| 3 perc olvasás

A dió áldásos hatásai régen és ma

Sokan alábecsülik a világ egyik legnagyobb kincsét: a diónak rengeteg olyan egészségügyi előnye van, amit tudományosan is bizonyítottak. Régen a diófa minden részét felhasználták a gyógyításban és az egészségmegőrzésben. Manapság sajnos feledésbe merültek a jótékony tulajdonságai, ám fogyasztása mellett még most is számtalan érv szól.

Gazdag antioxidánsokban

 A dió magasabb antioxidáns hatással rendelkezik, mint bármely más közönséges magféle. Ez az aktivitás az E-vitaminból, a melatoninból és a polifenoloknak nevezett növényi vegyületekből származik, amelyek különösen magasak a dió papírszerű héjában.  

Miért jó ez nekünk? Egy egészséges felnőtteken végzett előzetes, kisméretű tanulmány kimutatta, hogy a dióban gazdag étkezés megakadályozta a „rossz” LDL-koleszterin oxidatív károsodását étkezés után, míg a finomított zsíros étkezés nem. Ez előnyös, mert az oxidált LDL hajlamos az artériákban felhalmozódni, ami érelmeszesedést okoz.

A dió az Omega-3 szuper növényi forrása

A dió omega-3 zsírtartalma lényegesen magasabb, mint bármely más magé: 2,5 grammot biztosít 28 grammos adagonként. A növényekből, köztük a dióból származó omega-3 zsírt alfa-linolénsavnak (ALA) nevezik. Ez egy esszenciális zsír. Az Institute of Medicine szerint az ALA megfelelő bevitele 1,6 és 1,1 gramm naponta férfiaknál és nőknél, azaz egyetlen adag dió megfelel ennek az irányelvnek. Megfigyelési tanulmányok kimutatták, hogy minden egyes gramm ALA, amelyet naponta elfogyasztunk, 10%-kal csökkenti a szívbetegség miatti halálozás kockázatát.

Mire használták régen a diót?

Az orvostudomány atyja, Hippokratész volt az első, aki írásba foglalta a dió gyógyhatását, és kiemelte féreghajtó, gilisztahajtó voltát. A régi görögök és rómaiak is használtak diókivonatot bőrgombásodás és más bőrfertőzések ellen. Sőt még halálos mérgek semlegesítésére is bevetették.

A népi orvoslás szerint a dió jótékony hatásai közé sorolható, hogy gyógyít bizonyos tályogokat, és jó a ficamokra. A testen megszünteti a véraláfutásokat. Mézzel, sóval, hagymával keverve pedig a kutyaharapásra jó.

Tanninokban és polifenolokban gazdag, nem is beszélve a többszörösen telítetlen zsírsavakról. Húsz gerezd dió kb. 2 gramm omega-3-zsírsavat (alfa-linolénsav) tartalmaz, melynek szívre gyakorolt jótékony hatása felbecsülhetetlen. A dió gyümölcse, azaz a magja más számos értékes anyagot is tartalmaz: fehérjét, ásványi anyagokat (Mg, K, Ca), és vitaminokat (E-, B-vitamin). Gyógyhatását tekintve többek között gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő, összehúzó hatású.

Régen hajnövesztésre is diókészítményt ajánlottak: pörkölt, őrölt dióhéjat borral, olajjal keverve, a fejbőrre kenve alkalmazták.

Egy régi orvosi javaslat szerint minden reggel éhgyomorra vegyünk magunkhoz két-három dió beléből, kevés jó minőségű aszalt fügéből, húsz rozmaringlevélből, két-három sószemcséből készült csemegét, amit összezúzással, töréssel, keveréssel állítunk elő. Ez meg fog védeni a mérgezésektől és a fertőzésektől.

 A spanyolok szellemi gyengeség ellen is ajánlják a diót. Kiváló a szívre és az észre – mondják. Javasolják még vérszegénységre, sápadtságra is.  

Ha valakinek erősödésre, hízásra van szüksége, a dióbél-fogyasztás igen ajánlott. Fehérjetartalma nagyobb, mint a húsé, tojásé, és szinte teljes értékű.

A cukorbetegeknek is javasolják, mert cukor- és poliszaharid-tartalma alacsony, emellett a létfontosságú aminosavak és olajok nagyobb részét tartalmazza, és igen tápláló. A cukorbetegségre hajlamos egyéneknél az omega-3 fokozott bevitele javíthatja az inzulinképződést, így csökkentve a cukorbetegség kockázatát. Ezen okból kifolyólag cukorbetegek is fogyasszák bátran: nem növeli a vércukorszintet.

A dióbél egészségmegőrző, szív- és érrendszeri betegségeket megelőző hatása fokozottan érvényesül a dióolajban.

A dió csökkenti a vérnyomást, javítja az érfalak rugalmasságát, és gyulladásgátló tulajdonságai is vannak.

Csökkenti a koleszterinszintet, a vérrögképződést, a trombózisveszélyt.

Hazánk népi gyógyászatában gyakran alkalmazták a diót, belsőleg vértisztítóként, bél- és gyomorhurut ellen, külsőleg sebkezelésre.

Alzheimer-kórt késleltető hatást is tulajdonítanak a dióolajnak, valamint lázcsillapító hatást is.

A középkorban elsősorban magját fogyasztották, emellett reuma és idegpanaszok ellen teát is készítettek belőle.

Hogyan fogyasszuk?

 A friss diót fogyasztás előtt áztassuk be egy éjszakára, hogy az enzimgátló réteg lekerüljön róla. Majd másnap szárítsuk meg, és már fel is lehet használni.  

Ellenkező esetben a szervezetnek sokat kell dolgoznia azon, hogy valamennyi tápanyagot hasznosítson belőle. Így sokkal finomabb is, hiszen nincs olyan kesernyés íze.

Közvetlen fogyasztáshoz a legjobb a friss, idei dió. Sütéshez, pirításhoz használjuk inkább a tavalyról maradt termést. A tavalyi egész diót könnyen felfrissíthetjük, ha egy éjszakára beáztatjuk, és aztán törjük meg! A gerezd szinte pattanva törik majd szét, nem is beszélve arról, hogy megindul benne az élet, ezáltal fokozódik áldásos hatása. A pucolt diót is felfrissíthetjük ugyanezen a módon, az áztatóvizével pedig meglocsolhatjuk a szobanövényeket.

Források: agraroldal.hu, nepgyogyaszat.com

Képek forrása: istockphoto

Legnépszerűbb cikkek