
Mesés kilátás a Fertő-tájra: a Gloriette és más fertőbozi érdekességek
Fertőbozt a Fertő-part legkisebb településeként tartják számon 280 lakossal. Sokak véleménye szerint a régió egyik legszebb fekvésű...
Fertőbozt a Fertő-part legkisebb településeként tartják számon 280 lakossal. Sokak véleménye szerint a régió egyik legszebb fekvésű...
Sopron és környéke hazánk egyik legváltozatosabb tája, az Alpokalja erdőségei, a Fertő nádasai, a borvidék pincéi és Sopron romantikus...
Soprontól 20 kilométerre, Nagylózson található egy kuriózumnak számító, aprócska kápolna a falu felett magasodó temetődombon. Születésének...
Az alig néhány száz lakosú falu feletti dombon áll a Szent András nevét viselő templom, melynek román kori része - a rotunda - egyrészt...
Az 1100 lakosú rábaközi Mihályi település közepén, négy utca találkozásánál érdekes műemlék kastély magasodik. 1860 táján került Jobaházi...
Száz éve múlt, hogy 1922. március 24-én 82 éves korában elhunyt gróf Széchenyi Ödön. A „legnagyobb magyar” kisebbik fia a magyar és...
A Kisalföld peremén fekvő, valamivel több mint 1000 fős lakossággal rendelkező Nagylózs távoli múltra tekint vissza és meglepően érdekes...
Az 1739-ben épült barokk kastélyt Rimanóczy Antal építtette. A rezidenciának az évszázadok során több tulajdonosa is volt, így a Draskovics...
Majdnem 200 éve már, hogy Jedlik Ányos elkészítette az első szódavízgyártó készüléket (1826), aminek köszönhetően gyorsan kedvelt lett a magyarok körében a ma már hungarikumnak számító buborékos ital. Nemcsak kellemes szomjoltónak és kitűnő fröccsadaléknak, hanem egyenesen gyógyszernek tekintették már akkoriban is a szénsavval dúsított vizet. Közismert, hogy italként fogyasztva gyógyító erő, s hogy érdemes benne megmártózni is, mivel számos betegség esetén hatékony eszközként alkalmazható, de talán kevésbé ismert a szénsavhófürdő pozitív hatása, amit Magyarországon először dr. Megyesi Schwartz Pál ismert fel Mihályiban (1940), majd később munkahelyén, a kapuvári kórházban idült ízületi betegek gyógyítására használta eredményesen a csodaszert. Felfedezését napjainkban a kapuvári Lumniczer Sándor kórházban alkalmazzák elsősorban perifériás érbetegségben szenvedők kezelésére.
100 évvel ezelőtt született Iván községben Gink Károly, az 1945 utáni magyar fotográfia meghatározó képviselője. Rendkívül termékeny, nemzetközi rangú fotóművész volt, ugyanakkor érzékeny és öntörvényű alkotó, aki nézetei és elvárásai miatt sokszor ütközött a szerkesztők, lektorok, kiadók álláspontjaival. Több mint 200 önálló kiállítása volt és 52 könyvet illusztrált, alapító tagja volt a Magyar Fotóművészek Szövetségének, elnöke a Fotóriporterek Kamarájának, több külföldi fotóművészeti szövetség is tiszteletbeli tagjává választotta, s számos elismerésben, szakmai díjban részesült.
Az ezeréves múltra visszatekintő Fertőrákos püspöki kastélya hol menedékként, hol nyári rezidenciaként szolgálta a győri püspököket. Több alkalommal elpusztították, de mindannyiszor újjá is építették. Már a középkorban udvarház állt itt, ám nyomai nem lelhetők fel: a győri püspök és Sopron viszálykodása idején 1311-ben a soproniak lerombolták. A romok helyén felépített kastély alapjait valószínűleg Draskovics György püspök rakatta le a 16. század második felében. Ez lett a győri püspökök menedéke, miután a törökök elfoglalták Győrt. A legendák szerint ekkoriban 700 méter hosszú alagutat fúrtak a kastély pincéjéből a közeli erdőbe, hogy menekülési útvonalként szolgáljon a török veszély idején.
Számos mitikus személy, próféta, vallásalapító születésnapja kapcsolódik természeti fordulópontokhoz. Ezeket évszázadok óta az év legjelentősebb napjai közé sorolja az emberiség. A téli napforduló a fordulópontok között is a legfontosabbak közé tartozik. Ilyenkor delel legalacsonyabban a nap, és ekkor van az év leghosszabb éjszakája. A téli napforduló az északi féltekén december 21-22-re esik. Ekkortól kezdenek az éjszakák újra rövidülni, a nappalok hosszabbodni, és az emberek a fény diadalát, az élet megújulásába vetett hitet ünneplik. E naphoz kapcsolódik a perzsa eredetű Mithrasz ünnepe is. A Mithrasz-kultusz egyedülálló pannóniai emléke a Fertőrákos határában álló szentély. Ennek szerkezete, belső berendezése máig híven őrzi a Római Birodalomban a Kr. u. 2-4. évszázadban népszerű vallás hagyományait.
1829 tavaszán Kurzweil Ferenc templomi karnagy többéves munkája eredményeként megalakult az első magyar zenei társaság, a Soproni Zeneegyesület. Ettől az időponttól kezdve beszélhetünk szervezett zeneoktatásról és rendszeres polgári koncertéletről Sopronban. Lelkes és kitűnő szervezőtehetséggel megáldott muzsikusként Kurzweil számtalan zenekedvelőt meg tudott szólítani, akik végül három egyesületben szolgálták Sopron zenekultúráját: a Zeneegyesület, a Zenetársaság és az Egyházi Zeneegyesület legfontosabb zenei tényezői ennek a korszaknak.
230 éve halt meg Wolfgang Amadeus Mozart osztrák zeneszerző, a klasszicizmus egyik legjelentősebb alkotója. A salzburgi születésű művész rövid élete ellenére mindörökre beírta magát a zenevilág nagykönyvébe. Mintegy 600 zenedarabot, szimfóniát, versenyművet, misét és szonátát írt, ezenfelül pedig olyan nagyszerű operákat adott a világnak, mint például A varázsfuvola, a Cosi fan tutte, a Figaro házassága, vagy a Szöktetés a szerájból. Bécsben, 35 éves korában halt meg 1791. december 5-én. Halálának közvetlen oka a halotti bizonyítvány szerint is vitatott.
A különböző szakirodalmakban található írások a Peresznyén álló középkori kúria elnevezésével és történetével kapcsolatban is ellentmondanak egymásnak. Megbízható forrás híján a helybeliek csak kastélynak hívják. Számos helyen Széchenyi-kastély néven tüntetik fel, bár – több kutató állítása szerint − sosem volt a család birtokában, ugyanakkor tulajdonosai alapján Esterházy-Trauttmannsdorf-Berchtold-kastélynak is nevezik.
185 éve, 1836. november 9-én született Szentirmay Elemér, a magyar népies műdalirodalom és a csárdás egyik legszínvonalasabb képviselője. Több mint 150 nyomtatásban is megjelent szerzeménye mellett érdemeinek és tehetségének elismerését jelenti többek között, hogy dalaiból Bartók Béla többet is feldolgozott műveiben, illetve hogy Kodály Zoltán javaslatára Kerényi György egy nagy monográfiát írt róla, a 19. századi nótaszerzők kiemelkedő alakjáról. Dalaihoz legtöbbször a szöveget is saját maga írta, és Kodály szerint „az akkori magyar társadalom lelkébe, gondolat- és érzésvilágába semmi sem világít bele jobban, mint e szövegek."
Ma már alig él a köztudatban ez a sajátos, tiszavirág életű államalakulat, amit soha senki nem ismert el, és amely nem is tudta ellátni hagyományos állami funkcióit, azonban egy fontos eredményt elért: megalakulásának köszönhetően valósulhatott meg a soproni népszavazás, amely Sopront és környékét Magyarországnak megtartotta. 100 éve, 1921. október 4-én Prónay Pál, a Rongyos Gárda parancsnoka a felsőőri templom előtt jelentette be, hogy nem hajlandóak elismerni a békeszerződést és a vitatott területen kikiáltotta a Lajtabánságot. Az új állam alig egy hónapi fennállás után, november 5-én megszűnt.
Nemes Tompa István gróf Széchenyi Béla számadó juhásza, majd vendéglős volt, szabadidejében fafaragó. Leghíresebb munkája a mariazelli bazilika múzeumában őrzött díszes fogadalmi képkeret 1888-ból, amit leszármazottai restauráltattak. A felújítás olyan jól sikerült, hogy a képkeretet, Tompa egy másik faragványával, egy juhászkampóval együtt kiállította a Néprajzi Múzeum (2013).
Az ónmázas kerámiáikról híres habánok (anabaptisták, újrakeresztelkedők) Sopronban is menedéket találtak a vallásüldözések idején, bizonyítják ezt a nagy számban megmaradt korsók, tálak, tányérok, amelyek a főúri és polgári körök kedvelt ünnepi edényei voltak. A XVI. és XVII. században készült „fehéredények” a magyar kerámia legjelentősebb és a maguk idejében a legművészibb termékei, amelyeket a habánok a régebbi tradíciók sikeres átültetésével készítettek.
Bármerre járunk a világban, rádöbbenünk, hogy jóformán minden helynek megvannak a maga kis kincsei, sajátos vonásai, melyeket megismerve betekintést nyerhetünk az elődök életébe. Szinte minden településhez fűződik egy történet, és ahogy mondani szokták, minden történetben van valami igazság. Vitnyédnek a „kenyeretlen” a jelzője a mai napig. A Kapuvár melletti település egykoron Sopron megye legnagyobb halászfaluja volt, vajon honnan ered ez az elnevezés, amely a XX. század elejére a vitnyédiekre ragadt?
A mai kastély helyén eredetileg földszintes épület állt, amelyet az 1800-as évek elején a nagycenki kastélyt is továbbépítő Széchényi Ferenc nagyobbított meg manzárdtetős emelettel, és ekkor létesítették körülötte a szép parkot. Története során az épületben számos illusztris személyiség megfordult. Hajnóczy József, a magyar jakobinusok egyik vezéralakja, Széchényi Ferenc titkáraként dolgozott itt, Mátray Gábor zenetörténész Széchényi Lajos gyermekeinek nevelőjeként élt sok évig a kastélyban. Az 1870-es években, amikor Széchényi Imre volt Horpács ura, Liszt Ferenc több alkalommal is a kastély vendége volt, de Ferenc József és II. Vilmos császárok is időztek falai között a XIX. század végén. Napjainkban a klasszicista-barokk Széchenyi-kastély elhagyatott, ugyanúgy gyönyörű parkja is, amelynek nagy részét benőtte a gaz.
Szépségében évszakonként folyamatosan változó módon, ugyanakkor harmonikus összhatásában grandiózus összművészeti alkotásként élményt adó hely a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes és parkjainak jellegzetes, összetartozó, egyedülálló rendszere.
Mosómedve bukkant fel egy Sopron környéki település egyik házában nemrég, az állatot a Nektek Ugatunk Állatvédő Egyesület tagjai szerdán befogták és új otthonába, a Budakeszi Vadasparkba szállították.
A hétvégén megkezdődtek a megyei labdarúgó bajnokságok küzdelmei. Nagy izgalmakat hozott a Fertőszéplak-Répcevis mérkőzés is szombaton, amely a megyei III. osztály futballszezonjának elstartolását jelentette. A szakértők határozott javulást vélnek felfedezni Sopron és környéke labdarúgásában.
45 éves adósságát törleesztette az osztrák állam a burgenlandi őshonos népcsoportokkal 2000. július 13-án, amikor Szabadbáránd/Großwarasdorf határába kihelyezték az első kétnyelvű helységnévtáblát. Alsóőr, Felsőőr, Felsőpulya és Őrisziget neve azóta magyarul is olvasható.
Felmondja a Kismartoni Főiskolával kötött támogatási szerződését Kismarton/Eisenstadt önkormányzata. A szerződésbontás indokaként a koronavírus járvány hatására kialakult krízishelyzetet nevezte meg a városvezetés.
A RegioJet személyszállító magánvasúttársaság új, naponta közlekedő, Magyarországról is közvetlenül igénybe vehető járatokat indít Prága és Rijeka között a nyári turisztikai főszezonban - közölte a RegioJet kedden az MTI-vel.
A magyar határ közelében izgalmas leletekre bukkant Dorothea Talaa, aki Lutzmannsburg Önkormányzatának megbízásából kutat ott, ahol nemsokára árvízi gátat létesítenek - olvasható a Bundesdenkmalamt Österreich Facebook-bejegyzésében.
Panziót és konferenciatermet adtak át pénteken a Csapodhoz közeli Göbös-majorban, a negyven hektáros területen a korábbi fejlesztések nyomán a mostani beruházással egy ökoturisztikai központ jött létre.
Otthonról az erdőbe:online erdei iskolai foglalkozásokat indítanak az erdészeti erdei iskolák a környezeti nevelés jegyében. Ehhez csatlakozott Sopron is. Számos érdekességet rejt magában a Soproni Parkerdő, a Soproni Tájvédelmi Körzet vadregényes völgye, a Tolvaj-árok. A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. Online Erdei Iskola sorozatban megjelent filmje ide kalauzol el bennünket.
Ugyan az elmúlt napokban nem feltétlenül a késő tavaszi idő dominált, de ennek ellenére a természet így is pompás látvánnyal kecsegteti a figyelő szempárokat.
Évről-évre sokan döntenek úgy a soproniak közül is, hogy tavasszal kiruccannak egyet a családdal. Ez most nem ajánlott - főleg a határon túlra, így Ausztriába sem. Ez azért különösen szomorú, mert az osztrákok földjén bizony több olyan legendás vár is található, amelyeknek jócskán van magyar kötődése - ha nem éppen nemzetünk birtokolta ezeket a fenséges kőhalmokat. Csüggedésre azonban nincs ok, fotósunk csodálatos képeket hozott néhány magyar vonatkozású, Ausztriában "rekedt" várról!
Május 15-én kinyithatnak az éttermek, május 29-én pedig a szállodák, az uszodák és a szabadidős létesítmények (állatkertek, turisztikai látnivalók) Ausztriában - jelentette be Elisabeth Köstinger turizmusért is felelős miniszter kedden egy bécsi sajtótájékoztatón.
A határellenőrzéseket akkor lehet megszüntetni, ha Ausztriában és a szomszédos országokban folytatódik a kedvező tendencia, és alacsony marad a koronavírus-fertőzöttek száma - erről beszélt egyebek mellett Sebastian Kurz osztrák kancellár az oe24 rádiónak adott interjúban. Az országban a vírus miatt kezelés alatt állók száma jelentősen csökkent, jelenleg 2786 beteget tartanak nyilván,
A VELUX Magyarország Kft. fertődi gyáregysége a héten pár napra újra elindította a tetőtéri ablakok gyártását. Normál körülmények között körülbelül 800 alkalmazott dolgozik, az óvintézkedések érvényben maradnak, és szükség szerint szigorúbbak lesznek a munkahelyükre visszatérő munkavállalók egészségének, valamint a beszállítók és a partnerek védelmének biztosítása érdekében.
A Fertő parti község híres a helyiek összefogásáról. Ez a koronavírus okozta helyzetben sem változott. Az védekezést 500 darab maszk, a digitális oktatást pedig nyolc számítógép segíti olyan családoknak, ahol kettő, vagy több gyermek van.
Zajlanak a kertészeti munkák Eszterházán ott, ahol szükséges, fontos a munkavégzés. A természet rendje a kerti munkák folyamatos végzését szükségszerűvé teszi - olvasható a fertődi Esterházy-kastély Facebook-bejegyzésében.
A GYSEV Zrt. megkezdte a Fertőszentmiklós-Fertőújlak-országhatár közötti vasútvonal teljes modernizációját. A 10,2 kilométer hosszú vonalszakasz átépítése miatt április 9-e és június 2-a között nem közlekednek vonatok az érintett szakaszon. A felújítási munkálatokkal a tervek szerint augusztus második felére végeznek.
A GYSEV Zrt. közleményben tájékoztatja az utasait, hogy március 13-tól a Szlovák kormány döntésének értelmében, külföldről nem fogadnak, illetve külföldre nem indítanak személyszállító vonatokat.