Feketevár, Királyfák, Babaház: érdekességek Babótról
Napjainkban talán nehéz elképzelni, de írásos források úgy említik, hogy István király alatt Kapu vára, az ország nyugati kapuja Babót...
7 napja
Régió
A nicki műgát - Európa második legrégibb duzzasztója
Bár Nick egyike a Kisalföld középkori eredetű településeinek, manapság, ha valaki a nevét hallja, elsősorban egy 20. századi műszaki...
10 napja
Récény, ahová nem csak fürdeni érdemes menni
Ha manapság a soproniak és környékbeliek egy meleg nyári napon Récény (ma Ritzing, Burgenland) nevét hallják, jó eséllyel először az...
egy hónapja
Érdekességek a 800 éves Sopronszentmártonból
Ha ma Sopronszentmárton nevét halljuk, valószínűleg el kell gondolkodnunk, merre is lehet ez a település? A napjainkban 1200 lelkes...
2 hónapja
Sopronkövesd egyedülálló látványossága: a pünkösdi rózsakert és más érdekességek
Sopronkövesden, a volt tanítói ház mögött elnyúló kertben különleges és időszaki látnivalóban gyönyörködhetnek a pünkösd környékén...
2 hónapja
A Nyirkai Hany különleges tája: természet és ember régen és most
A Nyirkai Hany a Fertő-Hanság Nemzeti Park védett területe a Hanság déli medencéjében. Északról a Hanság-főcsatorna (Fekete metszés),...
2 hónapja
Tájháztól a Kócsagvárig: érdekességek Sarród múltjából és jelenéből
Sarród, az ezer lelkes település ma leginkább nagyszerű Fertő-környéki kirándulások, nemzeti parki látogatások kiindulópontjaként ismert....
3 hónapja
Jobba tölgy és Bartók: érdekességek Jobaházáról
A Rábaköz egy-egy településén járva, ha utánanézünk a helység történetének, látnivalóinak, meglepően sok érdekesség és izgalmas történet...
3 hónapja
Időutazás a fertőrákosi kőfejtő kulisszái között
Sopron közelében, a Fertő-táj Világörökség területén fekszik Fertőrákos, mely pár évszázada még városi rangban a környék meghatározó települése volt. Napjainkban a Sopron-Fertő-táj régió egyik legizgalmasabb látnivalója. A püspöki kőfejtőként emlegetett egykori mészkőbánya vonzza az év melegebbik felében látogatók tízezreit – vagy azért, hogy a belsejében, a sokak szerint egyiptomi sziklatemplomra emlékeztető, helyenként akár 15 méter magas belső térben különleges zenei vagy színházi élménynek legyenek részesei; vagy azért, hogy a 2015-ben megújított témapark kiállításain megismerjék az itteni különleges lajtamészkő keletkezésének és felhasználásának páratlan történetét. Nem utolsó élményt jelent végigjárni a kőfejtő tetején kialakított Sziklai benge tanösvényt és a kilátópontokról megcsodálni a Fertő-táj innen végtelennek tűnő panorámáját. E különleges látnivaló méltán lett része 2001-ben a Világörökségként védett területnek.
4 hónapja
A Fertő-táj hangulatos települése, mely egy szent kőről kapta nevét
Az 1700 lelkes Hegykő a Fertő hatalmas nádasokkal övezett déli partja felett emelkedő, kavicstakaróval borított dombvonulat oldalán és tetején helyezkedik el. Szent Mihály templomának tornya már messziről köszönti a Fertőszéplak felől érkezőket. Része a Fertő-Hanság Nemzeti Parknak és a 2001-ben világörökségi listára felvett Fertő / Neusiedlersee kultúrtájnak. Alapításához, elnevezéséhez érdekes legendák kötődnek, egyre szélesebb skálán mozgó látnivalói évről évre több látogatót csalogatnak. Épített öröksége mellett legfőbb vonzereje a Fertő-táj védett természeti környezetében kialakított termálfürdője, tanösvénye madármegfigyelő helyekkel és a Vasfüggöny emlékhellyel, s ráadásul mindez megközelíthető akár a kényelmes és biztonságos Fertő-parti kerékpárúton is.
5 hónapja
Fejezetek a megújult nagycenki Széchenyi-kastély történetéből
A nagycenki Széchenyi-kastély a 18. század középső évtizedeiben épült késő barokk, klasszicizáló stílusban. A magyar történelemben és művelődéstörténetben kiemelkedő jelentőséggel bíró család számos tagjának életében töltött be meghatározó szerepet: a család állandó lakhelyévé Széchényi Ferenc gróf tette; ide hozatta értékes könyv- és térképtárát, érmegyűjteményét is, melyeket később a nemzet javára ajánlott fel. Fia, István, akit Kossuth Lajos a „legnagyobb magyarnak” nevezett, már gyermekkorában megszerette a cenki birtokot. Ifjú éveiben naplójában is sűrűn említette: „Megvallom, úgy örülök reá, mint egy gyermek, hogy ezt az őszt ismét egyszer Czenken fogom vígan, boldogan tölthetni!” /1814. április/ Angliai utazásai hatására aztán mintagazdagságot alakított Cenken, a kastélyt a kor legmodernebb vívmányaival szereltette fel úgy, hogy a kortársak a csodájára jártak. A Széchényi család történelemformáló személyiségeinek otthona 2016-ban nemzeti emlékhellyé vált; napjainkban nem kevés viszontagság után falai újra méltón őrzik az egykor itt éltek emlékezetét.
5 hónapja
Kastély és lovagok – újdonságok Egyházasfaluban
Egyházasfalu a Kisalföld nyugati peremén, Dél-Alpokalján fekszik, lélekszáma 900 fő alatt mozog. 2023 decemberében új látnivalóval gazdagodott a változatos történelemmel bíró település: átfogó felújítást követően megnyitották az Ebergényi család egykori kastélyát, benne érdekes kiállításokkal. A tárlat egy része a templomos lovagokról szól, akik jelentős szerepet töltöttek be a község középkori történelmében.
6 hónapja
Az egykori csermajori középiskola, a „tejesek Sárospatakja”
A közigazgatásilag Vitnyédhez tartozó, szép erdős-rétes környezetben fekvő Csermajort magas színvonalon működő tejipari szakiskolájának köszönhetően szokás volt a 20. század folyamán „a tejesek Sárospatakja”-ként emlegetni. Iskolájából kerültek ki azok a szakemberek, akik az iskola több mint egy évszázados fennállása során a magyar tejipart létrehozták, és azt nemzetközileg is méltán elismertté tették. 2017-ben, 3 évvel a bezárása után - emlékét méltóképp megőrzendő - a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktárba is felvették.
10 hónapja
A Vöröskép és más élő legendák faluja: Vitnyéd
Szeptember közepén szomorú látványban fogadta a 85 -ös főút vitnyédi erdő melletti szakaszán közlekedőket: a 15-re virradó hajnalon kidőlt, az utat őrző, legalább két és fél évszázadot megélt és sokat látott öreg tölgy. A fa törzsén egy a vitnyédiek és környékbeliek számára ma is ismert és jelentős emléket őriztek. Ez pedig nem más, mint a Vöröskép. Generációkat átívelő történetét és hagyományát a vidéken ma is hűen vigyázzák. De nem csak ez a régi történet él napjainkban is a vitnyédiek körében: több más érdekes és szép legenda fennmaradt a település elnevezésével és egyes épületeivel kapcsolatban.
10 hónapja
A lóki kegytemplom, ahol Liszt Ferencet is keresztelték
A nevezetes őrvidéki Mária-kegyhely első okleveles említése 1222-ből származik. A Lánzsér várához tartozó magyar település már a középkorban fontos búcsújáró helynek számított Boldogasszonyfalva néven. Soprontól délnyugatra, a Soproni-hegység déli lankáin fekszik a 650 lelkes Lók – német neve Unterfrauenhaid, horvátul Sveticának hívják. Érdekességei közé tartozik, hogy kegytemplomában keresztelték mindössze egynaposan Liszt Ferencet, a miséken immár 170 esztendeje soproni orgona szól, és Madonna kegyképéről is kering egy különös legenda.
10 hónapja
A „legnagyobb magyar” élő emlékezete a nagycenki temetőben
Az 1791. szeptember 21-én a bécsi Hofburg császári palota árnyékában született gróf Széchenyi István örök nyugalomra a nyugat-magyarországi családi birtok, Nagycenk temetőjében lelt. A sírkertet a benne emelkedő két részből álló kápolnával és mauzóleummal együtt felmenői hozták létre, és ma kimagasló nemzeti emlékhelyünk, a Nemzeti Sírkert része, megyerikumaink között is szerepel. A „legnagyobb magyar” születésnapján is sok magyar, köztük iskoláscsoportok is elzarándokolnak a nagycenki temetőben található emlékhelyre és teszik tiszteletüket Széchenyi síremlékénél.
10 hónapja
Érdekességek Ágfalváról
A hangulatos 2400 lelkes Ágfalva közvetlenül a magyar-osztrák határ mellett, Soprontól 4 km-re helyezkedik el. Szokás német nevén, Agendorfként is emlegetni, hiszen lakosságának 15 %-a német ajkú család sarja, akik hűen őrzik nyelvi és kulturális hagyományaikat. Nyugodt környezetben, a Liget-patak völgyében nyúlik el a település, fölé emelkednek a Soproni-hegység árnyas lankái, melyeket őshonos gesztenyések borítanak. Több mint 800 éves fennállása során sok érdekes és jelentős esemény helyszíne volt; úgy vallás-, mint ipartörténet vagy éppen a történelem alakulása szempontjából. Ezen eseményeknek szép számmal maradtak fenn emlékei Ágfalván.
egy éve
Középkori vízivár a határ túloldalán: boszorkányégetés, árulás és gyilkosság Kaboldon
Kabold (Kobersdorf) egykori Sopron vármegyei vízivára, a Pauliberg vulkanikus eredetű bazaltoszlopainak árnyékában, a Fekete-patak partján terül el. Építtetője a 13. században soproni származású nemesúr volt. Később a környéken az évszázados viszálykodásról, számos tulajdonosváltásról és az itt zajlott furcsa, lidérces eseményekről vált hírhedtté. Volt rablóvár, működött itt hamis pénzverde, a vendégjog semmibe vételével árultak el főurakat és történt sógorgyilkosság is. Ma e lidérces események legfeljebb a nyaranta megrendezett várszínházi előadásokon térnek vissza, a kaboldi várkastély pedig az egykori nyugati védelmi vonal tagjaként szép és izgalmas látnivalókkal teli kirándulási célpontot jelent.
egy éve
Szil, az egyetlen magyar zárdamúzeum otthona
A rábaközi Szil településről szólva az első különlegesség, ami feltűnik, hogy bár első ránézésre magas hangrendű tulajdonnévről van szó, a helyiek és környékbeliek mégis a Szilban, Szilba, Szilból stb. alakot használják. A település nevében ugyanis eredendően a mély hangrendű i szerepel - akár az ín, íj, híd stb. szavainkban. Az 1400 lelkes falu utcái ma is visszatükrözik a régi szép időket. A Kisalföld középső részén, a Rábaköz szívében található Szil egykor virágzó mezőváros volt, s ez a jellege egészen a 19. század végéig fennmaradt. A gazdaság virágzása magával hozta a kultúra, oktatás fellendülését is: Szil nyugalmazott lelkipásztora 1900-ban alapítványt hozott létre zárdaiskola létesítésére. Az intézmény 1903-ban meg is kezdte működését az Isteni Megváltó Leányai közösség kedvesnővéreinek vezetése alatt, s gondoskodott évente 300 leány képzéséről egészen 1948-as államosításáig.
egy éve
„A berlini fal ledöntése Sopronban kezdődött…”
1989. augusztus 19-én a Fertőrákoshoz tartozó Piuszpusztán, egy rendezvény keretében, kelet-német állampolgárok törték át a magyar-osztrák határt Ausztria felé, hogy az NSZK területére jussanak. A határőrök nem avatkoztak közbe, így több százan épségben átjutottak Ausztriába, majd onnan Nyugat-Németországba. Ez a rendezvény volt a Páneurópai Piknik, az Európát kettéosztó vasfüggöny átvágásának és Németország egyesülésének legfontosabb előzménye. A címben idézett megállapítást Lothar de Maiziere, Kelet-Németország utolsó miniszterelnöke tette 1990-ben. De ugyanígy nyilatkozott Helmut Kohl kancellár is, amikor a két Németország egyesítésének ünnepén kijelentette: "A Brandenburgi kapu alatti föld: magyar föld." A Páneurópai Piknik és a határáttörés az európai újraegyesítés egyik jelképévé vált. A történelmi esemény helyszíne ma kedvelt turistacélpont, Fertőrákostól északra, a határ magyar oldalán, a Piknik helyszínén emlékpark várja a látogatókat.
egy éve
Pázsiton lévő Boldogasszony – csodás búcsújáróhely a soproni határ közelében
A soproni határtól alig 10 kilométernyire nyugatra, a Vulka folyó partján fekszik egy 1200 lelkes kis település, amely ma a Zemendorf-Stöttera elnevezést viseli. 1918 előtt Sopron vármegyéhez tartozott: a történelemi időkben még két különálló települést Zemenye és Selegd néven volt szokás emlegetni. Most hozzájuk tartozik közigazgatásilag Kisboldogasszony, régies nevén a Pázsiton lévő Boldogasszony búcsújáróhely is, mely bár még a 19. században is jelentős zarándokhelynek számított, napjainkra viszont szinte feledésbe merült. Ma is látható kegyképét, mely a czestochowai „Fekete Madonna” másolata, 1694-ben akkori birtokosa, Esterházy Pál nádor Fraknó várából vitette oda. A kegytemplom mai formájában 1785-ben épült fel, és a soproni művész, Dorfmeister István olajfestményei díszítik mellékoltárait.
egy éve
Érdekességek a Rábáról és egykori vízimalmairól
A Rába folyó régiónk sok szempontból meghatározó élővize, a körülötte fekvő területek gazdasági ütőere, a Rábaköz kistérség földrajzi arculatának kialakítója. Évszázadokon keresztül Sopron vármegye déli határvonalát is jelentette; a rajta és mellékfolyóin, a Kis-Rábán és Répcén működő vízimalmok pedig nemcsak meghatározó gazdasági jelentőséggel bírtak, hanem még a 19. századi folyószabályozási munkálatoknál is szerepet játszottak.
egy éve
A Barthodeiszky-kastély: egy letűnt kor szép emléke Beled főutcáján
A Rábaköz délnyugati részén, a Kis-Rába mentén elnyúló 2500 lelkes Beled város jellegzetes szép épülete, jelképe a Barthodeiszky család egykori kastélya. A főutcán emelkedő látványos, historizáló stílusú kúria korát tekintve a fiatal kastélyok közé tartozik, csak a 19. század végén épült a nyugat-dunántúli munkáiról híres bécsi építész, a Sopronban is alkotó Ludwig Schöne tervei alapján. Utcai és udvari homlokzata is hűen őrzi eredeti kialakítását, ám belsejét már jó pár évtizede gyerekek zsivaja tölti be, hiszen ma a helyi általános iskola működik falai között.
egy éve
Vízfakasztó szent és román kori templom Storno-festménnyel
Bük nevét hallva, ami azonnal eszünkbe jut, az a bükfürdői gyógyvíz, holott Bük települést már 1265-ben megemlítették oklevélben, gyógyvizet pedig csak majd 700 évvel később találtak. Első temploma már a 12. században állhatott, ennek védőszentje lett Szent Kelemen vértanú, aki az egyház legkorábbi szentjei közé tartozik. Ő volt az, aki forrást fakasztott a szomjazóknak – így talán az sem véletlen, hogy amikor jóval később, a 20. században kőolajat kerestek, és gyógyvizet találtak, a forrás is az ő nevét kapta meg. A mai templom Szent Kelement ábrázoló oltárképét a soproni id. Storno Ferenc festette.
egy éve
Áll egy kastély Fertőszéplakon…
A helyiek által Hármashalomnak nevezett domb tetején, a főút kanyarulatától kissé beljebb emelkedik és farkasszemet néz a Mindenszentek templomával az épület, ahol gróf Széchényi Ferenc, a későbbi Országos Széchenyi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum alapítója 1754-ben meglátta a napvilágot. Ebben az időben, közel másfél évszázadon át Széplak és kastélya a Széchényiek lakhelye volt. A család a települést kultúrközponttá tette: itt tartózkodásuk szűk száz esztendejében megfordultak Széplakon neves politikusok, zenészek, irodalmárok. Ebben az időben Széplak a Fertőmellék legnagyobb és leggazdagabb településeként jeleskedett.
egy éve
Szülei jogásznak szánták, végül a madárvilág elmélyült kutatója és védelmezője lett Chernel István
A jogász szakmának másfél évszázaddal ezelőtt is magas presztízse volt, így Chernel István édesapja úgy gondolta, hogy jogászként nemcsak szép és megbecsült hivatása lesz a fiának, de rengeteg értékes lehetőséget is tartogat számára a végzettség. Az ifjú Chernel azonban a könyvtárban a jogi szakkönyvek mellett már akkor elkezdte tanulmányozni a madártan irodalmát. Egyetemi hallgatóként bejárta a Velencei-tó környékét, ellátogatott a Hanságba és a Kis-Kárpátokba, ahol madártani megfigyeléseket is végzett, 1887-ben Erdély madárvilágát tanulmányozta. 1890-ben már országosan is ismert kutató, sőt, az 1891-es budapesti II. Nemzetközi Ornithológiai Kongresszust előkészítő bizottság tagjává is megválasztották. Chernel István kiváló természettudósunk, a legnagyobb magyar ornitológus 158 éve, 1865. május 31-én Kőszegen született.
egy éve
Kismarton bűvöletbe ejtő varázshegye
Felsőkismartonhegyen (Eisenstadt Oberberg) található a háromszög alakú Kálváriahegy tér. Itt emelkedik a mesterséges Kálvária-hegy, a kegykápolna és a Hegyi vagy Haydn-templom. A festői elrendezésű barokk épületegyüttest Esterházy Pál herceg álmodta meg az 1700-as évek elején, aki ismert volt mély vallásosságáról és kiterjedt birtokain számos egyházi épület, szobor létesült és újult meg bőkezű adományainak köszönhetően. A Fertő-táj egyik legkülönlegesebb műemlékét hozta itt létre.
egy éve
Kőfejtő és színpad a határ túloldalán
A magyar-osztrák határ mindkét oldalán, egymástól alig néhány kilométerre, de a trianoni döntés miatt elválasztva egy-egy kőfejtő található. A határ osztrák oldalán elterülő szentmargitbányai kőfejtő Európa legrégibb és egyik legnagyobb kőbányája, melyet már a rómaiak is használták, a XV. légió kőbe vésett nyomai máig felfedezhetők a sziklákon. Az itt kitermelt lajtamészkőből épült fel később Bécsben a Szt. István dóm, a Schönbrunn kastély, az Operaház és a Várszínház is. Az egykori római kőfejtő ma a Fertő kultúrtáj elemeként része a Világörökségnek és otthont ad az egyik legszebb és legimpozánsabb szabadtéri színpadnak Európában.
egy éve
Szeredi-kápolna: ahol a csodák megtörténnek
Soprontól közel 30 kilométerre, Fertőszentmiklóson található ez az érdekes történetű kápolna, amely több mint fél évezrede zarándokhely. A kegyhelyhez fűződő csoda szerint a XV. században az erdő közepén álló Szűzanya szobrát egy nagy vihar alkalmával villám sújtotta, az alapzat romjai közül a szobor azonban sértetlenül került elő. A csoda hírére kápolnát építettek a szobor fölé, mely azóta is neves búcsújáró hely. A Szeredi-kápolna és környéke a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Értéktárat gazdagítja.
egy éve
A Batthyányak izgalmas családi fészke: Németújvár vára
Németújvár, német nyelven Güssing az egykori Vas vármegyében, a szép nevű Östörmén- és Szék-patakok összefolyásánál fekszik. A település ma Dél-Burgenland 4000 lelket számláló kulturális és gazdasági központja. Halastavai fölött magasodik egy meredek vulkáni kúpon a környék egyik legősibb és legnagyobb kiterjedésű vára. 900 éves történelméből fél évezred összefonódik a Batthány családdal, akik 1524-től kezdve voltak a vár birtokosai, és leszármazottaik máig ott élnek a vár alatti, jóval kényelmesebb és komfortosabb kastélyukban.
egy éve
130 éve született Vajk Artúr, a bányamérnök, aki sokat tett Brennbergbányáért
Vajk Artúr 1922-től 25 éven át a brennbergi szénbánya vezetője volt. Mély elkötelezettséggel és magas szakmai tudással rendelkezett, több új eljárást vezetett be, például a gépesítést korlátozó gőzüzem helyett villamos energiát, a széles homlokú frontfejtést, illetve az addig csak külföldön alkalmazott sűrített levegős fúvótömedékelést. Kiváló bányamérnök és bátor, humánus vezető volt, aki 1922-ben küzdött az osztrákokkal Brennbergért, gondot fordított a bánya szociális-kulturális létesítményeire is, és 1945 után részt vett Brennbergbánya helyreállításában.
egy éve
Egy rejtőzködő Árpád-kori gyöngyszem: a pápoci Havas Boldogasszony-kápolna
Ritka kincset rejt a Rába déli oldalán fekvő, alig 300 lakosú kis falu: Pápoc. Négykaréjos, kétszintes 13. századi temploma a román kori egyházi építmények látványos példája – előképül szolgált már a jáki Szent Jakab-kápolna tervezéséhez is. Pápoc jó pár századon át jelentős településnek számított gazdasági és kulturális szempontból is, köszönhetően a 14. század derekán itt alapított Ágoston-rendi kolostornak és a perjelségnek, mely az ország egyik legrégebbi plébániaiskolájaként is működött.
egy éve
Furmanok, Szentsír-keresés és tojásdobálás: érdekességek Undról
A 350 fős Und község az Alpokalján, az egykori soproni járásban, közel az 1921-es országhatárhoz helyezkedik el. A főutaktól távolabb fekvő, zárt települést sokáig nehezen lehetett megközelíteni. Ez az elhelyezkedés a múltban egyben biztonságot is jelentett. Így talán nem véletlen, hogy a helységbe 800 éves fennállása során több hullámban telepedtek be horvátajkúak, magukkal hozva gazdag nyelvi, kulturális, zenei, néprajzi és gasztronómiai hagyományaikat. Ezeket folyamatosan ápolva és megőrizve Und ma is érdekességek gazdag tárházával büszkélkedhet.
egy éve
Festői kis kápolna Lövő határában
Soprontól alig félórányi autóútra, a természet ölelésében bújik meg egy kis csoda, a lövői Kármelhegyi Boldogasszony kápolna. A helybeliek által Kolics-kápolnának nevezett kedves építmény a Kígyósdomb festőien szép környezetében, a település szélén található. Szántók, erdősávok oltalmazón fogják körbe, s hozzá még csodás panoráma kínálkozik előle a falu szőlőire, diós kertjeire és az elterülő határra.
egy éve
A Rábaköz „evangélikus katedrálisa”
Vadosfa egy ma alig több mint száz lakossal rendelkező, Kapuvártól 15 kilométerre délre fekvő rábaközi település különleges helyet tölt be a nyugat-magyarországi evangélikus egyház történetében. 1912-ben avatott neogótikus templomát a Rábaköz evangélikus katedrálisaként is emlegetik, tornya messze vidéken a legmagasabb. Érdekessége, hogy a településen áthaladó négy út találkozásában kialakult, nyújtott háromszög alakú téren az evangélikus templom tőszomszédságában egy szintén impozáns méretekkel büszkélkedő római katolikus templom is emelkedik. Vajon hogyan épülhetett egy ilyen kicsiny, zárt településen két ekkora imaház? Annak külön története van.
egy éve
Sopron város idegenforgalmi értékeinek első hírnöke: Bredeczky Sámuel
Bredeczky Sámuel 251 évvel ezelőtt született Jakabvágáson, 1798-tól Sopronban tanított. Szabadidejében ásványokat gyűjtött a soproni hegyekben. Alapvető tanulmányt írt Brennbergről, és Sopronban adta ki első topográfiai zsebkönyvét (Topographisches Taschenbuch). 1809-ben megjelent Úti megfigyelések Magyarországról és Galíciáról című kötetében Sopron tájainak szépségeit is örökíti meg. A soproni líceumi tanár és földrajztudós maradandó értékű műveket alkotott, amelyek a topográfusok, történészek és pedagógusok számára egyaránt figyelemreméltóak, de tudományos tevékenysége mellett - szuperintendensként - a galíciai evangélikus egyház egyik megteremtője is volt.
egy éve
Reneszánsz Nádasdy-kastély, kékfrankos és Goldmark Károly a nyugati végeken
A soknevű Sopronkeresztúr - 1899-ig Németkeresztúr, németül Deutschkreutz, horvátul Kerestur, héberül Zelem – egy valamivel több, mint 3000 lakosú mezőváros Ausztria Burgenland tartományának magyar határán. Elnevezését a középkorban a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére emelt templomáról kapta. Régen ugyanis a keresztfát is úrként szólították. Keresztúr különleges értéke az 1625-ben épült Nádasdy-kastély, mely az itáliai reneszánsz várkastélyok egyik legszebb példája a nyugati határszélen. 20. század végi lelkes tulajdonosának, Lehmden festőművésznek köszönhetően megújult köntösben látható a közép-burgenlandi Kékfrankos-ország szívében.
egy éve
Lidérces kastély egy rábaközi falu közepén: Egyed és főurainak különös története
Az alig félezer lakosú Egyed település a Rábaköz szívében, Csornától 15 kilométerre délkeletre található. Központjában szép zöld park vonja magára az arra utazó figyelmét. Közelebb érkezve a fák mögül kísérteties hangulatú kúria homlokzata villan elő. Alkonyat idején a lenyugvó nap meleg fénye még előcsalja hajdani szépségét, melyet sajnos már jócskán megrágott az idő vasfoga. Az egykori barokk Festetics-Batthyány-kastély mai romantikus külsejét akkor kapta, amikor a 19. század végén a gazdag budapesti szeszgyáros család sarja, Stern Artúr vásárolta meg. Versenylótenyészete, hajtóvadászatai még Angliába is elvitték Egyed hírét.
egy éve
Fertőszéplaki időutazás: miről mesélnek a tájházak?
Varázslatos vidéken: a Kisalföld és az Alpokalja találkozásánál, a Fertő lapályától délre helyezkedik el Fertőszéplak. Számos nagyszerű látnivaló tanúsítja a település gazdag múltját, a kastély és a gyönyörű Széplaki Hármashalom: a templom, Kálvária és Szent Szív-emlékmű együttese -, annak az időnek az emlékei, amikor Széplak majd egy évszázadon át a Széchényi család birtokközpontja volt. A közelben a Fertőszéplaki tájházak különleges, fűrészfogas beépítésű épületei az országban szinte egyedülálló módon őrizték meg a település tipikus 19. századi utcaképét. Berendezésük a Fertő-vidékiek életét, népművészetét, lakberendezéséi szokásait, munkaeszközeit mutatja be gazdag összeállításban. A falu területe 1993 óta a Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz tartozik; északra eső szikes rétjein védett növények és állatok élnek. 2001 óta a Fertő-Neusiedlersee kultúrtájhoz tartozó településként része a Világörökségnek.
egy éve