
Maglóca: a többször újjászületett rábaközi település, premontrei kötődéssel
A 134 lelkes (2024. jan. 1.), békés Maglóca a térség második legkisebb települése. Előnyei talán éppen kicsiny méretéből adódnak: a...

A 134 lelkes (2024. jan. 1.), békés Maglóca a térség második legkisebb települése. Előnyei talán éppen kicsiny méretéből adódnak: a...

Bősárkány nevét hallva talán először az a kérdés merül fel az emberben, honnan származhat, milyen emlékeket őriz a nagyközség elnevezése....

Csapod a Kisalföldön, a Fertő-táj és a Rábaköz találkozásánál fekvő közel 600 lelkes falu, Soprontól 30 km-re. Megközelítése nem egyszerű,...

Rábatamási, a közel ezer lelkes település Csorna és Kapuvár között, a Hanság peremén nyúlik el. A rábaközi községek közül kulturális...

A Rábaközben járva tiszta időben már messziről felhívja magára a figyelmet egy, a sík vidékből a magasba törő, monumentális templomépület....

A víz életünk egyik legjelentősebb eleme, mely napjainkban újra növekvő figyelmet kap. Megléte életszükséglet, ugyanakkor túlzott jelenléte...

Szilsárkány, az alig 700 lelkes község a Rábaköz szívében fekszik, Csornától délre 10 km-re. Első érdekessége talán a neve, melynek...

A farsang mozgó ünnep, vízkereszttől (január 6.) a húsvéti böjtig tart. Csúcspontja az utolsó három nap, amelyet a magyar nyelvben...

A Rábaköz egy-egy településén járva, ha utánanézünk a helység történetének, látnivalóinak, meglepően sok érdekesség és izgalmas történet kerül napvilágra. Ezúttal a Csorna közeli 500 lelkes Jobaházáról mutatunk be néhány nevezetességet és talán kevésbé köztudott tényt.

A 2000 lelkes Szany Csornától 20 kilométerre délre, a Rába folyó közelében helyezkedik el. Természeti környezete, épített öröksége és az itt őrzött néprajzi hagyományoknak, az itt található egyedülálló magán téglamúzeumnak köszönhetően a tájegység egyik meghatározó nagyközsége. A Szany határát ölelő „egererdő” (az égerfa rábaközi elnevezése) és a Móricz-erdő a Rábaköz őshonos növényzetének fennmaradt erdőfoltjai. A településképet meghatározó háromhajós, háromtornyú műemlék római katolikus plébániatemplom a Püspöki kastéllyal a környéken egyedülálló ritkaságnak számít. Szany hírességei közé tartozik az 1931-ben alakult Szanyi Bokréta együttes. Nemcsak a település és a tájegység hírnevének öregbítésében, de a népi hagyományok, a jellegzetes viselet megőrzésében is komoly szerepük van.

Szeptember közepén szomorú látványban fogadta a 85 -ös főút vitnyédi erdő melletti szakaszán közlekedőket: a 15-re virradó hajnalon kidőlt, az utat őrző, legalább két és fél évszázadot megélt és sokat látott öreg tölgy. A fa törzsén egy a vitnyédiek és környékbeliek számára ma is ismert és jelentős emléket őriztek. Ez pedig nem más, mint a Vöröskép. Generációkat átívelő történetét és hagyományát a vidéken ma is hűen vigyázzák. De nem csak ez a régi történet él napjainkban is a vitnyédiek körében: több más érdekes és szép legenda fennmaradt a település elnevezésével és egyes épületeivel kapcsolatban.

A rábaközi Szil településről szólva az első különlegesség, ami feltűnik, hogy bár első ránézésre magas hangrendű tulajdonnévről van szó, a helyiek és környékbeliek mégis a Szilban, Szilba, Szilból stb. alakot használják. A település nevében ugyanis eredendően a mély hangrendű i szerepel - akár az ín, íj, híd stb. szavainkban. Az 1400 lelkes falu utcái ma is visszatükrözik a régi szép időket. A Kisalföld középső részén, a Rábaköz szívében található Szil egykor virágzó mezőváros volt, s ez a jellege egészen a 19. század végéig fennmaradt. A gazdaság virágzása magával hozta a kultúra, oktatás fellendülését is: Szil nyugalmazott lelkipásztora 1900-ban alapítványt hozott létre zárdaiskola létesítésére. Az intézmény 1903-ban meg is kezdte működését az Isteni Megváltó Leányai közösség kedvesnővéreinek vezetése alatt, s gondoskodott évente 300 leány képzéséről egészen 1948-as államosításáig.

A Rába folyó régiónk sok szempontból meghatározó élővize, a körülötte fekvő területek gazdasági ütőere, a Rábaköz kistérség földrajzi arculatának kialakítója. Évszázadokon keresztül Sopron vármegye déli határvonalát is jelentette; a rajta és mellékfolyóin, a Kis-Rábán és Répcén működő vízimalmok pedig nemcsak meghatározó gazdasági jelentőséggel bírtak, hanem még a 19. századi folyószabályozási munkálatoknál is szerepet játszottak.

A Rábaköz délnyugati részén, a Kis-Rába mentén elnyúló 2500 lelkes Beled város jellegzetes szép épülete, jelképe a Barthodeiszky család egykori kastélya. A főutcán emelkedő látványos, historizáló stílusú kúria korát tekintve a fiatal kastélyok közé tartozik, csak a 19. század végén épült a nyugat-dunántúli munkáiról híres bécsi építész, a Sopronban is alkotó Ludwig Schöne tervei alapján. Utcai és udvari homlokzata is hűen őrzi eredeti kialakítását, ám belsejét már jó pár évtizede gyerekek zsivaja tölti be, hiszen ma a helyi általános iskola működik falai között.

Vadosfa egy ma alig több mint száz lakossal rendelkező, Kapuvártól 15 kilométerre délre fekvő rábaközi település különleges helyet tölt be a nyugat-magyarországi evangélikus egyház történetében. 1912-ben avatott neogótikus templomát a Rábaköz evangélikus katedrálisaként is emlegetik, tornya messze vidéken a legmagasabb. Érdekessége, hogy a településen áthaladó négy út találkozásában kialakult, nyújtott háromszög alakú téren az evangélikus templom tőszomszédságában egy szintén impozáns méretekkel büszkélkedő római katolikus templom is emelkedik. Vajon hogyan épülhetett egy ilyen kicsiny, zárt településen két ekkora imaház? Annak külön története van.

Az alig félezer lakosú Egyed település a Rábaköz szívében, Csornától 15 kilométerre délkeletre található. Központjában szép zöld park vonja magára az arra utazó figyelmét. Közelebb érkezve a fák mögül kísérteties hangulatú kúria homlokzata villan elő. Alkonyat idején a lenyugvó nap meleg fénye még előcsalja hajdani szépségét, melyet sajnos már jócskán megrágott az idő vasfoga. Az egykori barokk Festetics-Batthyány-kastély mai romantikus külsejét akkor kapta, amikor a 19. század végén a gazdag budapesti szeszgyáros család sarja, Stern Artúr vásárolta meg. Versenylótenyészete, hajtóvadászatai még Angliába is elvitték Egyed hírét.

A történelmi Sopron vármegye határai messzire nyúltak, egészen le a Rába folyóig. A Rábaköz termékeny déli peremén fekszik egy barátságos 600 lakosú község, Vág, mely egykor szintén Sopron vármegyéhez tartozott. Volt ennek a településnek egy neves fia, akinek köszönhetően Vág Magyarország történelmébe és irodalomtörténetébe is beírta a nevét: Wathay Ferenc végvári vitéz. Ő nem más, mint az 1602-ben rövid időre visszafoglalt Székesfehérvár alkapitánya, aki később a hírhedt konstantinápolyi börtön, a Fekete-torony foglyaként írta meg irodalmi és nyelvtörténeti szempontból is jelentős művét, a Wathay-kódexet. A 28 vallásos és szerelmi tárgyú éneket is magába foglaló kalandos önéletrajza jelentős kordokumentum, melyet saját kezű színes illusztrációkkal díszített.

Rábasebes a Rábaköz egyik legkisebb települése. És a legszerethetőbb, teszik hozzá gyorsan a helyiek, akik egyre kevesebben vannak, számuk alig éri el a hetvenet. A falu a Rába bal partján helyezkedik el és határát, melynek „róna és elég termékeny erdeje tölgy, vadkörte és alma, s szilfákból áll”, 1780-tól a soproni káptalan birtokolta. Talán épp a zsákfalu csendje, békéje, a környék kedvező természeti adottságai, a Rába árterének zöldje fogta meg sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Jenőt is, aki 1901-ben vásárolta meg a soproniaktól a rábasebesi birtokot és 3 esztendővel később már el is készült vadregényes, angolparkkal körülvett látványos vadászkastélyával.

A Hanság déli peremén fekvő 900 fős Osli község a legrégebbi magyarországi zarándokhelyek egyike. Első kis templomát még Kanizsai János esztergomi érsekprímás, Kapuvár ura építtette 1390-ben Szűz Mária tiszteletére. A kápolnában őriztek egy Mária-képet, amely előtt a hagyomány szerint már abban az időben is sok csodás gyógyulás történt. A 17. század vége óta pedig Esterházy Pál nádornak köszönhetően egész különleges kinccsel büszkélkedhet az azóta kibővített templom: a Mosolygó Szűzanya kegyszoborral, akit „Rábaköz védasszonyának” is szoktak nevezni. Osli más érdekességekkel is kitűnik: napjainkban reneszánszát éli a csuhéfonás, a falu különleges terméke pedig a csuhépapucs.

A Rábaköz vidéke számos természeti és építészeti értéke, néphagyományai mellett jó néhány ételkülönlegességgel is büszkélkedhet. Vannak közöttük jól ismertek, mint a rábaközi perec vagy a kapuvári böllérmáj. De olyan is akad, amelyről talán még kevesebben hallottak: például a gyórói gombóc vagy a három-négy generációval korábban még általánosan fogyasztott hansági csíkos káposzta. Elkészítésükhöz vagy fogyasztásukhoz érdekes szokások, hagyományok, esetenként még nyelvünkben megőrzött régi szólások is kapcsolódnak, melyekkel érdemes alaposabban megismerkedni.

A Kisalföld két kistája, a Rábaköz és a Hanság találkozásánál fekszik Kapuvár városa. Neve az egykori nyugati gyepűrendszer megerősített átjárójára, azaz kapujára utal. Első, napjainkig fennmaradt okleveles említése 1162-ből származik, formája alapján jellegzetes Árpád-kori fa-földszerkezetű ispánsági vár lehetett. Sokáig egyszerűen csak Kapunak hívták. A Kapuvár elnevezés a 17. századtól kezdett terjedni, általánossá száz évvel később vált. Erődítménye az idők folyamán számos főúr tulajdonában fordult meg, kiállt jónéhány ostromot, tűzvészt és egyéb pusztítást, míg aztán az Esterházyak a 18. század derekán várkastéllyá alakították. Mai formája leginkább ennek az átalakításnak az emlékét őrzi. A város szívében elhelyezkedő épület otthont ad többek a Rábaközi Múzeumnak, a Polgármesteri Hivatalnak; a körülötte az egykori várárok helyén elterülő hangulatos park árnyat adó famatuzsálemeivel pedig a kapuváriak kedvelt zöldterülete és számos szabadtéri rendezvény otthona.

A szanyi Szent Anna-kápolna több mint 260 éve a Rábaköz híres zarándokhelye, egyik lelki központja, ahová nemcsak a környékről, hanem távolabbi vidékekről is jönnek búcsújárók. A szanyi hívek 1753-ban építették csodás természeti környezetben. Szent Anna a keresztény hagyományok szerint Szűz Mária édesanyja, így Jézus nagyanyja volt. Nevének jelentése: kegyelemmel áldott. Védőszentje az édesanyáknak, a várandósoknak, a házaspároknak, a nagyszülőknek és a bányászoknak, ünnepnapja július 26.
Kapuvár közelében található egy alig 300 fős település, Hövej. A kis falu olyan népművészeti kinccsel rendelkezik, amely egyedülálló a maga nemében: ez nem más, mint a höveji csipke. A faluban élő, ügyes kezű asszonyok generációi másfél évszázad alatt dolgozták ki és hagyományozták anyáról leányra azt a hímzéstechnikát, amelynek eredményeként létrejött a ma ismert, rendkívül változatos forma- és mintavilágot alkalmazó csipke. A teljes egészében kézzel készített fehér lyukhímzést, a „pókhálózást” rendkívüli változatossága teszi egyedülállóvá. Nincs két egyforma munka. A höveji csipke így méltán lett első megyerikumunk és került be a Magyar Értéktárba is.

A kulturális és természeti örökséget egyaránt kedvelők számára rejtett kincseket tartogat a Rábaköz délkeleti vidéke. A Rába és Marcal folyók által közrefogott földsávban, a Rábára néző nyers téglahomlokzattal épült fel a 13. században a Szent Jakab premontrei prépostsági templom, amely ma Árpás település plébániatemploma. Külső jegyeit napjainkig változatlan formában megőrizte, s belseje is rejt érdekességet. A szomszéd településen, a valójában a Marcal partján fekvő Rábaszentmiklóson pedig egy szintén Árpád-korból fennmaradt, háromkaréjos körtemplom várja az értő szemű, ritka építészeti kincset becsülő kirándulókat. A két folyó közvetlen közelsége a természeti élményt is biztosítja.