Hazánk első műemlékvédelmi intézkedése Sopronhoz kapcsolódik
Sopronban található, és városunk főterének egyik látványossága az az épület, amely fennmaradását Magyarország első olyan rendelkezésének...
15 napja
Várostörténet
A soproni ház, ahol virágének született, s névadója is trubadúr volt
Sopron Fő terének egyik leglátványosabb épülete a Gambrinus-ház (Fő tér 3.). Az épület sok szempontból egyedülálló: itt működött a...
egy hónapja
Különleges kincs a belváros a szívében: a soproni Ó-Zsinagóga
A soproni történelmi belváros természeténél fogva némileg rejtett, ám annál különlegesebb kincse az Új utcában található középkori A zsidók soproni letelepedésének pontos időpontja nem ismert, az bizonyos, hogy az akkor Zsidó, ma Új utcában a 13. század végén 10-16 család telepedett le. A kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidók nem voltak igazán gazdag emberek, mégis 1300 körül felépítettek egy Közép-Európában szinte egyedülálló gótikus zsinagógát, mely Ó-Zsinagóga néven híresült el. A késő román és gótikus stílusjegyeket magán viselő épület volt a zsidó közösség zsinagógája, emellett imaház, gyűlésterem és iskola is volt egyben....
2 hónapja
Akikről a soproni kis Burg falai mesélnek
A Sopron Fő terén, a Templom utcai torkolatban álló és 4-es házszámot viselő középkori eredetű lakóház élénk színével és gazdag kialakítású...
2 hónapja
Fejezetek a soproni orsolyiták történetéből
A Szent Orsolya Rend soproni zárdájának alapítási szándékát egy bécsi jótevő asszony, özvegy Niggelné Gangl Mária jelentette be 1731-ben....
2 hónapja
A domonkosok Szent Júdás Tádé temploma Sopronban
A Széchenyi téren áll Sopron belvárosának egyetlen kéttornyú temploma, a domonkos templom. A forgalmas helyen álló épületet szokták...
4 hónapja
Fejezetek a soproni városszépítés történetéből
Ha városszépítésről beszélünk Sopronban, legtöbbeknek a Soproni Városszépítő Egyesület több mint 150 éves múltra visszatekintő áldozatos...
4 hónapja
Volt egyszer egy soproni szőnyeggyár
Kevesebb mint egy esztendő hiányzott ahhoz, hogy a soproniak körében leginkább Sotex néven emlegetett nagy múltú vállalat 2009-ben...
4 hónapja
Akik a sopronbánfalvi hősi temetőben alusszák örök álmukat
Sopronbánfalván az Alom-hegy nyugati oldalán, a Pálos-Karmelita kolostortól csupán néhány percnyi sétára fekszik hazánk egyik legszebb hősi temetője. A Kolostor-erdő árnyékában, a fák meghitt gyűrűjében csendesen és méltóságteljesen megbúvó sírkertben több mint 3200 katona, hadifogoly és civil áldozat nyugszik Európa számos nációjából. Az utolsó nagyobb létszámú temetkezések akkor történtek, amikor itt helyezték örök nyugalomra a hírhedt 1944. december 6-i soproni szőnyegbombázás polgári és katonai áldozatait. Ezután pár évtizedre szinte Hamupipőke-álomba merült a temető, aztán fokozatosan megkezdődött a sírok és a körülöttük lévő kert rendbetétele. A 2018-as átfogó rekonstrukció óta a bánfalvi Hősi temető az ország egyik legszebb emlékparkja a maga nemében.
4 hónapja
Volt egyszer egy Kereskedelmi Akadémia Sopronban
Soproni Kereskedelmi Akadémiáról hallva napjainkban valószínűleg nem sokan azonosítják ezt az oktatási intézményt a ma Soproni SZC Fáy András Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum néven a Teleki Pál utcában működő iskolával. Pedig az intézmény fordulatos múltja egészen az 1884-ig nyúlik vissza, amikor augusztus 1-jén a vallási és közoktatási miniszter kereskedelmi középiskola felállítását rendelte el Sopronban.
5 hónapja
Egy kiváló építész, akinek emlékezetét soproni munkái is méltón őrzik
1890 novemberében városunkban látta meg a napvilágot Füredi Oszkár. Építészként nemcsak Sopronban, hanem gyakorlatilag Közép-Európa-szerte tervezte máig ismert modern épületeit. Munkái rendkívül széles skálát ölelnek át: polgári villáktól mutatós többlakásos lakóházakon át munkásházakig, templomig; de tervezett emlékműveket is. Sopronban a Lőverektől a Koronázódombig és Brennbergbányáig megtalálható, változatos skálán mozgó alkotásai máig méltó módon őrzik emlékezetét. Munkásságának köszönhetően városunkban már az 1930-as évek elején, szinte párhuzamosan a fővárosi és nemzetközi folyamatokkal megjelent a letisztult Bauhaus stílusú építészet.
5 hónapja
Volt egyszer egy soproni vasöntöde
Sopron legendás ipari üzemeinek egyike az Ágfalvi úti vasöntöde. 90 évi fennállás után 2000 júliusában állították le az utolsó kemencét s zárta be kapuit a nagy múltú gyár. Fénykorában, az 1970-es és 1980-as években, Közép-Európa egyik legkorszerűbb üzemének számított a maga nemében, éves termelése a 9500 tonnát is megközelítette. Munkatársai közül sokan aktív részvevői voltak a város társadalmi, tudományos vagy éppen sport életének. Számos soproni őriz még ma is személyes vagy családi emlékeket a vállalat működésének évtizedeiből.
5 hónapja
Cukorgyárnak épült, fegyház lett belőle: fejezetek a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön történetéből
A Sopron környékén élők körében egyre népszerűbb a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönben havi rendszerességgel megtartott nyílt nap. Ekkor az érdeklődőknek lehetőségük nyílik biztonságos körülmények között bepillantást nyerni a kőhidai országutat hosszan kísérő, szögesdróttal és őrállással megerősített fal túloldalára. Érdemes nem csak az intézmény jelenét, egy a hétköznapitól eltérő valóságot megismerni; sok érdekességet rejt a létesítmény lassan 140 éves múltja is.
5 hónapja
Sopron evangélikus temetőinek fordulatos története
November 1-jén, mindenszentek napján nyitották meg 1886-ban a mai Balfi utcai evangélikus temetőt. Ma már kevesebben tudják, hogy ez előtt is volt az evangélikusoknak temetkezési helye Sopronban, mégpedig egészen a mai belváros közelében. 212 éven át használták e célra a Líceum mögötti, egyre nagyobbra bővített területet. Ennek az időszaknak az emlékét őrzi a mai temető központi emlékhelye, az áttelepített Gálffy kripta, egyben neves lelkészek nyughelye. E két helyszínen kívül is történtek temetkezések és kísérték érdekességek a temetők fennállását.
6 hónapja
A bencések Sopronban: nagyhírű gimnázium, egy különleges templom és rendház
A Szent Benedek-rend története Sopronnal 1802-től fonódott össze. Ebben az évben állította vissza II. Ferenc császár és király a bencés rend működését, és hazánkban tíz gimnázium vezetését bízta a szerzetesekre. A pannonhalmi bencések rövidesen átvették a soproni katolikus gimnázium irányítását, és beköltöztek az ekkor már 15 éve gazdátlanul álló ferences rendházba, használatba vették a Kecske- (korábbi Ferences) templomot. Áldásos tevékenységük azóta is nyomon követhető városunkban.
6 hónapja
Szellemi kulturális örökségünk: a selmeci-soproni diákhagyományok köre
A selmeci diákhagyományok eredete a Selmecbányán alapított Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatóihoz kötődik. Kezdetei a 18. század végére tehetők, kialakulásuk és fejlődésük folyamatosan zajlott a következő évszázadban. A hagyományok az intézmény 1919-es Sopronba költözése után is fennmaradtak, sőt újabb elemekkel bővültek. Így együtt képezik a selmeci-soproni diákhagyományok körét, amelyet a selmecbányai kötődésű felsőoktatási intézményekben a mai napig ápolnak, így a Soproni Egyetemen, a Miskolci Egyetemen, továbbá Dunaújváros és Székesfehérvár felsőoktatási intézményeiben is. A diákhagyományok összetartást kovácsolnak és bensőséges kapcsolatot teremtenek a felsőbbévesek és fiatalabb társaik között. 2014 szeptemberében a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia diákhagyományainak továbbélése a jogutód intézményekben felvételre került a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékre, és megyerikumként szerepelnek a Győr-Moson-Sopron vármegyei értéktárban is.
6 hónapja
Egy gyönyörű hely, egy különleges év: a soproni Bezerédj-palota, ahol 1840-ben történelmet írtak
A soproni Bezerédj-palota a történelmi belváros egyik legszebb rokokó palotája, ahol a reformkorban számos híresség megfordult. A Templom utca 6. alatti vörösre festett épület már távolról felhívja magára a figyelmet: nemcsak színe, de csodás rokokó homlokzati díszítése is vonzza a tekintetet. Nevét a Bezerédj családról kapta, akik 1833-ban vásárolták meg a házat. Az épület történetében az 1840. év különösen jelentős: február 18-án Liszt Ferenc a család vendégeként házi koncertet adott itt, melynek hírnevéhez egy váratlan esemény is hozzájárult. Március 17-én pedig itt született meg Bezerédj Pál, a magyarországi selyemhernyó-tenyésztés újjászervezője.
6 hónapja
A „béke katonája”: Gyóni Géza soproni emlékei
Így nyárutón egy szép tiszta reggelen a Deák téren sétálva a kelő nap sugarai megvilágítják és szinte kiemelik zöld környezetéből egy fázósan köpenyébe burkolódzó, sziklán támaszkodó magányos katonaalak szobrát. Lába előtt a talapzaton néhány szó, két tulajdonnév és egy évszám olvasható: „Véres harcok verték el hírét, / De csak a béke katonája volt”. Gyóni Géza, Krasznojarszk, 1917. Ki volt Gyóni Géza, és hogyan kapcsolódott élete Sopron városához?
7 hónapja
Nyári lakból kultúrpalota: fejezetek a Lenck-villa történetéből
2020-as újranyitása óta Sopron egyik ékköve, a város kulturális életének jelentős helyszíne lett a Lenck-villa és kertje. A Deák tér és a Csatkai Endre utca sarkán lévő telken emelkedő nyári lakot 1890–92 között építtette Lenck Emil soproni nagykereskedő. Fennállásának 130 esztendeje során a villa változatos események helyszínéül szolgált: gyertyafényes családi együttlétek, születés és halál, trónörökösi látogatás, múzeummá alakítás, csodáló látogatók, dicsőséges és viszontagságos évek egyaránt jellemezték fennállását.
9 hónapja
Sopron Cserkészkápolnája: emlékhely gyönyörű panorámával
Sopronbánfalván, a Szikla utca felett érdekes történelmi emlékhely található az 1930-as évekből. Az Alom-hegy oldalában bányászott bánfalvi kőfejtő tetején emelkedik a Cserkészkápolna. Az elnevezés az épület megépítésének kezdeményezőire és kivitelezőire, a soproni cserkészekre utal. Azoknak az emlékére emelték, akik az időszak gazdasági nehézségeiből fakadó reménytelenségük miatt e magaslatról a mélybe vetve magukat inkább az élet befejezését választották. Az építésének így szomorú oka volt, ám napjainkban a Soproni-hegység egyik ismert és nagyszerű panorámát biztosító kilátópontjaként is sokan felkeresik a kőfejtő tetején emelkedő kis kápolnát.
9 hónapja
Azok a híres lőveri villák
A hosszú, meleg nyári estéken, amikor a nap már nem tűz olyan erősen, bizony jól esik egy kicsit kimozdulni a Lőverek fáinak hűsítő árnyékába. Ezt már 19. századi eleink is így gondolták, ezért aki megtehette, vásárolt egy darab telket – azaz lővert – magának az erdő peremén, és az ottani gyümölcsösben, szelídgesztenyésben felhúzott kis faházikóban vészelte át a forró nyári napokat. A tehetősebbek hamarosan már szép, villaszerű, faverandás lakóépületeket is emeltek az erdők alatt, az Alsó-Lőverek erre a célra kiparcellázott részében. Napjainkban a Villa soron sétálva lehet gyönyörködni a 19-20. század fordulójának műemlékileg védett lőveri villáiban.
9 hónapja
Árvizek a soproni Ikván
A gyorsan érkező nyári vihar, a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék nemcsak napjainkban okoz gondot a Sopron természetes folyóvizein jelentkező jelentős áradásokkal, rosszabb esetben árvizekkel. A múltban sem volt ez másként. Egészen a 17. századtól kezdve maradtak fenn feljegyzések arról, milyen károkkal járt a nagymennyiségű csapadék érkezése városunkban. Különösen a belvároson is áthaladó Ikva folyó vízmennyiségének növekedése jelentett többször is csapást a környéken élők számára. Mindezt időnként teljesen más formában, mint ahogy azt ma elképzeljük.
9 hónapja
Az első nagy magyar dalárdaünnepély
1863. június 28–29. 160 éve rendezték meg Sopronban az első magyarországi országos dalártalálkozót. A kétnapos ünnepség nem csupán a város számára volt jelentős, hanem az ekkoriban kibontakozó dalármozgalom szempontjából is, még ha ezt – a sop-roniak nagy bánatára – sokáig nem is ismerték el.
9 hónapja
Lakos János és a magyar nyelvű színjátszás kezdetei Sopronban
A soproni színjátszás kezdeteiről, a húsvéti passiókról már 1412-ből fellelhetők adatok. 1716-tól német vándortársulatok lelkes előadásai követik egymást városunkban, a 18. század harmincas éveitől pedig rendszeresnek mondható színházi élet zajlik Sopronban. Természetesen németül. Magyar szó először 1792. április 30-án hangzik a nyilvános színpadról, amikor az evangélikus líceum diákjai előadták Lakos János Hunyadi László című drámáját. Báró Lakos János író, tábornok, a Líceumi Magyar Társaság egyik alapítója, a magyar nyelvű soproni színjátszás megteremtője 180 évvel ezelőtt, 1843. június 28-án, Eszéken hunyt el.
10 hónapja
Lőver fürdő, Erdei forrásfürdő, Nagyuszoda… - avagy hol frissültek eleink Sopronban?
A forró nyári napok beköszöntével a soproniaknak és a város vendégeinek egyik legkedvesebb pihenőhelye a Lőver körút mellett elterülő Lőver fürdő. Az itteni felüdülést a fenyvesekkel övezett, békés, zöld környezet teszi még vonzóbbá. A soproniaknak már a 19. század derekán is volt lehetőségük a város határain belül fürdőzésbe menekülni nagy hőség idején. Az első uszodák azonban még egészen máshol helyezkedtek el Sopronban.
10 hónapja
„Sopronba vezetett utam, hogy aztán végképp itt is maradjak…”
Az idézet id. Storno Ferenc naplójából származik, aki ugyan nem városunkban látta meg a napvilágot, de élete egy véletlen folytán örökre Sopronhoz kapcsolódott. Kéményseprőinasként érkezett, ám szorgalmának, tehetségének, kitartásának köszönhetően hamarosan iparművészeti tárgyak tervezőjeként, restaurátorként, művészként és műgyűjtőként ismerte őt meg ország-világ. Egykori, főtéri lakása és gyűjteménye évtizedek óta múzeumként vonzza a látogatók sokaságát, és éppen a napokban nyitotta meg újra kapuit a Múzeumnegyed részeként.
10 hónapja
De kik is voltak a soproni Fabriciusok?
Fő terünk palotái közül nemesen egyszerű, elegáns fehér homlokzatával, két emeletet átfogó zárt erkélyével, hangsúlyos szemöldökpárkányaival hívja fel magára a figyelmet a 6. számú épület. A római alapokon nyugvó ház névadója a Felvidékről elszármazott Fabricius-család, melynek tagjai a 19. század folyamán beírták nevüket Sopron történelmébe és kultúrtörténetébe egyaránt. De maga a lakóház is gazdag múlttal büszkélkedhet.
egy éve
Soproni Lőver szálló, Lőver penzió, Fenyves szálló… hogy is volt ez?
A soproni Lőverek területe a 19. század végétől kezdve egyre népszerűbbé vált a városba látogatók és a turisták köreiben. Ezzel együtt növekedett az igény a csendes, jó levegőjű, erdős városrészben szállás, vendéglátás igénybevételére is. Elsősorban a város és a 20. század elején megalakult turistaegyesület, esetenként egy-egy magánszemély kezdeményezésére meg is kezdődött alkalmas kiszolgáló létesítmények, így szállók, panziók építése. Az elkészült intézmények között természetesen népszerű volt a rendkívül „soproniasan” hangzó Lőver, Löver, netán Fenyves elnevezés használata, amelyikből az elmúlt évszázad során több is volt, ám eltérő helyszíneken.
egy éve
Egy mesés palota Sopron Fő terén
A Tűztorony közvetlen szomszédságában emelkedik a Storno-ház, elismerten Sopron egyik legszebb műemléke. A Fő tér arculatát meghatározó, számos szépen kidolgozott részletével szemet gyönyörködtető kétemeletes barokk saroképületet az utolsó tulajdonosok után szokás Storno-háznak nevezni. Stornoékat megelőzően is számos birtokosa volt már az épületnek – így például Festetics Pál, akinek köszönhetően a mai külsejét és méreteit kapta; emellett több ismert személy fordult meg falai között: vendégeskedett itt Mátyás király és Liszt Ferenc, utóbbi nem is egyszer.
egy éve
Pihenőkeresztek – a középkor különleges soproni emlékei
Városunk több, középkorból származó pihenőkereszttel büszkélkedhet. Régi idők különleges emlékei ezek, amikor a település fényei még nem jelezték messziről a sötétség időszakában érkezőknek Sopron elhelyezkedését és kapuit. A keresztek lámpással kivilágítva a kereskedők, vándorok, zarándokok számára adtak útbaigazítást; mécsvilágukkal már messziről észrevehetően jelezték az irányt a kereskedőváros kapui felé. Alattuk a megfáradt utazók akár meg is pihenhettek. Sopronban három lámpásos kőkereszt maradt fenn a város határaiból, továbbá egy zarándokkereszt. Ezekből kettő még ma is az eredeti helyén áll.
egy éve
A soproni „Szürkék” temploma
A soproni Táncsics utcai templom hivatalos neve az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Szeplőtelen Fogantatás (Jézus Szíve) temploma, ám a helyiek mindmáig leginkább a „Szürkék” templomaként ismerik, emlegetik. Az imaház létrejötte az Isteni Megváltó Leányai Kongregáció nővéreinek tevékenysége nyomán valósult meg, akik 1863 májusában érkeztek Bécsből Sopronba. Rövidesen a helyi oktatásból is egyre hangsúlyosabban kivették részüket. Egykori iskolaépületeik a szomszédos Ferenczy János utcában ma is képzés céljait szolgálják.
egy éve
A soproni Caesar-ház titkai
Szemet gyönyörködtető városi palota foglalja el Sopron óvárosában terjedelmesen elnyúlva a Hátsókapu és az Orsolya tér sarkát. A középkori eredetű, egyemeletes barokk lakóház számos különleges, időnként bizarr esemény szemtanúja volt sok évszázados fennállása során. Hajtottak végre halálos ítéletet zárt udvarán, választottak nádort stukkódíszes sarokszobájában, különleges emberek élték szobáiban mindennapjaikat, és működött emeletén felsőbb leányiskola is. A Caesar-ház ma is Sopron legismertebb műemlékei közé tartozik, és izgalmas látnivalókat kínál az érdeklődőknek.
egy éve
Fejezetek a soproni színház múltjából
Sopron kiemelkedő nevezetességei közé tartozik a Soproni Petőfi Színház. A 20. század elejéről származó épület látványával uralja a szintén neves költőnkről, Petőfiről elnevezett teret. Volt egy 19. század közepi elődje is ugyanezen a helyen, de Sopron színháztörténete ennél jóval hosszabb múlttal büszkélkedhet. A város első kőszínháza 1769-ben kezdte meg működését, az ország második ilyen létesítményeként.
egy éve
Sopron város idegenforgalmi értékeinek első hírnöke: Bredeczky Sámuel
Bredeczky Sámuel 251 évvel ezelőtt született Jakabvágáson, 1798-tól Sopronban tanított. Szabadidejében ásványokat gyűjtött a soproni hegyekben. Alapvető tanulmányt írt Brennbergről, és Sopronban adta ki első topográfiai zsebkönyvét (Topographisches Taschenbuch). 1809-ben megjelent Úti megfigyelések Magyarországról és Galíciáról című kötetében Sopron tájainak szépségeit is örökíti meg. A soproni líceumi tanár és földrajztudós maradandó értékű műveket alkotott, amelyek a topográfusok, történészek és pedagógusok számára egyaránt figyelemreméltóak, de tudományos tevékenysége mellett - szuperintendensként - a galíciai evangélikus egyház egyik megteremtője is volt.
egy éve
Egy impozáns iskolaépület a Deák tér sarkán
Sopron kitavasziasodó zöld területén, a Deák téren sétálva, a házak sorából reprezentatív méretével és harmóniát sugárzó homlokzatával kitűnik az Erzsébet utca sarkán, elkerített kertben emelkedő 32-es számú épület. A palotaszerű ház neves építészünk, Hauszmann Alajos tervei szerint készült el 1886-ban kifejezetten iskola - mégpedig az első soproni felsőbb leányiskola - céljaira, ennek megfelelően kialakított külső és belső tervrajz alapján. Fennállása során mindig is oktatási intézménynek adott otthont, ám hogy éppen kik és mit tanulhattak benne, az igencsak változatosan alakult az idők folyamán.
egy éve
Arany szarvasból Pannonia Hotel: fejezetek egy legendás szálló múltjából
A soproni Várkerület utcaképének meghatározó eleme a Pannonia Hotel hangulatában némileg a bécsi Ringstrasse épületeit idéző homlokzata. A szálló és elődje, az Arany szarvas fogadó évszázadokon keresztül szolgált szállásul és étkezési helyül a Sopronba látogatóknak. Változatos történelme során többször leégett, de mindannyiszor helyreállították. Számos érdekes történet kapcsolódik a közel 350 esztendős fennállásához.
egy éve
Sopronbánfalva különleges ódon kincse, a Mária Magdolna-templom
A sopronbánfalvi Mária Magdolna-templom városunk és környékünk egyik legrégebbi és legértékesebb, 12. századból származó katolikus szakrális emléke. Országosan is a magyar kora gótikus építészet legszebb, legbájosabb emlékei között tartják nyilván. Ugyan először csak 1397-ben említik, de biztosan 1291 előtt épült, nagy valószínűséggel még a 12. században. Erről tanúskodik a szentélyt a hajóhoz kapcsoló diadalív belső oldalán feltárt 12. század végi falfestmény is, mely bizonyosan az egyik legősibb hazánkban fennmaradt alkotás a maga nemében. A tudományos tények mellett pedig nem elhanyagolandó az a bensőséges élmény, melyet az ódon kerítéssel óvott kis zöld kertben emelkedő kecses, tornyos épület nyúlt az arra elhaladónak.
egy éve
Kern Tóbiás, a soproni mesélő utcaseprő
Kern Tóbiás néhány év híján két évszázada született, egy városi utcaseprő volt, akinek sohasem adatott meg az a szerencse, hogy írni-olvasni tanulhasson, de fejből kb. 130 mesét tudott elmondani. Tulajdonképpen a véletlennek volt köszönhető, hogy Bünker János Rajnárd soproni evangélikus tanító Tóbiásra rátalált. Bünker a mesemondó német heanz / hianz dialektusban elhangzott történeteit, meséit tíz éven keresztül hallgatta, lejegyezte, majd 1906-ban gyűjteményes kötetben kiadta. Így Kern Tóbiás, a „soproni analfabéta mesefa” értékes nyelvi örökséget hagyott hátra.
egy éve
A soproni templom, mely a II. világháború alatt született
A belvárostól nem messze, a Kurucdomb alján ízléses modern templom áll virágoktól színes, kellemes zöld park peremén. A lakosság összefogásával felépült, és első királyunk, Szent István tiszteletére avatott imaház 33 méter magas tornya 1940 óta része a domb panorámájának. A vasbeton szerkezetű épület letisztult formái szinte Itáliába repítik a szemlélőt. A kivitelezési munkálatokat Rosenstingl Antal soproni építészmérnök irányította, és belső kialakítása is számos helyi művész keze munkáját dicséri: Sterbenz Károly festőművész készítette a magyar történelem középkori szentjeit ábrázoló freskókat, a főoltár mészkő domborműveit pedig Szakál Ernő és Stöckert Károly szobrászművészek faragták ki.
egy éve