Hillebrand Vince – a soproni gyáros, aki számos módon öregbítette Sopron hírnevét
A Várkerületen járva, a Széchenyi tér közelében, a 85-ös számú épület homlokzatán a csinos vasrácsos erkély felett egy felirat hirdeti...
23 napja
Várostörténet
Muck Endre, a "soproni erdők atyja”
Muck Endre (1851-1925) erdész, helyettes erdőmester, majd erdőgondnok sokat tett azért, hogy a soproni erdők arculata és erdőgazdálkodása Meghatározó szerepe volt a Soproni Városszépítő Egyesület és a Dunántúli Turista Egyesület környékbeli tervének kialakításában. Számos utat épített az erdőkben, útjelzőkkel látta el ezeket, elkészítette a szükséges térképeket, amelyek a Romwalter Károly kiadásában megjelent útikalauz mellékleteként kerültek a turisták kezébe....
egy hónapja
Ki volt Braun Nándor, a Nándor-magaslat névadója?
„Ahogy ma csendül fel a vidám dal annak a tiszteletére, aki ezt a gyönyörű helyet létesítette, ugyanúgy fogja száz év múlva unokáink...
egy hónapja
Sopron városházái régen és ma
Sopron Fő terén 1497 óta áll városháza. Az ekkor kinevezett épület azonban nem azonos a maival, és nem is az első ilyen célú létesítmény...
egy hónapja
Sopron ikonikus épülete: a „Liszt”
Hivatalosan Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ, ám nemigen akad soproni, aki ne csak így emlegetné: a „Liszt”. Jellegzetes A hatalmas, neoreneszánsz Széchenyi téri palotát 1872-ben emelték a bécsi Wächtler Lajos tervei nyomán. A várfal egy nagy rondelláját bontották le, így teremtettek helyet a belváros peremén, méltó környezetben az épületnek. Hivatalos főhomlokzata a bejárati rész előtt kialakított Liszt Ferenc térre nyílik; de talán ennél is jobban benne van a köztudatban a Széchenyi térre néző homlokzat, melynek elrendezése a Magyar Tudományos Akadémiáét követi. Elkészülte után a Kaszinó Egyesület költözött a házba, az ünnepélyes megnyitásra 1873 januárjában került sor. Ettől kezdve mai fogalmaink szerint valódi közösségi térként szolgálta az épület a soproniakat. Nagyhírű bálok, hangversenyek, rendezvények széles körét fogadta be. Dísztermében fellépett többek között Liszt Ferenc, Goldmark Károly, Bartók Béla és Lehár Ferenc is. A Frankenburg Irodalmi Kör szervezésében megfordult a falai között Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Móricz Zsigmond és a magyar irodalomtörténet számos más jelentős alakja. 1896-ban itt tartották a város első mozielőadását....
2 hónapja
Egy különleges soproni magángyűjtemény, melyben máig ott élnek a leszármazottak
Sopron megbecsült értékei közé tartoznak az úgynevezett historikus magángyűjtemények. A városban a műgyűjtés több évszázados múltra...
3 hónapja
Hazánk első műemlékvédelmi intézkedése Sopronhoz kapcsolódik
Sopronban található, és városunk főterének egyik látványossága az az épület, amely fennmaradását Magyarország első olyan rendelkezésének...
4 hónapja
A soproni ház, ahol virágének született, s névadója is trubadúr volt
Sopron Fő terének egyik leglátványosabb épülete a Gambrinus-ház (Fő tér 3.). Az épület sok szempontból egyedülálló: itt működött a...
4 hónapja
Akikről a soproni kis Burg falai mesélnek
A Sopron Fő terén, a Templom utcai torkolatban álló és 4-es házszámot viselő középkori eredetű lakóház élénk színével és gazdag kialakítású homlokzatával irányítja magára az arra járó figyelmét. Homlokzatának részletei letűnt korok emlékét hordozzák. Kevéssé ismert, hogy a házat az utolsó tulajdonos család után Kossow-háznak is szokás nevezni. Falai között a 17. századtól kezdve polgármesterek és nemesi családok éltek, köztük a Széchenyiek is. Vendégeik között pedig nem egy koronás fő, nemes hadvezér szerepelt az évszázadok folyamán. Az itt megszállt előkelő vendégekre utalva szokták az épületet a bécsi Hofburg mintájára kis Burgként is emlegetni.
5 hónapja
Fejezetek a soproni orsolyiták történetéből
A Szent Orsolya Rend soproni zárdájának alapítási szándékát egy bécsi jótevő asszony, özvegy Niggelné Gangl Mária jelentette be 1731-ben. Ekkor az orsolyitáknak hat magyar városban működött zárdája és leánynevelő iskolája. Terve 1746-ra valósult meg. Alapítólevelét maga Mária Terézia hagyta jóvá, aki később Sopronban járva részt vett egy szentmisén az orsolyiták templomában. A soproni kedvesnővérek az 1860-as években Handler Nándor tervei alapján építtették fel a neogótikus épülethármast, mely azóta is a soproni belváros legszebb díszei közé tartozik: középen magasba tör a Szeplőtelen Fogantatás-templom 30 méteres tornya, két oldalán az apácák egykori zárdaépülete, illetve az impozáns iskolaépület emelkedik. Az együttes fontos szerepet játszik a magyar historikus építészetben, hiszen a kevésbé pontos gótikus elemeket itt szigorúbb megformálás váltotta fel és ebben a legelsők közé tartozott Közép-Európában.
5 hónapja
A domonkosok Szent Júdás Tádé temploma Sopronban
A Széchenyi téren áll Sopron belvárosának egyetlen kéttornyú temploma, a domonkos templom. A forgalmas helyen álló épületet szokták emiatt a soproniak kedveskedve „kétágúként” is emlegetni. Ugyanakkor azt talán kevesebben tudják a templomról, hogy hivatalos elnevezése Szent Júdás Tádé-templom. Alapkőletétele a 18. század elejéhez kapcsolódik, de a domonkosok már ennél korábban letelepedtek városunkban; a magyar domonkos rendtartomány pedig 2021-ben ünnepelte fennállásának 800. évfordulóját.
7 hónapja
Fejezetek a soproni városszépítés történetéből
Ha városszépítésről beszélünk Sopronban, legtöbbeknek a Soproni Városszépítő Egyesület több mint 150 éves múltra visszatekintő áldozatos munkája jut az eszébe. A városszépítés kérdéskörének kezelése pedig még az egyesület létrejötténél is jóval régebbi múltra, illetve mai tevékenységénél átfogóbb értelmezésre tekint vissza. A középkorban, kora újkorban ide tartozott a köztisztaság, az utcák burkolásának kérdése; majd következett a zöld területek tudatos létrehozása, gondozása és a ma műemlékvédelemnek nevezett tevékenység. Később a 19. századtól közterek létrehozása és parkosítása; díszítésükre szobrok és szökőkutak állítása, emléktáblák elhelyezése; lőveri turistautak és kilátók építése, a város turisztikai propagálása és soproni képeslapok kiadása is a városszépítők tevékenységei közé tartozott.
7 hónapja
Volt egyszer egy soproni szőnyeggyár
Kevesebb mint egy esztendő hiányzott ahhoz, hogy a soproniak körében leginkább Sotex néven emlegetett nagy múltú vállalat 2009-ben megünnepelhesse alapításának 100. évét. Az üzem, amelyet nemcsak a hazai, de a nemzetközi piacon is elismertek, alapításától egészen az 1980-as évekig számos sikert ért el. Emellett működése éveiben dolgozói számára olyan környezetet és közösséget teremtett, mely példaértékű azóta is. Neve hozzá nőtt a város legendás szórakozóhelyéhez, az Ady Endre úti kultúrház épületéhez, sok soproni máig e néven emlegeti.
7 hónapja
Jótékony adakozóknak köszönhetően született soproni iskolák
Városunkban jelentős múltra visszatekintően működnek olyan segítő jellegű oktatási intézmények, melyek alapítása egy-egy helyi vagy Sopronhoz kötődő környékbeli ember segítő szándékának és adományának eredményeképpen valósulhatott meg. Ezek közé tartozik a jelenleg Tóth Antal Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat néven működő intézmény, mely az elmúlt napokban ünnepelte fennállásnak 120. évfordulóját és a Doborjáni Ferenc EGYMI, vagy ahogy a helyiek emlegetik, az Erdei iskola. Utóbbi azon a telken működik, melyet Sopron világhírű sebészprofesszora, dr. Manninger Vilmos adományozott 1917-ben, névadója pedig a kiváló pedagógus Doborjáni Ferenc. A mai intézmény pedig azért is különleges, mert eredetileg két különálló iskolából jött létre.
7 hónapja
Akik a sopronbánfalvi hősi temetőben alusszák örök álmukat
Sopronbánfalván az Alom-hegy nyugati oldalán, a Pálos-Karmelita kolostortól csupán néhány percnyi sétára fekszik hazánk egyik legszebb hősi temetője. A Kolostor-erdő árnyékában, a fák meghitt gyűrűjében csendesen és méltóságteljesen megbúvó sírkertben több mint 3200 katona, hadifogoly és civil áldozat nyugszik Európa számos nációjából. Az utolsó nagyobb létszámú temetkezések akkor történtek, amikor itt helyezték örök nyugalomra a hírhedt 1944. december 6-i soproni szőnyegbombázás polgári és katonai áldozatait. Ezután pár évtizedre szinte Hamupipőke-álomba merült a temető, aztán fokozatosan megkezdődött a sírok és a körülöttük lévő kert rendbetétele. A 2018-as átfogó rekonstrukció óta a bánfalvi Hősi temető az ország egyik legszebb emlékparkja a maga nemében.
8 hónapja
Volt egyszer egy Kereskedelmi Akadémia Sopronban
Soproni Kereskedelmi Akadémiáról hallva napjainkban valószínűleg nem sokan azonosítják ezt az oktatási intézményt a ma Soproni SZC Fáy András Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum néven a Teleki Pál utcában működő iskolával. Pedig az intézmény fordulatos múltja egészen az 1884-ig nyúlik vissza, amikor augusztus 1-jén a vallási és közoktatási miniszter kereskedelmi középiskola felállítását rendelte el Sopronban.
8 hónapja
Egy kiváló építész, akinek emlékezetét soproni munkái is méltón őrzik
1890 novemberében városunkban látta meg a napvilágot Füredi Oszkár. Építészként nemcsak Sopronban, hanem gyakorlatilag Közép-Európa-szerte tervezte máig ismert modern épületeit. Munkái rendkívül széles skálát ölelnek át: polgári villáktól mutatós többlakásos lakóházakon át munkásházakig, templomig; de tervezett emlékműveket is. Sopronban a Lőverektől a Koronázódombig és Brennbergbányáig megtalálható, változatos skálán mozgó alkotásai máig méltó módon őrzik emlékezetét. Munkásságának köszönhetően városunkban már az 1930-as évek elején, szinte párhuzamosan a fővárosi és nemzetközi folyamatokkal megjelent a letisztult Bauhaus stílusú építészet.
8 hónapja
Volt egyszer egy soproni vasöntöde
Sopron legendás ipari üzemeinek egyike az Ágfalvi úti vasöntöde. 90 évi fennállás után 2000 júliusában állították le az utolsó kemencét s zárta be kapuit a nagy múltú gyár. Fénykorában, az 1970-es és 1980-as években, Közép-Európa egyik legkorszerűbb üzemének számított a maga nemében, éves termelése a 9500 tonnát is megközelítette. Munkatársai közül sokan aktív részvevői voltak a város társadalmi, tudományos vagy éppen sport életének. Számos soproni őriz még ma is személyes vagy családi emlékeket a vállalat működésének évtizedeiből.
8 hónapja
Cukorgyárnak épült, fegyház lett belőle: fejezetek a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön történetéből
A Sopron környékén élők körében egyre népszerűbb a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönben havi rendszerességgel megtartott nyílt nap. Ekkor az érdeklődőknek lehetőségük nyílik biztonságos körülmények között bepillantást nyerni a kőhidai országutat hosszan kísérő, szögesdróttal és őrállással megerősített fal túloldalára. Érdemes nem csak az intézmény jelenét, egy a hétköznapitól eltérő valóságot megismerni; sok érdekességet rejt a létesítmény lassan 140 éves múltja is.
9 hónapja
Sopron evangélikus temetőinek fordulatos története
November 1-jén, mindenszentek napján nyitották meg 1886-ban a mai Balfi utcai evangélikus temetőt. Ma már kevesebben tudják, hogy ez előtt is volt az evangélikusoknak temetkezési helye Sopronban, mégpedig egészen a mai belváros közelében. 212 éven át használták e célra a Líceum mögötti, egyre nagyobbra bővített területet. Ennek az időszaknak az emlékét őrzi a mai temető központi emlékhelye, az áttelepített Gálffy kripta, egyben neves lelkészek nyughelye. E két helyszínen kívül is történtek temetkezések és kísérték érdekességek a temetők fennállását.
9 hónapja
A bencések Sopronban: nagyhírű gimnázium, egy különleges templom és rendház
A Szent Benedek-rend története Sopronnal 1802-től fonódott össze. Ebben az évben állította vissza II. Ferenc császár és király a bencés rend működését, és hazánkban tíz gimnázium vezetését bízta a szerzetesekre. A pannonhalmi bencések rövidesen átvették a soproni katolikus gimnázium irányítását, és beköltöztek az ekkor már 15 éve gazdátlanul álló ferences rendházba, használatba vették a Kecske- (korábbi Ferences) templomot. Áldásos tevékenységük azóta is nyomon követhető városunkban.
9 hónapja
Szellemi kulturális örökségünk: a selmeci-soproni diákhagyományok köre
A selmeci diákhagyományok eredete a Selmecbányán alapított Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatóihoz kötődik. Kezdetei a 18. század végére tehetők, kialakulásuk és fejlődésük folyamatosan zajlott a következő évszázadban. A hagyományok az intézmény 1919-es Sopronba költözése után is fennmaradtak, sőt újabb elemekkel bővültek. Így együtt képezik a selmeci-soproni diákhagyományok körét, amelyet a selmecbányai kötődésű felsőoktatási intézményekben a mai napig ápolnak, így a Soproni Egyetemen, a Miskolci Egyetemen, továbbá Dunaújváros és Székesfehérvár felsőoktatási intézményeiben is. A diákhagyományok összetartást kovácsolnak és bensőséges kapcsolatot teremtenek a felsőbbévesek és fiatalabb társaik között. 2014 szeptemberében a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia diákhagyományainak továbbélése a jogutód intézményekben felvételre került a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékre, és megyerikumként szerepelnek a Győr-Moson-Sopron vármegyei értéktárban is.
9 hónapja
Egy gyönyörű hely, egy különleges év: a soproni Bezerédj-palota, ahol 1840-ben történelmet írtak
A soproni Bezerédj-palota a történelmi belváros egyik legszebb rokokó palotája, ahol a reformkorban számos híresség megfordult. A Templom utca 6. alatti vörösre festett épület már távolról felhívja magára a figyelmet: nemcsak színe, de csodás rokokó homlokzati díszítése is vonzza a tekintetet. Nevét a Bezerédj családról kapta, akik 1833-ban vásárolták meg a házat. Az épület történetében az 1840. év különösen jelentős: február 18-án Liszt Ferenc a család vendégeként házi koncertet adott itt, melynek hírnevéhez egy váratlan esemény is hozzájárult. Március 17-én pedig itt született meg Bezerédj Pál, a magyarországi selyemhernyó-tenyésztés újjászervezője.
9 hónapja
A „béke katonája”: Gyóni Géza soproni emlékei
Így nyárutón egy szép tiszta reggelen a Deák téren sétálva a kelő nap sugarai megvilágítják és szinte kiemelik zöld környezetéből egy fázósan köpenyébe burkolódzó, sziklán támaszkodó magányos katonaalak szobrát. Lába előtt a talapzaton néhány szó, két tulajdonnév és egy évszám olvasható: „Véres harcok verték el hírét, / De csak a béke katonája volt”. Gyóni Géza, Krasznojarszk, 1917. Ki volt Gyóni Géza, és hogyan kapcsolódott élete Sopron városához?
10 hónapja
Nyári lakból kultúrpalota: fejezetek a Lenck-villa történetéből
2020-as újranyitása óta Sopron egyik ékköve, a város kulturális életének jelentős helyszíne lett a Lenck-villa és kertje. A Deák tér és a Csatkai Endre utca sarkán lévő telken emelkedő nyári lakot 1890–92 között építtette Lenck Emil soproni nagykereskedő. Fennállásának 130 esztendeje során a villa változatos események helyszínéül szolgált: gyertyafényes családi együttlétek, születés és halál, trónörökösi látogatás, múzeummá alakítás, csodáló látogatók, dicsőséges és viszontagságos évek egyaránt jellemezték fennállását.
egy éve
Sopron Cserkészkápolnája: emlékhely gyönyörű panorámával
Sopronbánfalván, a Szikla utca felett érdekes történelmi emlékhely található az 1930-as évekből. Az Alom-hegy oldalában bányászott bánfalvi kőfejtő tetején emelkedik a Cserkészkápolna. Az elnevezés az épület megépítésének kezdeményezőire és kivitelezőire, a soproni cserkészekre utal. Azoknak az emlékére emelték, akik az időszak gazdasági nehézségeiből fakadó reménytelenségük miatt e magaslatról a mélybe vetve magukat inkább az élet befejezését választották. Az építésének így szomorú oka volt, ám napjainkban a Soproni-hegység egyik ismert és nagyszerű panorámát biztosító kilátópontjaként is sokan felkeresik a kőfejtő tetején emelkedő kis kápolnát.
egy éve
Azok a híres lőveri villák
A hosszú, meleg nyári estéken, amikor a nap már nem tűz olyan erősen, bizony jól esik egy kicsit kimozdulni a Lőverek fáinak hűsítő árnyékába. Ezt már 19. századi eleink is így gondolták, ezért aki megtehette, vásárolt egy darab telket – azaz lővert – magának az erdő peremén, és az ottani gyümölcsösben, szelídgesztenyésben felhúzott kis faházikóban vészelte át a forró nyári napokat. A tehetősebbek hamarosan már szép, villaszerű, faverandás lakóépületeket is emeltek az erdők alatt, az Alsó-Lőverek erre a célra kiparcellázott részében. Napjainkban a Villa soron sétálva lehet gyönyörködni a 19-20. század fordulójának műemlékileg védett lőveri villáiban.
egy éve
Árvizek a soproni Ikván
A gyorsan érkező nyári vihar, a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék nemcsak napjainkban okoz gondot a Sopron természetes folyóvizein jelentkező jelentős áradásokkal, rosszabb esetben árvizekkel. A múltban sem volt ez másként. Egészen a 17. századtól kezdve maradtak fenn feljegyzések arról, milyen károkkal járt a nagymennyiségű csapadék érkezése városunkban. Különösen a belvároson is áthaladó Ikva folyó vízmennyiségének növekedése jelentett többször is csapást a környéken élők számára. Mindezt időnként teljesen más formában, mint ahogy azt ma elképzeljük.
egy éve
Az első nagy magyar dalárdaünnepély
1863. június 28–29. 160 éve rendezték meg Sopronban az első magyarországi országos dalártalálkozót. A kétnapos ünnepség nem csupán a város számára volt jelentős, hanem az ekkoriban kibontakozó dalármozgalom szempontjából is, még ha ezt – a sop-roniak nagy bánatára – sokáig nem is ismerték el.
egy éve
Lakos János és a magyar nyelvű színjátszás kezdetei Sopronban
A soproni színjátszás kezdeteiről, a húsvéti passiókról már 1412-ből fellelhetők adatok. 1716-tól német vándortársulatok lelkes előadásai követik egymást városunkban, a 18. század harmincas éveitől pedig rendszeresnek mondható színházi élet zajlik Sopronban. Természetesen németül. Magyar szó először 1792. április 30-án hangzik a nyilvános színpadról, amikor az evangélikus líceum diákjai előadták Lakos János Hunyadi László című drámáját. Báró Lakos János író, tábornok, a Líceumi Magyar Társaság egyik alapítója, a magyar nyelvű soproni színjátszás megteremtője 180 évvel ezelőtt, 1843. június 28-án, Eszéken hunyt el.
egy éve
Lőver fürdő, Erdei forrásfürdő, Nagyuszoda… - avagy hol frissültek eleink Sopronban?
A forró nyári napok beköszöntével a soproniaknak és a város vendégeinek egyik legkedvesebb pihenőhelye a Lőver körút mellett elterülő Lőver fürdő. Az itteni felüdülést a fenyvesekkel övezett, békés, zöld környezet teszi még vonzóbbá. A soproniaknak már a 19. század derekán is volt lehetőségük a város határain belül fürdőzésbe menekülni nagy hőség idején. Az első uszodák azonban még egészen máshol helyezkedtek el Sopronban.
egy éve
„Sopronba vezetett utam, hogy aztán végképp itt is maradjak…”
Az idézet id. Storno Ferenc naplójából származik, aki ugyan nem városunkban látta meg a napvilágot, de élete egy véletlen folytán örökre Sopronhoz kapcsolódott. Kéményseprőinasként érkezett, ám szorgalmának, tehetségének, kitartásának köszönhetően hamarosan iparművészeti tárgyak tervezőjeként, restaurátorként, művészként és műgyűjtőként ismerte őt meg ország-világ. Egykori, főtéri lakása és gyűjteménye évtizedek óta múzeumként vonzza a látogatók sokaságát, és éppen a napokban nyitotta meg újra kapuit a Múzeumnegyed részeként.
egy éve
De kik is voltak a soproni Fabriciusok?
Fő terünk palotái közül nemesen egyszerű, elegáns fehér homlokzatával, két emeletet átfogó zárt erkélyével, hangsúlyos szemöldökpárkányaival hívja fel magára a figyelmet a 6. számú épület. A római alapokon nyugvó ház névadója a Felvidékről elszármazott Fabricius-család, melynek tagjai a 19. század folyamán beírták nevüket Sopron történelmébe és kultúrtörténetébe egyaránt. De maga a lakóház is gazdag múlttal büszkélkedhet.
egy éve
Soproni Lőver szálló, Lőver penzió, Fenyves szálló… hogy is volt ez?
A soproni Lőverek területe a 19. század végétől kezdve egyre népszerűbbé vált a városba látogatók és a turisták köreiben. Ezzel együtt növekedett az igény a csendes, jó levegőjű, erdős városrészben szállás, vendéglátás igénybevételére is. Elsősorban a város és a 20. század elején megalakult turistaegyesület, esetenként egy-egy magánszemély kezdeményezésére meg is kezdődött alkalmas kiszolgáló létesítmények, így szállók, panziók építése. Az elkészült intézmények között természetesen népszerű volt a rendkívül „soproniasan” hangzó Lőver, Löver, netán Fenyves elnevezés használata, amelyikből az elmúlt évszázad során több is volt, ám eltérő helyszíneken.
egy éve
Egy mesés palota Sopron Fő terén
A Tűztorony közvetlen szomszédságában emelkedik a Storno-ház, elismerten Sopron egyik legszebb műemléke. A Fő tér arculatát meghatározó, számos szépen kidolgozott részletével szemet gyönyörködtető kétemeletes barokk saroképületet az utolsó tulajdonosok után szokás Storno-háznak nevezni. Stornoékat megelőzően is számos birtokosa volt már az épületnek – így például Festetics Pál, akinek köszönhetően a mai külsejét és méreteit kapta; emellett több ismert személy fordult meg falai között: vendégeskedett itt Mátyás király és Liszt Ferenc, utóbbi nem is egyszer.
egy éve
Pihenőkeresztek – a középkor különleges soproni emlékei
Városunk több, középkorból származó pihenőkereszttel büszkélkedhet. Régi idők különleges emlékei ezek, amikor a település fényei még nem jelezték messziről a sötétség időszakában érkezőknek Sopron elhelyezkedését és kapuit. A keresztek lámpással kivilágítva a kereskedők, vándorok, zarándokok számára adtak útbaigazítást; mécsvilágukkal már messziről észrevehetően jelezték az irányt a kereskedőváros kapui felé. Alattuk a megfáradt utazók akár meg is pihenhettek. Sopronban három lámpásos kőkereszt maradt fenn a város határaiból, továbbá egy zarándokkereszt. Ezekből kettő még ma is az eredeti helyén áll.
egy éve
A soproni „Szürkék” temploma
A soproni Táncsics utcai templom hivatalos neve az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Szeplőtelen Fogantatás (Jézus Szíve) temploma, ám a helyiek mindmáig leginkább a „Szürkék” templomaként ismerik, emlegetik. Az imaház létrejötte az Isteni Megváltó Leányai Kongregáció nővéreinek tevékenysége nyomán valósult meg, akik 1863 májusában érkeztek Bécsből Sopronba. Rövidesen a helyi oktatásból is egyre hangsúlyosabban kivették részüket. Egykori iskolaépületeik a szomszédos Ferenczy János utcában ma is képzés céljait szolgálják.
egy éve
A soproni Caesar-ház titkai
Szemet gyönyörködtető városi palota foglalja el Sopron óvárosában terjedelmesen elnyúlva a Hátsókapu és az Orsolya tér sarkát. A középkori eredetű, egyemeletes barokk lakóház számos különleges, időnként bizarr esemény szemtanúja volt sok évszázados fennállása során. Hajtottak végre halálos ítéletet zárt udvarán, választottak nádort stukkódíszes sarokszobájában, különleges emberek élték szobáiban mindennapjaikat, és működött emeletén felsőbb leányiskola is. A Caesar-ház ma is Sopron legismertebb műemlékei közé tartozik, és izgalmas látnivalókat kínál az érdeklődőknek.
egy éve
Fejezetek a soproni színház múltjából
Sopron kiemelkedő nevezetességei közé tartozik a Soproni Petőfi Színház. A 20. század elejéről származó épület látványával uralja a szintén neves költőnkről, Petőfiről elnevezett teret. Volt egy 19. század közepi elődje is ugyanezen a helyen, de Sopron színháztörténete ennél jóval hosszabb múlttal büszkélkedhet. A város első kőszínháza 1769-ben kezdte meg működését, az ország második ilyen létesítményeként.
egy éve