Új korszak a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban!
Megkezdődött egy nagyszabású fejlesztés, melynek célja a Natura 2000 gyepterületek és az őshonos magyar háziállatok megőrzése.
3 hónapja
Régió
Lövő, ahol már a keltáknak is őrhelyük volt
A Kisalföld északnyugati részén, a Vas–Soproni-síkság peremén, Soprontól délkeletre nagyjából 30 kilométerre fekszik az 1400 lelkes...
3 hónapja
A kicsiny zsákfalu, amely izgalmas tanösvénnyel is büszkélkedhet
Ebergőc (németül: Börgötz) 150 lelkes község nagyjából félúton Sopron és Kapuvár között. Első okleveles említése 1343-ból való „Eburgheuch”...
4 hónapja
A település, melynek nevét az első magyar távolsági telefonbeszélgetés tette ismertté
Pinnye, a nagyjából 330 lelkes község Sopron és Kapuvár között az Ikva-patak partján fekszik. A kis település nevét Salamin Leó, a...
4 hónapja
Maglóca: a többször újjászületett rábaközi település, premontrei kötődéssel
A 134 lelkes (2024. jan. 1.), békés Maglóca a térség második legkisebb települése. Előnyei talán éppen kicsiny méretéből adódnak: a...
5 hónapja
Bősárkány: egy település a Hanság peremén, mely hűen őrzi emlékeit
Bősárkány nevét hallva talán először az a kérdés merül fel az emberben, honnan származhat, milyen emlékeket őriz a nagyközség elnevezése....
5 hónapja
Egy kis település jelentős értékekkel: Csapod
Csapod a Kisalföldön, a Fertő-táj és a Rábaköz találkozásánál fekvő közel 600 lelkes falu, Soprontól 30 km-re. Megközelítése nem egyszerű,...
6 hónapja
A rábaközi település, mely két nagyszerű színésznőt is adott a nemzetnek
Rábatamási, a közel ezer lelkes település Csorna és Kapuvár között, a Hanság peremén nyúlik el. A rábaközi községek közül kulturális...
6 hónapja
A soproni református templom közel évszázados története
A Soproni Református Egyházközség temploma elegáns világos falaival a Deák tér nyugati végén emelkedik immár lassan száz esztendeje a magasba. A tér sarkára nyíló kapuzata a házsor frontvonalát megtörve szinte megnyitja, kitágítja a teret és barátságosan hívogatja az arra járókat. A templom nagylelkű adományoknak köszönhetően épülhetett fel Hárs György hercegi építőmérnök tervei alapján ,és dr. Antal Géza püspök szentelte fel 1929. december 1-jén.
8 hónapja
A templom, mely méltóságteljes óriásként emelkedik a rábaközi táj fölé
A Rábaközben járva tiszta időben már messziről felhívja magára a figyelmet egy, a sík vidékből a magasba törő, monumentális templomépület. Körülötte szinte eltörpülnek az őt körbeölelő település házai. Közel 50 méteres tornya messziről mutatja az utat a Rábaköz déli felén elnyúló 500 lelkes Rábacsanakra. A különleges, neoromán stílusú Keresztelő Szent János római katolikus templom éppen 100 éve, 1925-ben készült el, miután elődje már nem volt elég nagy a hívek befogadására. Számos művészettörténeti érdekesség látható benne: a legtöbb ezek közül a falu lakosságának nagylelkű adományaként készülhetett el.
8 hónapja
Éltető víz: hiedelmek, népszokások a Rábaközben
A víz életünk egyik legjelentősebb eleme, mely napjainkban újra növekvő figyelmet kap. Megléte életszükséglet, ugyanakkor túlzott jelenléte akár az életet fenyegeti – így ez az elem az ember természethez kötöttségének is tükre. Elődeink isteni, természetfeletti erőt tulajdonítottak neki. Különösen igaz volt ez egy olyan tájon, melynek egyik szélét lápvidék, mocsár határolta. Területét ma is számos folyó, patak szövi át, melyek a környező hegyvidékekről jelentős mennyiségű vizet képesek rövid idő alatt ide szállítani. Ez a vidék pedig a szomszédságunkban a Rába, Répce és Rábca folyók között elnyúló Rábaköz.
8 hónapja
Karbantartási munkák lesznek a Bécsi-dombi alagútban
A félévente kötelező karbantartási feladatok ellátása miatt két napon is lezárja az MKIF Zrt. a bécsi-dombi alagút egy-egy járatát.
8 hónapja
Huszonegy magyarországi határátkelőhelyet zárt le Ausztria
Huszonegy Magyarországgal szomszédos határt zárt le Ausztria; a nagyobb, nyitva hagyott határátkelőhelyeken pedig fertőtlenítő szőnyegen kell áthaladniuk az autósoknak.
8 hónapja
Egy régi vágású mester Nagycenkről világhírű találmányokkal
A 19. század kimagasló nagycenki személyisége a Széchenyi család tagjai mellett Bokor Nándor (1821-1896), aki újító lelkületű kovácsmesterként létrehozta a Bokor-féle gépgyárat Cenken. Itt gyártott és világszabadalomnak számító precíziós vetőgépét 1853-ban mutatta be a bécsi világkiállításon. Gépgyárában készültek a cenki vasekék, cséplőgépek is - utóbbiak 30 %-kal hatékonyabbak voltak az angolnál; továbbá különböző járgányok, boronák és más mezőgazdasági eszközök. Termékeivel 32 arany-, ezüst- és bronzérmet nyert Európa-szerte megrendezett iparkiállításokon. Munkásságának betetőzéseként 1885-ben Ferenc József arany érdemkereszttel jutalmazta. Az ezen alkalommal a császártól kapott ceruzájáról született kedves anekdotát több generáció is hűen megőrizte. Bokor Nándor lakóhelyéért is sokat dolgozott. Haláláig, azaz 1896-ig tagja volt a község képviselő-testületének, nevéhez fűződött a Nagycenki Önkéntes Tűzoltóegylet megszervezése 1889-ben. Szívügye volt a falu szépítése részben növényekkel, részben saját kovácsmunkáival.
9 hónapja
Szilsárkány: a rábaközi település, mely neves emberek sokaságát adta hazánknak
Szilsárkány, az alig 700 lelkes község a Rábaköz szívében fekszik, Csornától délre 10 km-re. Első érdekessége talán a neve, melynek eredetére vonatkozóan több feltételezés ismert: a legvalószínűbb, hogy a Hany széle és a sárkány szavakból származik. Utóbbi lehetett köznév, de ilyen nevű család is előfordult a környéken. A község közel 800 éves múltra tekint vissza, történetében jelentős volt a reformáció és ellenreformáció időszaka – ennek jeleként ma is külön temploma van a katolikusoknak és az evangélikusoknak. Előnyös elhelyezkedésének köszönhetően a 19. század elején számos nemesi család épített itt kastélyt – két kúria ezek közül ma is áll. Kevéssé ismert, de igaz tény továbbá, hogy Szilsárkány tudós- és művészemberek sorát adta nemzetünknek. Hogy pontosan kiket? Cikkünkből többek között ez is kiderül.
9 hónapja
Bohócjárás, górékata, tuskóhúzás: télkergető hagyományok a Rábaközben
A farsang mozgó ünnep, vízkereszttől (január 6.) a húsvéti böjtig tart. Csúcspontja az utolsó három nap, amelyet a magyar nyelvben hagyományosan farsang farkának neveznek. Hazánkban a mohácsi busójárás a legismertebb farsangzáró esemény, a hungarikumok és az UNESCO szellemi világörökségei között is szerepel. De vannak más vidékeknek is hagyományos télkergető szokásai: az elmúlt években például felelevenítették Baján a maszkajárást, de ilyen a közelünkben, a Kisalföldön a mihályi bohócjárás is. Korábban még több szokás kapcsolódott a farsanghoz és a farsang farkához is vidékünkön – ezekből idézünk fel néhányat cikkünkben.
9 hónapja
Királynék és szép leányok nyomában Nezsideren
A 8000 lakosú Nezsider a Fertő-tó északi oldalának legnagyobb települése, jelentős magyar vonatkozású eseményekben is gazdag történelemre tekint vissza. Vára, a Tábor falai többször nyújtottak védelmet magyar királynéknak. Német neve, Neusiedl am See pedig a Fertő tó német elnevezésének ihletője (Neusiedler See). Hogy honnan ered ez a magyarul Újtelepet jelentő név, annak magyarázatára egy szép legenda is született.
10 hónapja
Nyulas – a Fertő-parti település, melynek barokk temploma soproni oltárt őriz
Nyulas, német nevén Jois a Fertő tó északi partján fekszik, Nezsider (Neusiedl am See) közelében. Az 1400 lelkes település kedvező elhelyezkedésének köszönhetően – a Lajta-hegység Fertő tó felé lefutó lankáin nyúlik el – ősidők óta lakott, és ennek számos bizonyítékára leltek a régészek. Nyulas barátságos környezetéről hosszan elnyúló cseresznyéskertek, szépen megművelt szőlőskertek gondoskodnak, és számos értékes történelmi emlékkel is büszkélkedhet a település. Római katolikus templomból van mindjárt kettő is: a Szent György tiszteletére avatott 18. századi templomát a környező tartomány, Burgenland egyik legszebb barokk egyházi épületeként tartják számon. Főoltára pedig egykor a soproni Szent Mihály-plébániatemplom szentélyét díszítette. Hogy hogyan került aztán Nyulasra? Többek között ez is kiderül írásunkból.
10 hónapja
Fertőfehéregyháza – a település, mely nevét egykori fehér falú templomáról kapta
Az 1880 lelkes Fertőfehéregyháza, német nevén Donnerskirchen a Lajta-hegység délkeleti lábánál, a Fertő tó nyugati partján fekszik, Feketeváros (Purbach) és Oka (Oggau) között. Az egykor Sopron vármegye részét képező helység a trianoni szerződés óta Ausztria Burgenland tartományához tartozik közigazgatásilag. A látványosan a település fölé magasodó méretes – napjainkban már sárgára festett – Szent Márton templomának korábban fehér falai adták Fehéregyháza magyar nevét. Az épületet, ahogy a Fő utcán emelkedő Nepomuki Szent János-templomot is, szent királyaink: István és László ábrázolásai díszítik.
egy éve
Fertőhomok, ahol hűen őrzik a hagyományokat
A Kisalföld nyugati szélén, Hidegség és Hegykő között helyezkedik el Fertőhomok, a nagyjából 650 lelkes település. A Fertő- előnevet csupán 1906-ban kapta, hogy megkülönböztessék a más vármegyékben elhelyezkedő Homok nevű községektől. A magyar településtábla alatt pedig rögtön ott olvasható a horvát nyelvű Umok elnevezés. Lakói ugyanis többségükben a 16. században betelepített horvátok leszármazottai, akik napjainkban is szépen őrzik nyelvi, kulturális, zenei és néprajzi hagyományaikat. Ennek bizonyítéka Fertőhomok egyik fő látnivalója, a 2014-ben az „Év tájháza” címet is elnyert bemutató épület, a napjainkban is működő tamburazenekar és néptáncegyüttes. A község része a Fertő-Hanság Nemzeti Parknak és a Fertő-táj Világörökségnek, megközelítését megkönnyíti a Fertő-tavat körbe ölelő kerékpárút is.
egy éve
Magyar emlékek Bécsújhelyen
A Soprontól alig 40 kilométerre fekvő Bécsújhely (német nevén: Wiener Neustadt) közel ezeréves fennállása során számos olyan eseménynek szolgált helyszínéül, melyek kiemelkedő magyar személyekhez kapcsolódnak, és elválaszthatatlanul összefűzik a magyar történelemmel. Járt ott Mátyás királyunk: először békét kötött, majd hódított. Közel 200 évvel később Bécsújhelyen ért szomorú véget a Wesselényi-féle összeesküvés két főúri részvevőjének, Zrínyi Péternek és Frangepán Ferencnek az élete. Előbbinek az unokája, Rákóczi Ferenc is bizonyára hasonló sorsra jutott volna az itteni vár rabjaként, ha nem akad egy hős várvédő, aki ruhát cserél vele. Ezen személyek, események emlékét máig hűen őrzik a negyvenezer lakosú, Lajta folyóhoz közeli városban.
egy éve
Feketevárosi legendák, avagy hogy került a török a kéménybe?
Feketeváros (Purbach am Neusiedler See) a Fertő tó nyugati partján, a Lajta-hegység elsimuló lankáinál fekszik. A tótól mára elválasztja a Fertő nádgyűrűje, a szárazföldi összeköttetést egy töltésút, a vízit pedig egy csónakázó csatorna biztosítja. A középkorban a környék legnagyobb és legjobban védett vára volt, amelyet vizesárkok és sáncok vettek körül. A törökök mégis többször lerombolták, a várost pedig felgyújtották. Azért nevezték el Feketevárosnak, mert a törökök kiverése után nem maradt belőle más, csak a fekete üszkös romok. Ezzel együtt ma rendkívül vonzó településképpel, szép és hangulatos történelmi látnivalókkal, érdekes legendákkal és nem utolsó sorban a többszáz éves bortermelő hagyományoknak köszönhetően Burgenland leghosszabb pincesorában zamatos nedűkkel várja Purbach az ide látogatókat.
egy éve
Erődített templom és viadukt: különlegességek Szent Márton városából
Nagymarton nevét Szent Márton tiszteletére szentelt templomáról kapta. Nevének előtagja a burgenlandi tartományi székhelytől, Kismartontól különbözteti meg – bár hivatalosan csupán 1898-ban rögzítették e néven. Miután 1921-ben elcsatolták Magyarországtól, először Mattersdorf, majd 1924-től Mattersburg lett a német megnevezése – a német Matters- előtag ugyancsak a ma 7500 lelkes település védőszentjére, Mártonra utal. Hangulatos környezetben fekszik: ott, ahol a Vulka folyó völgye elválasztja a Rozália-hegységet a Soproni-hegységtől. Ennek köszönheti egy látványosságát is: a 250 méter hosszú vasúti viaduktot, melyet ma is a 19. század derekának úttörő építészeti alkotásaként tartanak nyilván. Persze látnivalóinak sora ennél jóval távolabbi múltba vezeti vissza az érdeklőket: kezdve névadó templomától számos szobrán, kápolnáján át egészen az egykori zsidónegyed emlékeiig.
egy éve
„Kis Márton”, avagy a „Vasváros”
Kismartont, német nevén Eisenstadtot, a közel 16.000 lelkes várost ma az osztrák Burgenland tartomány székhelyeként ismerjük. Akkor még jóval kisebb területét 1921-ben a trianoni békaszerződés csatolta Ausztriához, és 1925-ben lett az új tartomány központja. Az 1930-as években Ober- és Unterberget, majd 1970-ben Kishöflányt és Lajtaszentgyörgyöt kapcsolták hozzá közigazgatásilag, így nyerte el mai méretét. Elsősorban mint az Esterházyak és Haydn városát szokták emlegetni, ám a kastélyon, kastélyparkon és a nagy zeneszerző emlékein túl is sok érdekesség övezi a település történelmét, és számos nagyszerű látnivalót vonultat fel. Így például izgalmas kérdés, hogyan kapcsolódik története Mártonhoz, azaz Szent Márton tours-i püspökhöz, és mikor lett „vasváros”, azaz Eisenstadt.
egy éve
Feketevár, Királyfák, Babaház: érdekességek Babótról
Napjainkban talán nehéz elképzelni, de írásos források úgy említik, hogy István király alatt Kapu vára, az ország nyugati kapuja Babót határában, a Rába partján feküdt, és csak fél évezreddel később szakadt ki Kapuvár Babót területéből. Babótnak államalapítónk rendelete alapján temploma is volt, és az Árpád-korban állt itt egy Feketevár nevű erőd, melynek maradványait a régészek a 19. században tárták föl. Így a ma alig 1100 lelkes település gazdag, messzire visszanyúló történelmi múlttal rendelkezik, és a jelenben is számos érdekes látnivalóval büszkélkedhet: természeti értékei közül a Királyfákként emlegetett tölgyek, ember alkotta kincsei közül Szent Mihály temploma és Babaháza is említést érdemel.
egy éve
A nicki műgát - Európa második legrégibb duzzasztója
Bár Nick egyike a Kisalföld középkori eredetű településeinek, manapság, ha valaki a nevét hallja, elsősorban egy 20. századi műszaki létesítmény, a Rábán épült műgát jut az eszébe. Ez nemcsak egy technikai vívmány, amely lassan egy évszázada jelentős szerepet tölt be a Kisalföldi-medence vízgazdálkodásában, hanem egy turisztikai szempontból is érdekes műszaki emlék – szerepel a megyerikumok sorában is -, amelynek környezetében idővel kellemes üdülőövezet alakult ki, a természeti környezet értékeivel és azokon túl is érdekes látnivalókkal.
egy éve
Récény, ahová nem csak fürdeni érdemes menni
Ha manapság a soproniak és környékbeliek egy meleg nyári napon Récény (ma Ritzing, Burgenland) nevét hallják, jó eséllyel először az ott kialakított és a határ innenső oldalán is népszerű fürdőtó jut eszükbe. Emellett többen ismerik az Ilona akna (Helenenschacht) történetét, amelyet Brennbergbányától a trianoni határ vágott el, és ma Récény településrésze. A 920 lelkes, egykori Sopron vármegyei község rendelkezik ezek mellett más figyelemre méltó látnivalóval is, mint például a 13. századi román kori eredetű, az idősebbik Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplom, melyet lőréses védőfallal körülvett ősi temető övez. Számos 18. századi kápolnája és kőszobra jelentős vallástörténeti emléket jelent.
egy éve
Érdekességek a 800 éves Sopronszentmártonból
Ha ma Sopronszentmárton nevét halljuk, valószínűleg el kell gondolkodnunk, merre is lehet ez a település? A napjainkban 1200 lelkes község 2022-ben ünnepelte fennállásának 800. évfordulóját. 1222-ben Villa sancti Martini néven említették először, minden bizonnyal ekkor már állt a Szent Márton püspök tiszteletére szentelt temploma, a falu védőszentje lett a névadója. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott, majd 1921-ben Ausztria Burgenland tartományához került. Német elnevezése Markt Sankt Martin.
2 éve
Sopronkövesd egyedülálló látványossága: a pünkösdi rózsakert és más érdekességek
Sopronkövesden, a volt tanítói ház mögött elnyúló kertben különleges és időszaki látnivalóban gyönyörködhetnek a pünkösd környékén a településre látogatók. Az egykori tanítói kertben ugyanis közel 160 példányból álló pünkösdirózsa-ültetvény található. A fajtaszám Közép-Európában egyedülálló. A virágok között fásszárú, félfásszárú és lágyszárú fajták egyaránt megtalálhatóak, és a fajtagazdagságnak köszönhetően április végétől június közepéig mindig akad olyan növény, amely éppen virágzik. A rózsakert 2015-ben a Pünkövesd elnevezésű rendezvény keretében nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. 2024-ben is megrendezték a pünkösdi hétvégén Sopronkövesden a Pünkövesd fesztivált, melynek programjai között megismerkedhettek az érdeklődők a kert szépségeivel.
2 éve
A Nyirkai Hany különleges tája: természet és ember régen és most
A Nyirkai Hany a Fertő-Hanság Nemzeti Park védett területe a Hanság déli medencéjében. Északról a Hanság-főcsatorna (Fekete metszés), délről a Rábca folyó határolja, Acsalag és Bősárkány településektől észak-északnyugatra fekszik egy nagyjából 410 hektáros területen. Több szempontból is különleges és figyelemre méltó vidék: a lecsapolás előtti Hanságban hatalmas nádasok, kiterjedt hínárosok jellemezték, úszólápszigetekkel, a mélyebb részeken 3-4 m mélységű nyílt vizű tavakkal. Mindezek számos növény- és állatfaj otthonát adták, melyek közül jó pár az elkövetkezendő évtizedekben eltűnt e tájról. Ugyanakkor a mocsaras, lápos terület meghatározta a környéken élő emberek életterét, tevékenységét – volt, hogy adott: menedéket, halat, fát. Ugyanakkor meg is nehezítette a környékbeliek életét: kevés volt a termőföld, legelő. A 16. századtól az emberek aktívan formálni kezdték a tájat: új termőterületeket, majd lakóhelyeket teremtve maguknak. A környékbeli települések elnevezései is beszélő nevek, következtetni lehet belőlük a keletkezés, letelepedés körülményeire.
2 éve
Tájháztól a Kócsagvárig: érdekességek Sarród múltjából és jelenéből
Sarród, az ezer lelkes település ma leginkább nagyszerű Fertő-környéki kirándulások, nemzeti parki látogatások kiindulópontjaként ismert. Nem könnyű elképzelni, de a Fertő tó még a 19. században is elérte a sarródi kertek alját - jelenleg több kilométerre esik a falutól. Jellegzetes modern épülete, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának központja, a Kócsagvár ma ott emelkedik büszkén a magasba, ahol egykor a település révje volt. A Fertő jelenléte sok évszázadon át meghatározta a sarródiak mindennapjait, biztosította számukra többféle módon is a megélhetést. Erről árul el számos izgalmas és meglepő részletet a falu Tájházának átfogó kiállítási anyaga is.
2 éve
Jobba tölgy és Bartók: érdekességek Jobaházáról
A Rábaköz egy-egy településén járva, ha utánanézünk a helység történetének, látnivalóinak, meglepően sok érdekesség és izgalmas történet kerül napvilágra. Ezúttal a Csorna közeli 500 lelkes Jobaházáról mutatunk be néhány nevezetességet és talán kevésbé köztudott tényt.
2 éve
Örökségek és hagyományőrzés a Rábaköz szívében, Szanyban
A 2000 lelkes Szany Csornától 20 kilométerre délre, a Rába folyó közelében helyezkedik el. Természeti környezete, épített öröksége és az itt őrzött néprajzi hagyományoknak, az itt található egyedülálló magán téglamúzeumnak köszönhetően a tájegység egyik meghatározó nagyközsége. A Szany határát ölelő „egererdő” (az égerfa rábaközi elnevezése) és a Móricz-erdő a Rábaköz őshonos növényzetének fennmaradt erdőfoltjai. A településképet meghatározó háromhajós, háromtornyú műemlék római katolikus plébániatemplom a Püspöki kastéllyal a környéken egyedülálló ritkaságnak számít. Szany hírességei közé tartozik az 1931-ben alakult Szanyi Bokréta együttes. Nemcsak a település és a tájegység hírnevének öregbítésében, de a népi hagyományok, a jellegzetes viselet megőrzésében is komoly szerepük van.
2 éve
Időutazás a fertőrákosi kőfejtő kulisszái között
Sopron közelében, a Fertő-táj Világörökség területén fekszik Fertőrákos, mely pár évszázada még városi rangban a környék meghatározó települése volt. Napjainkban a Sopron-Fertő-táj régió egyik legizgalmasabb látnivalója. A püspöki kőfejtőként emlegetett egykori mészkőbánya vonzza az év melegebbik felében látogatók tízezreit – vagy azért, hogy a belsejében, a sokak szerint egyiptomi sziklatemplomra emlékeztető, helyenként akár 15 méter magas belső térben különleges zenei vagy színházi élménynek legyenek részesei; vagy azért, hogy a 2015-ben megújított témapark kiállításain megismerjék az itteni különleges lajtamészkő keletkezésének és felhasználásának páratlan történetét. Nem utolsó élményt jelent végigjárni a kőfejtő tetején kialakított Sziklai benge tanösvényt és a kilátópontokról megcsodálni a Fertő-táj innen végtelennek tűnő panorámáját. E különleges látnivaló méltán lett része 2001-ben a Világörökségként védett területnek.
2 éve
A Fertő-táj hangulatos települése, mely egy szent kőről kapta nevét
Az 1700 lelkes Hegykő a Fertő hatalmas nádasokkal övezett déli partja felett emelkedő, kavicstakaróval borított dombvonulat oldalán és tetején helyezkedik el. Szent Mihály templomának tornya már messziről köszönti a Fertőszéplak felől érkezőket. Része a Fertő-Hanság Nemzeti Parknak és a 2001-ben világörökségi listára felvett Fertő / Neusiedlersee kultúrtájnak. Alapításához, elnevezéséhez érdekes legendák kötődnek, egyre szélesebb skálán mozgó látnivalói évről évre több látogatót csalogatnak. Épített öröksége mellett legfőbb vonzereje a Fertő-táj védett természeti környezetében kialakított termálfürdője, tanösvénye madármegfigyelő helyekkel és a Vasfüggöny emlékhellyel, s ráadásul mindez megközelíthető akár a kényelmes és biztonságos Fertő-parti kerékpárúton is.
2 éve
Fejezetek a megújult nagycenki Széchenyi-kastély történetéből
A nagycenki Széchenyi-kastély a 18. század középső évtizedeiben épült késő barokk, klasszicizáló stílusban. A magyar történelemben és művelődéstörténetben kiemelkedő jelentőséggel bíró család számos tagjának életében töltött be meghatározó szerepet: a család állandó lakhelyévé Széchényi Ferenc gróf tette; ide hozatta értékes könyv- és térképtárát, érmegyűjteményét is, melyeket később a nemzet javára ajánlott fel. Fia, István, akit Kossuth Lajos a „legnagyobb magyarnak” nevezett, már gyermekkorában megszerette a cenki birtokot. Ifjú éveiben naplójában is sűrűn említette: „Megvallom, úgy örülök reá, mint egy gyermek, hogy ezt az őszt ismét egyszer Czenken fogom vígan, boldogan tölthetni!” /1814. április/ Angliai utazásai hatására aztán mintagazdagságot alakított Cenken, a kastélyt a kor legmodernebb vívmányaival szereltette fel úgy, hogy a kortársak a csodájára jártak. A Széchényi család történelemformáló személyiségeinek otthona 2016-ban nemzeti emlékhellyé vált; napjainkban nem kevés viszontagság után falai újra méltón őrzik az egykor itt éltek emlékezetét.
2 éve
Kastély és lovagok – újdonságok Egyházasfaluban
Egyházasfalu a Kisalföld nyugati peremén, Dél-Alpokalján fekszik, lélekszáma 900 fő alatt mozog. 2023 decemberében új látnivalóval gazdagodott a változatos történelemmel bíró település: átfogó felújítást követően megnyitották az Ebergényi család egykori kastélyát, benne érdekes kiállításokkal. A tárlat egy része a templomos lovagokról szól, akik jelentős szerepet töltöttek be a község középkori történelmében.
2 éve
Az egykori csermajori középiskola, a „tejesek Sárospatakja”
A közigazgatásilag Vitnyédhez tartozó, szép erdős-rétes környezetben fekvő Csermajort magas színvonalon működő tejipari szakiskolájának köszönhetően szokás volt a 20. század folyamán „a tejesek Sárospatakja”-ként emlegetni. Iskolájából kerültek ki azok a szakemberek, akik az iskola több mint egy évszázados fennállása során a magyar tejipart létrehozták, és azt nemzetközileg is méltán elismertté tették. 2017-ben, 3 évvel a bezárása után - emlékét méltóképp megőrzendő - a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktárba is felvették.
2 éve
A Vöröskép és más élő legendák faluja: Vitnyéd
Szeptember közepén szomorú látványban fogadta a 85 -ös főút vitnyédi erdő melletti szakaszán közlekedőket: a 15-re virradó hajnalon kidőlt, az utat őrző, legalább két és fél évszázadot megélt és sokat látott öreg tölgy. A fa törzsén egy a vitnyédiek és környékbeliek számára ma is ismert és jelentős emléket őriztek. Ez pedig nem más, mint a Vöröskép. Generációkat átívelő történetét és hagyományát a vidéken ma is hűen vigyázzák. De nem csak ez a régi történet él napjainkban is a vitnyédiek körében: több más érdekes és szép legenda fennmaradt a település elnevezésével és egyes épületeivel kapcsolatban.
2 éve