Intenzív hőhullámok és rekordmeleg hónapok jellemezték az idei nyarat a világon
2023 nyara (június-augusztus) volt a legmelegebb globálisan, 16,77°C átlaghőmérséklettel, mely 0,66°C fokkal haladta meg a sokéves...
2023 nyara (június-augusztus) volt a legmelegebb globálisan, 16,77°C átlaghőmérséklettel, mely 0,66°C fokkal haladta meg a sokéves...
1863. augusztus 3-án született Gárdonyi Géza, a magyar irodalom egyik klasszikusa - fennkölt gondolkodású, emberszerető, bölcselő író....
Tudtad, hogy a saválló beton és a mozaikparketta-ragasztó eljárás feltalálása a Szombathelyen született Náray-Szabó István akadémikus,...
A Titanic roncsainak közelében eltűnt Titan nevű tengeralattjárót már négy napja keresik, eddig sajnos sikertelenül. Bár kedden felcsillant...
A nyolcszoros Grammy-díjas Tina Turner az 1960-as és ’70-es években hatalmas sikert aratott koncertjeiken férjével, Ike Turnerrel....
Folyamatos, ismétlődő rádiójelet fogtak be a tudósok egy idegen bolygóról. A vizsgálatok szerint az égitestnek mágneses tere van, ami...
Március 23-án és 24-én az éjszakai égbolt három legfényesebb égiteste, a Hold, a Vénusz és a Jupiter formáz szabad szemmel is könnyen...
Március 7-én ismét a telihold fénye ragyogja be az égboltot. Az emberek évezredek óta okolják a holdat a különféle szokatlan vagy megmagyarázhatatlannak...
A szabad szemmel láthatatlannak vélt internetnek is van karbonlábnyoma egy kutatás szerint. A közösségi platformok közül a TikToké néz ki a „legrosszabbul”, de a Facebook és a Netflix használatával is kárt okozhatunk a bolygónak.
Egyszerre három égitest, a Vénusz, a Jupiter és a Hold együttállása figyelhető meg az égbolton február 22-én, szerdán alkonyat után. Az égitestek megfigyeléséhez ráadásul nem kell semmilyen segédeszköz.
Csütörtökön lesz legközelebb hozzánk a Föld pályáját is keresztező, potenciálisan veszélyes aszteroida.
Elindítható sem lesz többé a Windows 10-es számítógépeken.
Csak a Hunor vállalta az éjszakai kutatást abban az épületben, amelyikben tegnap este túlélőket jeleztek a kereső kutyák.
Egy 16 ezer négyzetméteres kárterületen, egyszerre három helyszínen, folyamatosan, a nap huszonnégy órájában dolgozik a magyar tűzoltókból álló HUNOR mentőcsapat. Kora délutánig összesen 15 túlélőt sikerült kiemelniük a törmelékek alól, rajtuk kívül tizenkét áldozatot is kihoztak.
Kigördült a gyárból kedden a Boeing utolsó 747-ese, ismert nevén Jumbo Jet, a cég 54 év után állította le a repülőgépmodell gyártását.
Magyarországon az első nyitott szívműtétet Sopron szülötte, Gömöry András szívsebész végezte el az általa készített első magyar szív-tüdő-készülék segítségével. Gömöry dr. vitathatatlan és elévülhetetlen érdeme továbbá többek között az is, hogy az ő irányítása mellett erősödött meg a szívsebészet Debrecenben. Az igen nehéz körülmények ellenére sikerült létrehoznia egy jól képzett szívsebész munkacsoportot, valamint jó képességű szakdolgozókat nevelt ki, akik biztos alapot nyújtottak az 1980-as évek ugrásszerű fejlődéséhez.
A meteorológiai ősz már szeptember elsején elkezdődött, csillagászati szempontból azonban a ma hajnalban bekövetkezett őszi napéjegyenlőség idejétől beszélhetünk őszről. Innentől kezdve rövidülnek a nappalok egészen december 22-ig, a téli napfordulóig.
Százhuszonöt éve, 1897. szeptember 20-án született Tamási Áron Kossuth-díjas író, az Ábel-trilógia szerzője. 1932-ben jelent meg legnépszerűbb regénye, az Ábel a rengetegben, amely később az Ábel az országban és az Ábel Amerikában című kötetekkel trilógiává állt össze.
849 éve, 1173. augusztus 9-én tették le Pisában a híres „ferde torony” alapkövét, melyet majd három ütemben, mintegy 200 éven át építettek, és a XIV. század óta világviszonylatban is igazi építészeti kuriózumnak számít. Vajon eredetileg is ferdének tervezték az építői? S hogyan lehetséges, hogy bár dőlésszöge elérte az 5,5 fokot, az 56 méter magas harangtorony legalább négy pusztító földrengést túlélt épségben 1280 óta?
1989. augusztus 19-én tartották meg – magyar és nyugat-európai civilek kezdeményezésére – az osztrák–magyar államhatár magyar oldalán, Sopronpuszta térségében a Páneurópai Pikniket, a történelmi rendezvényt, mely jelentős mértékben hozzájárult a vasfüggöny áttöréséhez és Németország újraegyesítéséhez. Az ebből az alkalomból ideiglenesen megnyitott osztrák-magyar határon több száz NDK-állampolgár jutott át Ausztriába. Egy hónappal később, szeptember 11-én hivatalosan is megnyílt a magyar határ a nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok előtt.
Kesjár Csaba próbálhatta ki a Zakspeed autóját három kör erejéig az 1987-es magyar nagydíjhétvégén, a Hungaroringen. A fiatal versenyzőt az egyik legnagyobb magyar reménységnek tartották. Többszörös magyar bajnok volt, tehetséges, sikeres és jóképű, akár egy filmszínész, és úgy tűnt, hogy semmi sem állítja meg egészen a Forma-1-ig. A szakemberek szerint az első olyan magyar pilóta lehetett volna, aki a száguldó cirkuszban is versenyezhet – sokak szerint neki épült a Hungaroring –, de 1988 nyarán, mindössze 26 évesen egy németországi versenypályán halálos balesetet szenvedett. Kesjár Csaba, a magyar „Alain Delon” idén lenne 60 éves.
Magyar idő szerint szerdán este 11 órakor mintegy 357 ezer kilométer távolságra volt tőlünk a Hold, ami azt jelenti, hogy égi kísérőnk mintegy tíz százalékkal nagyobbnak és 30 százalékkal fényesebbnek tűnt, mint amekkora a telihold szokott lenni. Megmutatjuk milyen gyönyörű volt!
A Pozsonyban született tanár 1876-ban került Sopronba és harmincöt éven át a reáliskolában teljesítette hivatását. Az iskolán kívül sokoldalú közéleti tevékenységet folytatott városunkban − tevékenyen vett részt a Soproni Irodalmi és Művészeti Kör megalapításában, a város számos társadalmi egyesületének is tagja volt (Kereskedelmi Kör, Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Férfidalkör, Torna Egylet). Létrehozta a Soproni Régészeti Társulatot, a városi múzeum kincseit gyarapította a város és környéke régészeti ásatásain megtalált leletekkel. Ásatásokat végzett a Várhelyen, a Váris-hegyen, a Károly-magaslaton és Balf-fürdő környékén, Kismartonban, Feketevárosban. Egy 1923-ban folytatott tápiószentmártoni ásatás során egy szkíta aranyszarvas került elő, melyet ő azonosított és írt le elsőként. Bella Lajos 85 éve, 1937. július 8-án hunyt el Sződligeten.
993-ban első alkalommal került sor arra, hogy a Lateráni bazilikában a pápa nyilvánosan szentté avasson valakit, addig az egyházmegyék és a kolostorok maguk emelték oltárra szentjeiket. Az első, aki így került a szentek sorába, Augsburg püspöke, Szent Ulrik volt. A július 4-én ünnepelt szent csakhamar ismertté vált a német határokon túl is, szentségének „jó illata” az egész keresztény világot betöltötte. A kései középkorban gyakran folyamodtak hozzá segítségért mindenféle gondban, bajban, a magyarok szívébe azonban sose lopta be magát.
A második világháború után, 1946-47-ben, Pentelényi János megszerkesztette és rövidesen fel is építették a „Pente 500” típusú autót. Egy évvel később ezt továbbfejlesztve megjelent a „Pente 600” próbakocsija is. Ezekkel gyermekkori álmát, a magyar négyszemélyes kisautót valósította meg az akkori időszak korszerű követelményeinek megfelelően. Egy ideig úgy festett, hogy ígéretes jövője lehet a magyar konstrukciónak, annak idején a konkurens modellek olcsóbb alternatívájaként beszéltek róla, de a soproni mérnök kisautója végül sajnos a politika áldozata lett.
120 éve jeles nap a madarak és fák napja, egy újabb alkalom a cselekvésre, természeti környezetünk megismerésére, védelmére. A világon elsőként 1902-ben Chernel István, a Kőszegen született neves ornitológus, Sopron vármegye törvényhatósági bizottságának a tagja szervezte meg Magyarországon. Az esemény közvetlen előzménye, hogy 1902. március 19-én Párizsban az európai államok - köztük Magyarország - egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. A madarak és fák napját a Föld napjának testvérünnepeként tartják számon, s célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse.
A II. András aranypecsétjét viselő, korát megelőző, fontos jogi dokumentum az alkotmányosság egyik legfőbb európai pillére volt, amelyet 1222. április 24-én, Székesfehérváron adott ki az uralkodó. Az Aranybulla volt az első olyan dekrétum, amely a korábbi, rendi, történeti alkotmányok után írásban rögzítette a magyar nemesség jogait, kiváltságait. A 800. évforduló alkalmából Székesfehérvár egész évet átfogó programsorozattal készül 2022-ben, ezzel tisztelegve a város történelmi és közjogi szerepét elismerő egykori esemény előtt.
A két éven keresztül épített nevezetes brit óceánjáró korának legnagyobb és legelegánsabb utasszállító gőzhajója volt, amelyet két testvérhajójával együtt transzatlanti forgalomra, heti három járat kiszolgálására terveztek. A Titanic, fedélzetén több mint 2200 utassal pontosan 110 éve, 1912. április 10-én hagyta el a southamptoni kikötőt New York felé, és egyetlen útjával örökre beírta magát a történelembe. Az elsüllyeszthetetlenként reklámozott luxusgőzös 1912. április 14-én jéghegynek ütközött, majd alig három órán belül kettétörve hullámsírba veszett. A tragédia pontos körülményeit azóta is kutatják, történetét számos formában feldolgozták. A katasztrófa magyar hőse dr. Lengyel Árpád, aki a brit Carpathia hajóorvosaként a Titanic 705 túlélő utasáról gondoskodott. Az utazók többsége viszont nem volt ilyen szerencsés, a hajótörésben 1517 ember a hideg óceánban lelte halálát. Az akkor 26 éves magyar orvos a megmenekült utasoktól hálából emlékérmet kapott.
A 19. század első felében és azután is jó ideig kevés, az övénél népszerűbb név létezett Magyarországon. Sopron vármegye követe, a magyar nyelv egyenjogúságának védelmezője volt Felsőbüki Nagy Pál − jogász, nemesi politikus, a magyar reformok atyja, aki félelem nélkül szállt szembe Béccsel, a kormánnyal és a nagyurakkal is, ha az alkotmány védelméről, a parasztság terheinek enyhítéséről vagy a nemzeti nyelv jogainak kivívásáról volt szó. A Fertőszentmiklóson született, kiváló szónoki tehetséggel megáldott férfiú múlhatatlan érdeme az is, hogy Magyar Tudós Társaság (Magyar Tudományos Akadémia) az 1825/1827. évi pozsonyi országgyűlésen, Széchenyi István és társainak nagylelkű felajánlása alapján, létrejöhetett. Élete utolsó éveit Bécsben és a Bécs melletti Inzersdorfban töltötte, itt érte a halál 165 évvel ezelőtt, 1857. március 26-án.
1848/1849 emlékezete folyamatosan jelen volt a magyar történelemben, üzenetértéke azonban mindig az adott kor hivatalos ideológiájától függött, így 174 év alatt számos alakot és formát öltött nemzeti ünnepünk. Volt időszak, hogy tiltották és csak titokban emlékezhettek meg róla, 1951-től munkanappá fokozták le, az 1956-os forradalom vérbe fojtása utáni években pedig a hatalom szabályosan rettegett március 15-étől. Betiltani nem merték, de valahogyan mégiscsak el kellett rejteni, így 1967-ben Forradalmi Ifjúsági Napok (FIN) néven kapcsolták össze március 15-ét, március 21-ét és április 4-ét, az 1848-as pesti forradalom, a Tanácsköztársaság és az 1945-ös „felszabadulás” napját. A FIN fennállásának 20 éve alatt legtöbbször csak csendes ellenállásba ütközött, ám időnként és helyenként nagyobb rendszerellenes megmozdulások, tüntetések is kísérték a tavaszi programsorozatot.
Tudtad, hogy a Pulitzer-díjnak, az amerikai újságírás legrangosabb elismerésének az alapítója Pulitzer József, egy makói gabonakereskedő kalandvágyó fia?
78 évvel ezelőtt, 1944. február 20-án felavatták Európa akkori legnagyobb síugrósáncát, amely nem a franciáké, nem a svájciaké, s nem az olaszoké vagy osztrákoké, hanem a miénk, magyaroké volt. A bécsi döntéseket követően az észak-erdélyi havasok visszatértek hozzánk, a magyar sportvezetők pedig úgy érezték, hogy eljött a pillanat, amikor Magyarország is merészet álmodhat, és elkezdheti egy nemzeti síközpont kiépítését, ahol akár már a negyvenes évek végén téli olimpiát lehetne rendezni. A Magyar Sí Szövetség 1941. október 23-án jelölte meg a Radnai-havasok lábánál elterülő Borsafüredet az építendő magyar olimpiai síközpont helyszíneként, 1944 februárjára a teljes kivitelezési munkálatot befejezték, ám a történelem, mint korábban már annyiszor, ezúttal is közbeszólt.
100 évvel ezelőtt született Iván községben Gink Károly, az 1945 utáni magyar fotográfia meghatározó képviselője. Rendkívül termékeny, nemzetközi rangú fotóművész volt, ugyanakkor érzékeny és öntörvényű alkotó, aki nézetei és elvárásai miatt sokszor ütközött a szerkesztők, lektorok, kiadók álláspontjaival. Több mint 200 önálló kiállítása volt és 52 könyvet illusztrált, alapító tagja volt a Magyar Fotóművészek Szövetségének, elnöke a Fotóriporterek Kamarájának, több külföldi fotóművészeti szövetség is tiszteletbeli tagjává választotta, s számos elismerésben, szakmai díjban részesült.
Sokáig a fantasztikum hatáskörébe tartozott az elképzelés, miszerint emberek hosszabb időn keresztül éljenek és dolgozzanak a világűrben. A valóság mezején az első lépések a hatvanas évek közepén történtek, amikor a volt Szovjetunió kozmonautái egyre több és több időt töltöttek odafenn. Az első űrhajós száznyolc percig tartózkodott Föld körüli pályán, a második szovjet egy egész napot, a harmadik pedig már négy napig keringett a világűrben. Napjainkban, néhány évtizeddel később az űrhajósok missziójának szokásos időtartama hat hónap, ám néhányan közülük háromszáz napnál is több időt töltöttek egyhuzamban a Kármán-vonalon túl. E tekintetben az abszolút világrekorder a szovjet űrhajós és orvos, Valerij Poljakov, aki 437 napig teljesített szolgálatot megszakítás nélkül a Mir űrállomáson.
100 éve történt, hogy először mentettek meg egy diabéteszes gyermeket inzulinkezeléssel a biztos haláltól. A cukorbetegség évezredek óta kísérője az embereknek, de az 1920-as évekig nem tudtak vele mit kezdeni az orvosok, gyógyíthatatlan betegségnek tartották. 1921-ben hatalmas tudományos áttörést jelentett az inzulin előállítása, amely készítményt a világon először 1922. január 11-én alkalmaztak sikeresen egy tizennégy éves cukorbeteg fiúnál. A már haldokló Leonard Thompson Kanadában, a Torontói Központi Kórházban kapta meg az akkor csodaszernek számító injekciót, aminek köszönhetően életben maradt. Rajta kívül azóta világszerte még több százmillió ember életét is megmentette az inzulin.
A 20. század elején elterjedt egy olyan mondás, hogy „a zenés színpadnak három műfaja van: az opera, az operett és Lehár”. A világhírű zeneszerző fülbemászó muzsikáját a világon mindenhol ismerik, kedvelik és dúdolják, de kevesen tudják, hogy Lehár Ferenc – saját bevallása szerint – gyermekkora legszebb éveit Sopronban töltötte. Bár élete nagy részét Ausztriában élte le, magyar állampolgárságát mindvégig megtartotta, és Sopronnal élete végéig kapcsolatban maradt. 1940-ben Sopron városa díszpolgárává választotta, s tiszteletére róla nevezték át gyerekkorának helyszínét, az egykori Malom utcát.
A Béke Világnapját VI. Pál pápa kezdeményezésére ünnepeljük minden év első napján 1968 óta. 2000. január 1-jétől az ENSZ kezdeményezésére világi ünnepként is számos országban békevilágnapot tartanak, kezdetben One Day in Peace („egy nap békében”), ma pedig Global Family Day néven (a „globális család” napja, amikor a Föld lakói egyetlen nagycsaládot alkotnak a békéért). VI. Pál szándéka szerint a pápák január 1-jén évtizedek óta a békére vonatkozó gondolatokkal fordulnak a világhoz, mindenkor konkrét elmélkedési témát adva az embereknek. A béke ünnepelése minden év legelején arra irányítja a figyelmünket, hogy az újesztendőben törekedjünk önmagunkkal és minden emberrel az egész világon a békés együttélésre.
A kulturális és természeti örökséget egyaránt kedvelők számára rejtett kincseket tartogat a Rábaköz délkeleti vidéke. A Rába és Marcal folyók által közrefogott földsávban, a Rábára néző nyers téglahomlokzattal épült fel a 13. században a Szent Jakab premontrei prépostsági templom, amely ma Árpás település plébániatemploma. Külső jegyeit napjainkig változatlan formában megőrizte, s belseje is rejt érdekességet. A szomszéd településen, a valójában a Marcal partján fekvő Rábaszentmiklóson pedig egy szintén Árpád-korból fennmaradt, háromkaréjos körtemplom várja az értő szemű, ritka építészeti kincset becsülő kirándulókat. A két folyó közvetlen közelsége a természeti élményt is biztosítja.
230 éve halt meg Wolfgang Amadeus Mozart osztrák zeneszerző, a klasszicizmus egyik legjelentősebb alkotója. A salzburgi születésű művész rövid élete ellenére mindörökre beírta magát a zenevilág nagykönyvébe. Mintegy 600 zenedarabot, szimfóniát, versenyművet, misét és szonátát írt, ezenfelül pedig olyan nagyszerű operákat adott a világnak, mint például A varázsfuvola, a Cosi fan tutte, a Figaro házassága, vagy a Szöktetés a szerájból. Bécsben, 35 éves korában halt meg 1791. december 5-én. Halálának közvetlen oka a halotti bizonyítvány szerint is vitatott.