33 éves a Páneurópai Piknik, ahol eldőlt Európa jövője
1989. augusztus 19-én tartották meg – magyar és nyugat-európai civilek kezdeményezésére – az osztrák–magyar államhatár magyar oldalán...
8 órája
Nagyvilág
35 éve ült először magyar pilóta Forma-1-es versenyautóban – Kesjár Csaba története
Kesjár Csaba próbálhatta ki a Zakspeed autóját három kör erejéig az 1987-es magyar nagydíjhétvégén, a Hungaroringen. A fiatal versenyzőt...
7 napja
Ha lemaradt a látványos égi jelenségről, most megmutatjuk!
Magyar idő szerint szerdán este 11 órakor mintegy 357 ezer kilométer távolságra volt tőlünk a Hold, ami azt jelenti, hogy égi kísérőnk...
egy hónapja
Legendás tanár, neves régész: Bella Lajos
A Pozsonyban született tanár 1876-ban került Sopronba és harmincöt éven át a reáliskolában teljesítette hivatását. Az iskolán kívül...
egy hónapja
A szent, akit mi magyarok nem kedvelünk
993-ban első alkalommal került sor arra, hogy a Lateráni bazilikában a pápa nyilvánosan szentté avasson valakit, addig az egyházmegyék...
egy hónapja
Egy híres soproni mérnök az automobilok történetében: Pentelényi János
A második világháború után, 1946-47-ben, Pentelényi János megszerkesztette és rövidesen fel is építették a „Pente 500” típusú autót....
2 hónapja
Szeresd a fákat, óvd a madarakat!
120 éve jeles nap a madarak és fák napja, egy újabb alkalom a cselekvésre, természeti környezetünk megismerésére, védelmére. A világon...
3 hónapja
800 éves az Aranybulla
A II. András aranypecsétjét viselő, korát megelőző, fontos jogi dokumentum az alkotmányosság egyik legfőbb európai pillére volt, amelyet...
4 hónapja
Nemzetiségünk megmentésében ő az első bajnok: Felsőbüki Nagy Pál
A 19. század első felében és azután is jó ideig kevés, az övénél népszerűbb név létezett Magyarországon. Sopron vármegye követe, a magyar nyelv egyenjogúságának védelmezője volt Felsőbüki Nagy Pál − jogász, nemesi politikus, a magyar reformok atyja, aki félelem nélkül szállt szembe Béccsel, a kormánnyal és a nagyurakkal is, ha az alkotmány védelméről, a parasztság terheinek enyhítéséről vagy a nemzeti nyelv jogainak kivívásáról volt szó. A Fertőszentmiklóson született, kiváló szónoki tehetséggel megáldott férfiú múlhatatlan érdeme az is, hogy Magyar Tudós Társaság (Magyar Tudományos Akadémia) az 1825/1827. évi pozsonyi országgyűlésen, Széchenyi István és társainak nagylelkű felajánlása alapján, létrejöhetett. Élete utolsó éveit Bécsben és a Bécs melletti Inzersdorfban töltötte, itt érte a halál 165 évvel ezelőtt, 1857. március 26-án.
5 hónapja
FIN, avagy március 15. elrejtése – nemzeti ünnepünk kalandos története
1848/1849 emlékezete folyamatosan jelen volt a magyar történelemben, üzenetértéke azonban mindig az adott kor hivatalos ideológiájától függött, így 174 év alatt számos alakot és formát öltött nemzeti ünnepünk. Volt időszak, hogy tiltották és csak titokban emlékezhettek meg róla, 1951-től munkanappá fokozták le, az 1956-os forradalom vérbe fojtása utáni években pedig a hatalom szabályosan rettegett március 15-étől. Betiltani nem merték, de valahogyan mégiscsak el kellett rejteni, így 1967-ben Forradalmi Ifjúsági Napok (FIN) néven kapcsolták össze március 15-ét, március 21-ét és április 4-ét, az 1848-as pesti forradalom, a Tanácsköztársaság és az 1945-ös „felszabadulás” napját. A FIN fennállásának 20 éve alatt legtöbbször csak csendes ellenállásba ütközött, ám időnként és helyenként nagyobb rendszerellenes megmozdulások, tüntetések is kísérték a tavaszi programsorozatot.
5 hónapja
A makói sajtócézár: Pulitzer József
Tudtad, hogy a Pulitzer-díjnak, az amerikai újságírás legrangosabb elismerésének az alapítója Pulitzer József, egy makói gabonakereskedő kalandvágyó fia?
6 hónapja
A füstbe ment téli olimpiánk
78 évvel ezelőtt, 1944. február 20-án felavatták Európa akkori legnagyobb síugrósáncát, amely nem a franciáké, nem a svájciaké, s nem az olaszoké vagy osztrákoké, hanem a miénk, magyaroké volt. A bécsi döntéseket követően az észak-erdélyi havasok visszatértek hozzánk, a magyar sportvezetők pedig úgy érezték, hogy eljött a pillanat, amikor Magyarország is merészet álmodhat, és elkezdheti egy nemzeti síközpont kiépítését, ahol akár már a negyvenes évek végén téli olimpiát lehetne rendezni. A Magyar Sí Szövetség 1941. október 23-án jelölte meg a Radnai-havasok lábánál elterülő Borsafüredet az építendő magyar olimpiai síközpont helyszíneként, 1944 februárjára a teljes kivitelezési munkálatot befejezték, ám a történelem, mint korábban már annyiszor, ezúttal is közbeszólt.
6 hónapja
A magyar fotográfia legendás alakja: Gink Károly
100 évvel ezelőtt született Iván községben Gink Károly, az 1945 utáni magyar fotográfia meghatározó képviselője. Rendkívül termékeny, nemzetközi rangú fotóművész volt, ugyanakkor érzékeny és öntörvényű alkotó, aki nézetei és elvárásai miatt sokszor ütközött a szerkesztők, lektorok, kiadók álláspontjaival. Több mint 200 önálló kiállítása volt és 52 könyvet illusztrált, alapító tagja volt a Magyar Fotóművészek Szövetségének, elnöke a Fotóriporterek Kamarájának, több külföldi fotóművészeti szövetség is tiszteletbeli tagjává választotta, s számos elismerésben, szakmai díjban részesült.
6 hónapja
Több mint egy év a csillagok között – lehetséges?
Sokáig a fantasztikum hatáskörébe tartozott az elképzelés, miszerint emberek hosszabb időn keresztül éljenek és dolgozzanak a világűrben. A valóság mezején az első lépések a hatvanas évek közepén történtek, amikor a volt Szovjetunió kozmonautái egyre több és több időt töltöttek odafenn. Az első űrhajós száznyolc percig tartózkodott Föld körüli pályán, a második szovjet egy egész napot, a harmadik pedig már négy napig keringett a világűrben. Napjainkban, néhány évtizeddel később az űrhajósok missziójának szokásos időtartama hat hónap, ám néhányan közülük háromszáz napnál is több időt töltöttek egyhuzamban a Kármán-vonalon túl. E tekintetben az abszolút világrekorder a szovjet űrhajós és orvos, Valerij Poljakov, aki 437 napig teljesített szolgálatot megszakítás nélkül a Mir űrállomáson.
7 hónapja
100 év inzulin – sok százmillió megmentett élet
100 éve történt, hogy először mentettek meg egy diabéteszes gyermeket inzulinkezeléssel a biztos haláltól. A cukorbetegség évezredek óta kísérője az embereknek, de az 1920-as évekig nem tudtak vele mit kezdeni az orvosok, gyógyíthatatlan betegségnek tartották. 1921-ben hatalmas tudományos áttörést jelentett az inzulin előállítása, amely készítményt a világon először 1922. január 11-én alkalmaztak sikeresen egy tizennégy éves cukorbeteg fiúnál. A már haldokló Leonard Thompson Kanadában, a Torontói Központi Kórházban kapta meg az akkor csodaszernek számító injekciót, aminek köszönhetően életben maradt. Rajta kívül azóta világszerte még több százmillió ember életét is megmentette az inzulin.
7 hónapja
Lehár Ferenc egy kicsit Soproné is
A 20. század elején elterjedt egy olyan mondás, hogy „a zenés színpadnak három műfaja van: az opera, az operett és Lehár”. A világhírű zeneszerző fülbemászó muzsikáját a világon mindenhol ismerik, kedvelik és dúdolják, de kevesen tudják, hogy Lehár Ferenc – saját bevallása szerint – gyermekkora legszebb éveit Sopronban töltötte. Bár élete nagy részét Ausztriában élte le, magyar állampolgárságát mindvégig megtartotta, és Sopronnal élete végéig kapcsolatban maradt. 1940-ben Sopron városa díszpolgárává választotta, s tiszteletére róla nevezték át gyerekkorának helyszínét, az egykori Malom utcát.
7 hónapja
Minden évben egy üzenet: A béke „világnapja” legyen veletek!
A Béke Világnapját VI. Pál pápa kezdeményezésére ünnepeljük minden év első napján 1968 óta. 2000. január 1-jétől az ENSZ kezdeményezésére világi ünnepként is számos országban békevilágnapot tartanak, kezdetben One Day in Peace („egy nap békében”), ma pedig Global Family Day néven (a „globális család” napja, amikor a Föld lakói egyetlen nagycsaládot alkotnak a békéért). VI. Pál szándéka szerint a pápák január 1-jén évtizedek óta a békére vonatkozó gondolatokkal fordulnak a világhoz, mindenkor konkrét elmélkedési témát adva az embereknek. A béke ünnepelése minden év legelején arra irányítja a figyelmünket, hogy az újesztendőben törekedjünk önmagunkkal és minden emberrel az egész világon a békés együttélésre.
8 hónapja
Árpád-kori gyöngyszemek a Rába mentén: Árpás és Rábaszentmiklós templomai
A kulturális és természeti örökséget egyaránt kedvelők számára rejtett kincseket tartogat a Rábaköz délkeleti vidéke. A Rába és Marcal folyók által közrefogott földsávban, a Rábára néző nyers téglahomlokzattal épült fel a 13. században a Szent Jakab premontrei prépostsági templom, amely ma Árpás település plébániatemploma. Külső jegyeit napjainkig változatlan formában megőrizte, s belseje is rejt érdekességet. A szomszéd településen, a valójában a Marcal partján fekvő Rábaszentmiklóson pedig egy szintén Árpád-korból fennmaradt, háromkaréjos körtemplom várja az értő szemű, ritka építészeti kincset becsülő kirándulókat. A két folyó közvetlen közelsége a természeti élményt is biztosítja.
8 hónapja
Mindössze 35 év adatott meg Mozartnak
230 éve halt meg Wolfgang Amadeus Mozart osztrák zeneszerző, a klasszicizmus egyik legjelentősebb alkotója. A salzburgi születésű művész rövid élete ellenére mindörökre beírta magát a zenevilág nagykönyvébe. Mintegy 600 zenedarabot, szimfóniát, versenyművet, misét és szonátát írt, ezenfelül pedig olyan nagyszerű operákat adott a világnak, mint például A varázsfuvola, a Cosi fan tutte, a Figaro házassága, vagy a Szöktetés a szerájból. Bécsben, 35 éves korában halt meg 1791. december 5-én. Halálának közvetlen oka a halotti bizonyítvány szerint is vitatott.
8 hónapja
105 éve indult útjára a „bécsi halálvonat”
1916. december 1-jén, Ferenc József temetésének másnapján borzalmas tragédia híre rázta meg a magyar közvéleményt: a Bécsből jövő gyorsvonat Herceghalom állomáson összeütközött a Grazba tartó személyvonattal. A baleset a magyar vasút történetének a legtöbb halálos áldozattal járó eseménye volt: 72 személy vesztette életét és több mint 180-an megsérültek. Az események rekonstrukciója során kiderült, hogy több, egymástól független tényező szerencsétlen egybeesése vezetett a tragédiához.
9 hónapja
Titok a lépcső alatt – A dénesfai Cziráky-kastély és a Király-kápolna
Érdekes, ugyanakkor kevésbé a köztudatban forgó látnivalókat rejt a Rábaköz délnyugati sarkában elhelyezkedő Dénesfa település. A Cziráky grófi család klasszicista kastélya egy 21 holdas ősparkban helyezkedik el, ahol három-négyszáz éves tölgyóriásokban, mocsári ciprusokban gyönyörködhet a látogató, miközben a parkot átszövő malompatak hidjain sétál át, vagy éppen megpihen a romantikus tóparton egy korabeli kőpadon. A kastély lépcsője alól 1971-ben három, titkokat rejtő láda bukkant a napvilágra. A település határában álló Király-kápolna pedig egy különleges történelmi esemény emlékét őrzi.
9 hónapja
Ma lilába borul a világ
2011 óta november 17-én világszerte a koraszülöttek világnapját ünneplik. Ezen a napon a legkisebb és egyben legnagyobb harcosokra, az ő családjaikra és az ellátásukban a végsőkig elszántan résztvevő orvosokra, ápolókra irányul a figyelem. A szakmai szervezetek, a civil közösségek ma mindenütt tájékoztató eseményeket, családi napokat rendeznek, és emblematikus épületeket világítanak ki lila színnel, amely a reményt, az érzékenységet, az együttérzést, a hitet és a bátorságot szimbolizálja.
9 hónapja
Ha tényleg élni vágyunk, rögtön ki kell próbálnunk!
Ezzel a W. H. Auden angol írótól származó idézettel vezeti be Csíkszentmihályi Mihály egyik legismertebb kötetét: Az öröm művészete – Flow a mindennapokban. A magyar-amerikai pszichológus, egyetemi professzor 2021. október 20-án hunyt el kaliforniai otthonában, 87 éves korában. Az MTA külső tagja, megkapta a Magyar Érdemrend nagykeresztjét, Széchenyi- és Prima Primissima díjas.
10 hónapja
Történelmünk egyik legkiemelkedőbb napja: 1956. október 23.
Október 23-án itthon és bárhol a világon, ahol magyarul beszélnek, az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulójára emlékeznek. A nemzet, mi magyarok együtt emlékezünk mindazokra a diákokra, munkásokra, katonákra, határőrökre, akik 1956-ban nem féltek szembeszállni az elnyomással és nemet mondtak a kommunista diktatúrára. Az akkori események bebizonyították a világ és az utókor számára is, hogy a magyarok nem félnek kiállni az igazukért, a szabadságért, egymásért, bárhol is legyenek a Föld kerekén. Jogos büszkeség tölthet el mindnyájunkat, amikor fiataljaink hatvanöt évvel ezelőtti bátorságára, összefogására, szabadságvágyára gondolunk, ugyanakkor kötelességünk a hősök örökségét továbbadni gyermekeink, unokáink részére.
10 hónapja
A jelenség neve: „lisztománia” - 210 éve született Liszt Ferenc
1811. október 22-én egy Sopron megyei kis faluban, Doborjánban látta meg a napvilágot a 19. század egyetlen, világszerte is az igazi nagyok közé sorolt magyar muzsikusa, Liszt Ferenc, akit ezernyi szál fűzött Sopronhoz. Még kilencéves sem volt, amikor fellépett a régi kaszinóban, és gyönyörű játékával olyan nagy sikert aratott, hogy további zenei tanulmányaihoz magyar főurak ajánlottak föl ösztöndíjat. Az 1840-es években már Európa-szerte ismert zongoraművész volt. Gyökerei visszahúztak erre a vidékre – valamennyi magyarországi koncertkörútján ellátogatott Sopronba, ahol koncerteket, jótékonysági esteket adott. A legenda szerint a városunkban katonáskodó Petőfi Sándor a laktanyából való szökést is vállalta, hogy Liszt zongorajátékát meghallgathassa.
10 hónapja
80 éve végeztek először gázkamra-kísérletet a földi pokolban
1941 szeptemberében az SS először tesztelte a Zyklon-B hatását az Auschwitz I. táborban. 600 szovjet hadifoglyon és 250 beteg táborlakón próbálták ki a korábban fertőtlenítésre és rovarirtásra használt granulátumot, amely a levegővel érintkezve halálosan mérgező gázzá alakul át. Ez bizonyult a leggyorsabban ölő módszernek, ezért használatát a komplexum minden gázkamrájában bevezették. A Zyklon-B az auschwitzi tömeggyilkosságok új, hatékony eszköze lett. A deportálások csúcspontján naponta 6000 embert öltek meg gázzal a zuhanyzóknak álcázott gázkamrákban. A meggyilkolt áldozatok pontos száma nem ismert, az Auschwitzhoz tartozó kisebb táborokkal együtt a legújabb becslések 1,1-1,6 millióra teszik.
egy éve
Regnum Marianum, az alig 20 évet megért templom
Közadakozásból, a tanácsköztársaság bukása iránti hála jegyében épült a Városligetben a Regnum Marianum templom, amit 1931-ben szenteltek fel, majd két évtizeddel később, 1951. szeptember 23-án, 70 évvel ezelőtt Rákosi Mátyás parancsára megsemmisítettek. A Regnum Marianum, kupoláján a Szent Koronával nemcsak egy templom és egy hívő közösség, hanem az újjászületés és a remény jelképe volt, amit az ateista, mindent kontrollálni akaró kommunista diktatúra nem tűrhetett sokáig, ezért a magyarság engesztelő templomát eltüntette a föld színéről. Évtizedeken keresztül sokan a létezéséről sem tudtak, mígnem 2000-ben a hajdani szakrális épülettől nem messze egy kis dombon megjelent egy nagy kereszt és azon a felirat, hogy valamikor ott állt a templom.
egy éve
Ferenc pápa a második egyházfő, aki hazánkba látogat
Ferenc pápa szeptember 12-én, vasárnap reggel érkezett meg Budapestre, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére. Hazánkban ritkán fordulnak meg keresztény egyházfők, a legutóbbi pápalátogatás pontosan 25 éve, 1996 szeptemberében volt, amikor II. János Pál pápa jött Magyarországra. Ez már a második látogatása volt II. János Pálnak, ugyanis ő 1991. augusztusában is járt az országban. A 30 évvel ezelőtti esemény az első magyarországi pápalátogatás volt.
egy éve
Hajózható csatorna a Nagykörút helyén?
A Jászai Mari tértől a Boráros térig tartó Nagykörút Budapest egyik legfontosabb és legismertebb útja, a rajta közlekedő „négyes-hatos” pedig a világ egyik legforgalmasabb villamosvonal-párosa. A belső kerületeken keresztülhaladó főútvonalon mindig rengetegen utaztak, de talán kevesen tudják, milyen kicsin múlott, hogy ma villamossal, nem pedig csónakkal közlekedünk a Szent István és Ferenc körút között.
egy éve
A nap, amikor Észak-Erdély visszatért
A második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án Észak-Erdély ismét Magyarország fennhatósága alá került. A döntést Bécsben, a Belvedere palotában hirdették ki. Erdély 43 000 négyzetkilométeres területe 2,1 millió lakossal (melynek 51,4 százaléka volt magyar) került újra Magyarországhoz. A honvéd csapatok szeptember 5–13. között vonultak be Észak-Erdélybe.
egy éve
Soproniak közreműködésével építettek szájharmónika-lamellákból hangszobrot Berlinben
A használt szájharmonikákból kiszerelt lamellákból álló alkotás az egykori berlini fal leghosszabb megmaradt szakaszánál készült globális együttműködésben, többek közt a német főváros magyar kulturális intézete, a Collegium Hungaricum Berlin (CHB) támogatásával. A projektet augusztus 21-én mutatták be - írja a papageno.hu. A dolog érdekessége, hogy két soproni zenész - Korényi János és Szőke Gergely - is adott lamellákat az installációhoz.
egy éve
80 éves a „Jobbra hajts!” Magyarországon
Magyarországon a közúti közlekedésben 1941. július 6-án tértek át a bal oldaliról a jobb oldali közlekedésre, kivéve Budapesten és környékén, ahol csak november 9-én vezették be az új közlekedési rendet. Két héttel később, 1941. július 20-án a fővárosban a villamosvágányok átalakítását is megkezdték: az úttest szélén, a járda mellett futó síneket az út közepére helyezték át. Mindez nagy jelentőségű változásokat hozott a közlekedésben.
egy éve
Az 1956-os nyári „különjárat”
Hatvanöt éve, 1956. július 13-án sikerült először civileknek Magyarországról személyszállító repülőgépet eltérítve nyugatra szökniük. A forradalom előszeleként is emlegetett esemény a magyar repüléstörténet leghíresebb és később meg is filmesített gépeltérítési akciója volt, amit egy exújságíró, két nehézsúlyú bokszoló és egy, a származása miatt elbocsátott pilóta fundált ki. A disszidensek fejükbe vették, hogy a Budapest–Szombathely-légijáraton közlekedő Li–2 típusú repülőgépet eltérítik és Nyugat-Németországba irányítják. Kockázatos tervük minden buktató ellenére megvalósult, nyugaton szabadsághősökként ünnepelték őket.
egy éve
Bye-bye Szása - 30 éve vonultak ki a szovjetek
47 évig tartó megszállás után az utolsó szovjet katonavonat 1991. június 16-án, míg az „ideiglenesen” itt állomásozó utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy június 19-én Záhonynál a Tisza-hídon hagyta el Magyarországot. Az 1990. március 10-én Moszkvában aláírt egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás befejezéseként, a szovjet alakulatok távozása azonban a tervezettnél két héttel hamarabb megtörtént, hazánk visszanyerte önállóságát. Az események emlékére az Országgyűlés 2001-ben június 19-ét nemzeti emléknappá, június utolsó szombatját pedig a magyar szabadság napjává nyilvánította.
egy éve
60 éve hunyt el Zimmer Ferenc újságíró, szerkesztő
Az MTI Részvénytársaság és a Médiaholding fölépítésében, működtetésében vitt jelentős szerepet a Sopronban született Zimmer Ferenc, aki közel két évtizedig felelős szerkesztői feladatokat látott el, majd főszerkesztőként vezette a távirati iroda hírkiadási munkáját. Zimmer újságírói alapelve a pontosság és a gyorsaság volt, ennek megfelelően irányította a munkát a távirati irodában, amely ezért is lett elismert hírügynökség Európában. Pinkafőn (Pinkafeld-Ausztria) hunyt el 1961. május 30-án.
egy éve
Ma van Stingl Vince „kőedény fabrikáns” születésnapja
Pontosan 225 éve, 1796. május 23-án Sopronban született Stingl Vince Ferenc kerámiaművész, gyáros, festőművész, a Herendi Porcelángyár alapítója. Herend nevének hallatán még ma is sokaknak Fischer Mór jut eszébe, pedig a legnagyobb kerámia gyárunkat nem ő, hanem a hányatott életű ,,sopronyi születésü, nemtelen”, vagyis nem nemesi, hanem a „közrendbéli egyszerü plebejus Stingl” létesítette 1826-ban, kerek másfél évtizeddel Fischer előtt. A soproni születésű mester kis herendi kőedénykészítő műhelye idővel világhíres manufaktúra lett, ahol a kaolin-földpát-kvarc titkos elegyéből, a fehér aranyból csodálatos luxus minőségű porcelántárgyak születtek. 1840-ben az anyagilag tehetős Fischer Mór kiszorította Stingl Vincét a herendi gyárból.
egy éve
Csíksomlyó – a hely, ahol több százezer szív egyszerre dobban
A csíksomlyói Mária-kegyhelyre, a Szűzanya csodatevő szobrához való pünkösdi zarándoklat kiemelt vallási és nemzeti ünnep, amelyen idén 444. alkalommal vesznek részt a keresztény hívek. A búcsúra Erdélyből, Magyarországról és a világ minden részéről több százezer magyar érkezik évről évre, akik ezzel nemcsak hitük mellett állnak ki, hanem minden alkalommal kifejezik összetartozásukat, ragaszkodásukat nemzetükhöz és anyanyelvükhöz is. A ma, május 22-én megszervezett csíksomlyói búcsú mottója: „A Magasságbeli ereje borít be árnyékával.”
egy éve
A légzőkészüléket és a gulyáságyút soproni feltalálónak köszönheti a világ
Tudtad, hogy az „életmentő készület”-et, azaz a sűrített levegős légzőkészüléket Kőszeghi-Mártony Károly, a Sopronban született hadmérnök találta fel majdnem kétszáz évvel ezelőtt?
egy éve
125 éves a magyar mozi
Épp százhuszonöt éve Budapesten az elegáns Royalban tartották az első magyarországi filmvetítést. A Lumière testvérek filmjeit 50 krajcáros belépti díj ellenében nézhették meg a kíváncsi pesti szemek 1896. május 10-én. Ezek az első mozgóképek, amelyek Magyarországot bemutatják, így pusztán koruknál fogva is kiemelt történelmi dokumentumértéket képviselnek. Bár franciák készítették őket, mindenképpen a magyar filmtörténet kezdeteit jelentik.
egy éve